Izland 2016. IV. rész: Geysir, Strokkur, Gullfoss, Skálholt, Gamla Laugin

Izland

2016. 07. 09-16.

IV. rész

2016. 07. 11.

Geysir, Strokkur, Gullfoss vízesés, Skálholt, Gamla Laugin (Secret Lagoon, Titkos Lagúna) 

Mivel a délelőtt folyamán a Þingvellir Nemzeti Parkban tett kiadós séta alatt igencsak megéheztünk, és ott a környéken nem igazán volt olyan hely, ahol ehettünk volna valami jót, ezért mielőtt a gejzírekhez mentünk volna, falatoztunk egyet. 

Bárányból készült húsleves, mellé az elmaradhatatlan kenyér és enyhén sós vaj 

Saláta lazaccal és tojással

Ezen a napon második állomásunk a Haukadalur völgy volt, ahol a világ összes gejzírjének nevet adó Geysir felé vettük az irányt. Itt szomorúan konstatáltuk, hogy a kb. 1000 éve aktív Geysir már nem működik tovább. Állítólag pár éve (évtizede?) teljesen kihalt az állandó földmozgások miatt. Egyesek szerint azonban nagy ritkán még kitör, hogy megmutassa, hogy ő az úr. Mindenesetre az idő alatt, míg mi ott voltunk, csak szelíden bugyborékolt, és füstölgött.

Geysir

Geysir

A parkoló az út túloldalán van, csak át kell menni az úton, és máris előttünk a sejtelmes táj, ahol a geotermikus mező egyéb érdekes jelenségeit is láthatjuk. A forró víz (80-100^oC-os) különböző méretű és alakú üregekből hőforrások és fortyogók formájában kerül a felszínre, bugyogó hangok és hófehér gőzfelhők kíséretében. A földből a legkülönbözőbb helyeken folynak a meleg vizes kis erek, és a talaj megannyi színben pompázik.

Le kellett tesztelni ;-)

Van itt kis gejzír is (Litli-Geysir), ami aranyos, de az embert mágnesként mégiscsak a Strokkur vonzza.

Litli-Geysir

Litli-Geysir

A Strokkur (Köpülő) szintén a Hvítá folyóból táplálkozik, és kb. 5-10 percenként lő a levegőbe 15-20 méter magasba. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ez az érdekes természeti képződmény többször is produkált hármas kilövellést míg ott voltunk. Feledhetetlen élmény a Strokkur mellett állva várni a kitörést, mely fura hangokat ad ki, miközben fel-le emelkedik a vízszint és mikor kitartásunkat végre siker koronázza, és már elég erőt összegyűjtött magában, akkor egy csillogó, hihetetlenül gyönyörű világoskék kupolát látunk felboltozódni, majd hirtelen magasra kilövellni. A vizet és gőzt a szél elröpíti, mi pedig türelmetlenül várhatunk a következő kitörésre. Az egész olyan gyorsan történik, és annyira semmi előjele sincs, hogy szinte lehetetlen jó képet vagy videót készíteni róla. Egyszer csak jön a nagy bumm, és beremeg a kéz, és mire lenyomod a gombot, addigra az egész már el is tűnik…

VIDEO!!!

VIDEO!!!

VIDEO!!!

Utunkat tovább folytattuk, de maradtunk továbbra is a Hvítá folyó mellett; a következő állomás a Gullfoss vízesés volt, Izland egyik leglátványosabb zuhataga. Neve Arany-vízesést jelent. A mély kanyonba hulló vízesés napsütésben valóban aranyszínben játszik. Más megközelítés szerint a zuhatagnál gyakorta megjelenő szivárvány miatt kapta a nevét. Egy legenda szerint pedig onnan, hogy egyszer élt egy gazdag Gýgur nevű farmer Gýgjarhóll-ban. Rengeteg aranya volt, de nem bírta elviselni azt a gondolatot, hogy halála után mindez másé legyen, így hogy ezt megelőzze, az összes aranyát betette egy nagy kofferbe, és az egészet a vízesésbe dobta.

A Hvítá folyó sziklás medre tektonikus erőknek köszönhetően nagy lépcsőkre töredezett, és ezeken át örvénylik tovább a jelentős vízmennyiség a kanyonba.

