2019. május 15., szerda

„A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”




Lateráni bazilika


„A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje” („Omnium ecclesiarum Urbis et Orbis mater et caput”)

A lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája, a római püspöknek (azaz a pápának) a székhelye. Megválasztásuk után a pápák a lateráni bazilikába mennek, és elfoglalják katedráját. A bazilikához épült palota a katolikus egyházfők székhelye volt a IV-XVI. század között. Ez eredetileg az előkelő római Lateranus család háza volt. Plautius Lateranust azonban Nero elleni összeesküvéssel vádolták, javait elkobozták, és a ház császári birtok lett. I. Constantinus megtérése után a pápának adományozta. Miltiadész tette a római püspök székhelyévé, és 313-ban már zsinatot tartottak itt.
A lateráni épületegyüttes bár Olaszország része, a Szentszék tulajdonába került az 1929-es Lateráni szerződés eredményeképpen. A lateráni épületegyüttes adott otthont, székhelyet és főtemplomot a pápáknak, mielőtt Avignonba, majd pedig a Vatikán területére tették át székhelyüket. 



Középen a Lateráni bazilika, balra a kolostor, jobbra a palota


A templom teljes hivatalos neve a „Legszentebb Megváltó és Keresztelő Szent János és János evangélista Főszékesegyháza” (Arcibasilica del Santissimo Salvatore e Santi Giovanni Battista et Evangelista in Laterano).

Az oszlopos előcsarnok alatt találhatók a bazilika bejáratai, az ötödik (utolsó) jobbra, a Porta Santa (a Szent Kapu). 


A bronzkapu


Szent Kapu - Porta Santa

Az öthajós, hatalmas templom XVI. századi mennyezete és a gazdag márványmozaik-padló lenyűgöző. A főhajó (16 m x 87 m) tartóoszlopai között nagy fülkékben az apostolok szobrai láthatók. A bazilika tele van műkincsekkel, melyeket lehetetlenség felsorolni. A legjelentősebb a pápai oltár fölött emelkedő gótikus stílusú márvány tabernákulum 1367-ből, mely Szent Péter és Szent Pál apostolok koponyáit őrzi. A templom főoltárába beépítették azt a faasztalt, amelynél még maga Szent Péter misézett (apostololtár). Jelentős V. Márton pápa síremléke is a főoltár előtt/alatt, mellette Keresztelő Szent János faszobra.

A főhajó a tabernákulummal és a mennyezet

A főhajó és mennyezete


Szent Tamás szobor az egyik pillérfülkében

Szent Bertalan és Szent Simon szobor a pillérfülkékben


A főhajó mennyezete

A főhajó mennyezete

Cosmata padlóburkolat



Tabernákulum

Tabernákulum

Tabernákulum

Tabernákulum

Orgonasípok







V. Márton pápa síremléke a főoltár előtt/alatt, mellette Keresztelő Szent János faszobra

Mellékhajó

Mellékhajó

Az apszisbeli boltív tetején láthatjuk a Megváltó óriási mellképét angyalok között. Alatta egy dombból kiemelkedő nagy kereszt és jelképes „Új Jeruzsálem" látható, a négy evangéliumot szimbolizáló folyóval. A kereszt lábánál Mária áll apostolokkal, Szent Antallal, Szent Ferenccel és a képet megrendelő IV. Miklós pápával. Lejjebb, az apszis csúcsíves ablakai között apostolok képei, mellettük két ferences barát térdepel.

A szentély XII. századi mozaikdíszítése

A szentély XII. századi mozaikdíszítése

A szentély XII. századi mozaikdíszítése

A szentély XII. századi mozaikdíszítése

A Cathedra Roman, a pápai trón

Magyar vonatkozású a II. Szilveszter pápa sírja felett látható 1909-ben készült dombormű, mely azt a történelmi eseményt ábrázolja, amikor II. Szilveszter átadja a magyar küldöttségnek a szent koronát.
Tűzvészek és földrengések pusztították a templomot, a barbár inváziók során többször kirabolták, de mindig újjáépítették, sőt bővítették, tovább díszítették, műkincseinek számát gyarapították. A székesegyházban található egy pici, kegytárgyakat bemutató múzeum is. Ide még épp bejutottunk. 









Szent János evangélista láncai, melyek akkor voltak rajta, mikor Efezusból Rómába vitték


Itt találtunk több francia vonatkozású tárgyat, melyekhez érdekes történet kapcsolódik. Az útikönyvben olvastuk, hogy a mindenkori francia államfőnek jár a „Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház első és tiszteletbeli kanonoka” vatikáni cím. A francia köztársasági elnökök ezt a tisztséget a királyoktól örökölték. Elsőként XI. Lajos kapta meg 1482-ben. 1604-ben újították meg ezt a hagyományt, miután a hugenotta IV. Henrik áttért a katolikus hitre. A clairaci bencés apátságot jövedelmével együtt a lateráni bazilikának adta, viszonzásul pedig a főszékesegyház káptalanja ezt a tiszteletbeli kanonoki címet adományozta Franciaország mindenkori vezetőjének. Nem mindenki élt vele, de korábban Nicolas Sarkozy, és az ország jelenlegi miniszterelnöke, Emmanuel Macron igen. Így szerepel a feliraton Nicolas Sarkozy neve.



A templomhoz tartozó XIII. századi kolostorkerthez a bal kereszthajóból nyílik a kijárat. Változatosan faragott, berakásos oszlopokkal díszített keresztfolyosójára már nem mehettünk ki, mert az sajnos korábban zárt be, mint amire odaértünk.



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK / FORRÁSOK


LeRoutard útikönyv sorozat Rome c. kötete 2015-ös kiadás, ISBN 978-2-01-245906-9



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése