2012. szeptember 18., kedd

2012. 09. 07-08. Lido di FERMO, Fermo, Olaszország




Ma 08:30-ra állítottam be az órát, és fel is keltem. Megreggeliztem, aztán összepakoltam a cuccaimat, amit vittem magammal a 2 napra. Még gyorsan felmentem a netre, kinéztem a visszaútra a vonatokat.

Pontban 10-kor telefonált Pavarotti, hogy megérkeztek. Netti is telefonált, hogy késni fog, mert még mindig csak a CrewRoom-ban vannak. Mondta, hogy ne várjunk rá, menjünk el nélküle. Mi meg mondtuk, hogy szó sem lehet róla. Megvártuk míg megjött, és végül is 10:50-kor indultunk el.

Mario vezetett végig, és megállás nélkül mentünk végig, Fermo-ba, ahol Pavarotti-éknak van egy tengerparti nyaralójuk. Kb. 13:30 körül értünk le.
 
Ez a vityilló. 4 lakás van benne, ebből az egyik a Pavarottiéké.

Ahol ott a törölköző, abban laktunk.

Ez az erkélyen készült

Ez a nappali-étkezőből a kilátás, ott a tenger!

Ez a sétány, ami a házat a tengerparti fövenytől választja el.

Csak lepakoltuk a cuccainkat, átöltöztünk, és mentünk is le a tengerpartra. Fürödtünk, napoztunk, kajakoztunk… jó volt… a víz eléggé hideg volt már.
 
 


Egyetlen egy szépséghibája volt csak a dolognak, mégpedig, hogy a tengerparti sétány egyik felét mini bogáncsos borítja, és nagyon figyelni kellett, hogy ne lépjünk bele. A szárazakat meg a szél elvitte, és egészen a vízparton is vigyázni kellett, hogy nehogy belelépjünk. Így mezítlábazásról sajnos szó sem lehetett.

Fél 5 körül felélénkült a szél, így visszamentünk a házba. Csináltunk egy capuccino-t, és kiültünk az erkélyre.
 
 
A fiúk elmentek kajának valót venni. Úgy volt, hogy Pavarotti főz, de a vége az lett, hogy én sütöttem meg a csirkét, amit hozott. Kenyér és saláta volt hozzá. Utána pedig dinnyét ettünk. Vacsorára átjött Pavarotti nagybátyja is, és hozott mindannyiunknak 1-1 szál rózsát. Választhattunk, hogy ki milyen színűt szeretne.
 


ez az én rózsám

Vacsora után, csak mi csajok elmentünk sétálni. A fiúk nem jöttek, mert valami meccs volt, és azt meg akarták nézni, mármint a végét. Csak mi meg annyira fáradtak voltunk, hogy fél óra mászkálás után visszamentünk, és mondtuk, hogy akkor mi inkább lefeküdnénk aludni, és a fagyizást majd inkább másnap ejtsük meg.



Így is lett, kb. ½ 11-kor lefeküdtünk aludni.



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Másnap 08:30 körül keltünk, mert megérkezett Pavarotti anyukája egy segítséggel, aki jött, hogy kitakarítsa a házat. Így a nagy hangoskodásra ébredtünk.

Ma csodás reggeliben volt részünk, lent ettünk a tengerparton egy büfében. A csajok szendvicset és croissant-t, én csak édességeket, fánkot, meg teáztunk, capuccino-ztunk. Szuper volt. Lent a parton, lágy szellő fújt, a nap sütött ezerrel, a tenger hullámzását láttuk és hallottuk, leírhatatlan élmény volt.



Reggeli után elindultunk sétálni, de útközben felugrottunk, hogy felvegyük a fürdőruhát is. Egészen Porto San Giorgio-ig gyalogoltunk a parton, ez kb. fél óra volt. Nettivel mi közben kagylókat szedegettünk.




Visszasétáltunk a ház előtti részre, és Pavarotti újra előhozta a kajakot, meg előhozott egy igazit is, úgy értem, nem felfújhatót. Niki szinte egész végig bent volt, hol a vízben, hol valamelyik kajakban. Mi Nettivel napoztunk is, aztán kajakoztunk a felfújhatóban, majd én kipróbáltam a másikat is.





Szuper nap volt. A nap ma sokkal erősebben sütött, mint előző nap, és most lett színünk is.

Ebédre megint jött Pavarotti nagybátyja, sőt igazából ő hozta az ebédet, tengeri herkentyűket minden mennyiségben. Én a szépia kivételével mindenből ettem. Nagyon finom volt. Borozgattunk mellé, volt, aki sört ivott, jó kis ebéd volt.





Délután bementünk a városközpontba, mondjuk túl sok idők nem volt körülnézni, gyorsan vettünk képeslapokat meg hűtőmágnest, aztán vonatjegyet.
 


 
A 16:16-ossal el kellett jönnünk, hogy viszonylag időben hazaérjünk, mert nekem másnap hajnalban munkába kell mennem. 20:29-re értünk be. A 21-essel akartunk menni egy darabig, de megláttam Francesco-t, hogy ott kolbászol az állomáson. Gyorsan odaszaladtunk hozzá. Jól meglepődött, mondanom sem kell. 3 csaj letámadja, rózsával a kezekben… vicces volt. Beszélgettünk kicsit, majd elintézte nekünk, hogy ingyen elmehessünk a BLQ busszal, és azt is, hogy megálljon nekünk Birra-n, ahol egyébként nincs is megállója. Így tehát nagyon gyorsan hazaértünk.