A széles Hvítá folyó dél felé folyik, és kb. egy kilométerre a vízesés fölött hirtelen balra fordul, majd lezuhan egy 20 méter széles és 2,5 km hosszú, kanyargós, három lépcsős, 70 méter mély kanyonba. Először 11, majd 20 métert zuhan (összesen 31 métert), ezzel ez a vízesés a déli országrész legnagyobb zuhataga. A Hvítá folyó átlagos vízhozama itt 109 m³/s, de a legnagyobb áradások idején az itt lezúduló víz mennyisége akár 2000 m³/s is lehet.

A 20. század első felében majd a hetvenes években is felmerült, hogy a folyó vizének energiáit hasznosítani kellene. A terület tulajdonosaitól, Tómas Tómasson-tól és Halldór Halldórsson-tól az 1920-as években külföldi befektetők kívánták megvenni a földet, hogy erőművet építhessenek. A beruházásra anyagi okok miatt nem került sor. De később külföldi befektetőknek bérbeadták, így az egyik eredeti tulajdonos lánya, Sigríður Tómasdóttir környezetvédelmi mozgalmat indított a vízesés eredeti formájában történő megőrzésére. Sigríður Tómasdóttir Brattholt-ban született 1871. február 24-én, egy 13 gyermekes családba. A 13 gyerekből 7 érte meg a felnőttkort. 1875 körül érkeztek az első turisták a Gullfoss vízeséshez, melyet akkor még nagyon nehéz volt megközelíteni. Sigríður és testvérei gyakran kísérték a turistákat a vízeséshez, ezzel kialakítva az oda vezető ösvényt. A legenda szerint ez a bátor izlandi lány elhatározta, hogy megvédi a vízesést, és ha kell, ezért a vízesésbe veti magát. Széles körben elterjedt, hogy ez mentette meg a vízesést, de azt is mondják, hogy ez nem igaz. Mindenesetre Sigríður nagy segítségére volt Sveinn Björnsson jogász, aki később Izland köztársasági elnöke (1944-1952) is lett. Sigríður Tómasdóttir életének 87. évében, 1957-ben halt meg. Tevékenységének emlékét kőtábla örökíti meg a helyszínen, melyet 1979-ben állítottak, abban az évben, mikor a vízesés és környéke természetvédelmi terület lett.



Sigríður Tómasdóttir (1871-1957)

Morcosnak néz ki a néni, pedig fiatalkorában állítólag nagyon szép volt

A vízesést két pontról is megcsodálhatjuk; egészen le lehetett menni a vízeséshez. És bár ehhez el kell menni mellette, megéri, de készüljünk fel rá, hogy itt szinte folyamatosan „esik az eső”. Hát igen: Izlandon akkor is esik az eső, amikor nem. J Hihetetlen a hang, és a látvány!

A jobb felső sarokban látszik a fenti kilátó

Másféle módon látványos, ha a vízesést fentről, a kiépített teraszról nézzük meg. A látvány innen is lenyűgöző, de a hang halkabb és az eső-élmény elmarad.

Skálholt falucskába mentünk tovább, ahol a katedrálist és a romokat néztük meg. Skálholt volt a középkorban az izlandi egyház első püspöki székhelye. Már a XI. században épült itt fatemplom. Brémai Ádám (Adamus Bremensis, német teológus, történetíró és földrajztudós) fennmaradt feljegyzésében 1075 körül úgy jellemezte Skálholt-ot, mint a „legnagyobb várost” Izlandon.

Ebben a kis faluban, melynek ma kb. 40 lakosa van, ahol csak néhány ház és ehhez képest egy nagy templom található. Mégis az ország történelmében annak idején nagy szerepet játszott. A 11. század közepétől a 18. század végéig ez a helység volt a két izlandi püspökségi régió egyikének székhelye, így egyházi és egyben kulturális, és politikai központ is. Itt alapították az ország első iskoláját. A 14. század végén kezdődő dán uralom egyik fő törekvése volt a protestáns vallás erőszakos elterjesztése a katolikus helyett. Ennek a folyamatnak mintegy befejezéseként, 1550-ben, hogy írmagja se maradjon a katolikusoknak, az utolsó katolikus püspököt Jon Arnasson-t itt végezték ki két fiával együtt.

1954-58 között a jelenlegi templom helyén ásatásokat végeztek.

A mai templom meglepően nagy, hossza 30 méter. A puritán berendezésű templom érdekességei a szép üvegablakok. Alatta van egy kis múzeum is, aminek van egy ajtaja, mely egy földalatti folyosóra vezet. Az pedig ki a szabadba, ahol ma az egykori püspöki rezidencia maradványait láthatjuk. Voltak itt püspöki szobák, kert, könyvtár, iskola, kollégium, hús- és élelmiszer raktár, ebédlő, tejsavó raktár, konyha, és hosszú folyosók, melyek összekötötték ezeket a helyiségeket.

Skáltholt katedrális

A katedrális alatt lévő múzeum

A katedrális és az egykori püspöki rezidenciát összekötő alagút bejárata

Így nézett ki régen "Izland legnagyobb városa"

A katedrális mögött temető van

A templom másik oldalán pedig egy kisebb templomot találunk, aminek jellegzetes füves teteje van.

A katedrális és a füves tetejű fa templom

Két réteg fa között föld a szigetelés

Innen pedig Flúðir településre mentünk tovább. De mielőtt a szálláshelyünkre mentünk volna, elmentünk a Titkos Lagúnához (Gamla Laugin, Secret Lagoon) kipihenni a nap fáradalmait. Ahogy arra a nevéből is lehet következtetni, ez egy kis termálforrás, elrejtve a dombok között, szinte érintetlen környezetben.

A Titkos Lagúna természetes hőforrások Flúðir nevű falucska közelében találhatók. Megtartották természetességét és egyediségét, hogy így mi is az igazi izlandi érzést élhessük át. (Nem olyan, mint a Blue Lagoon volt!) A medence természeti környezete és a levegőbe emelkedő gőzök keltik a varázslatos érzést. A víz hőfoka 38-40^oC egész évben. A medence mellett geotermikus fortyogókat (Vađmálahver, Básahverir) és egy kis gejzírt (Litli Geysir) is találunk, amely kb. minden 5 percben kitör, mutogatva magát a vendégeknek, akik a hőforrásban pihengetnek. Van egy kiépített sétaút is, így fürdés közben, vagy utána közelebbről is megnézhetjük a fortyogó, kilövellő meleg vizes forrásokat.

A Titkos Lagúna medencéje

A Kis Gejzír

A háttérben látható üvegház fűtésére/melegítésére és világítására a föld melegét használják.
A környék tele van ilyen üvegházakkal, ezeknek köszönhetően vannak ellátva friss zöldséggel/gyümölccsel egész évben.

A pihentető fürdőzés után pedig a szálláshelyünkre mentünk. Mellette van egy étterem is, de sajnos már zárva volt, mire odaértünk. Így megint autóba vágtuk magunkat és kerestünk valamit, ami még nyitva volt, és ahol megszánnak bennünket. Szerencsénk volt, jó emberekbe botlottunk, akik ugyan már zártak, de hajlandóak voltak nekünk a sütőbe még bedobni egy pizzát (nem azért utaztunk ennyit, hogy pizzát együnk basszus, de hát ennek is örülni kellett). Mellé vettünk egy nagyon finom almatortát is, hogy legyen valami izlandi is a vacsorában. Jó lecke volt ez mindenesetre, hogy attól még, hogy itt nyáron nem megy le a nap, azért az emberek nem dolgoznak éjjel-nappal, és a boltok és vendéglátóhelyek többsége igenis „normál” időben bezár. Mindent elvitelre kértünk, nem volt képünk az amúgy már bezárt helyen leülni megenni a kaját.

Hazamentünk, megvacsoráztunk, majd eltettük magunkat másnapra.

Izlandi almatorta

FOLYTATÁS ITT!!!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK / FORRÁSOK:

Izland MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Izland

Geysir ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Geysir

Strokkur ANGOLul: https://en.wikipedia.org/wiki/Strokkur

Gullfoss vízesés MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gullfoss

Titkos Lagúna (Secret Lagoon) ANGOLul: http://secretlagoon.is/

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)