2015. május 30., szombat

San Michele in Bosco komplexum - BOLOGNA, Olaszország




San Michele in Bosco komplexum

Cím: Via Pupilli 1, 40136 Bologna (BO)
Telefon: +39 051 6366705

San Michele in Bosco park

Cím: Via Alessandro Codivilla 33, 40136 Bologna (BO)

 

Már többektől hallottam, hogy Bologna-ra a legjobb kilátást nem a San Luca-nál találni, hanem a San Michele in Bosco-nál. Így már régebb óta tervezgettem, sőt egyszer már neki is indultam, hogy megnézem, milyen... de az alakalommal (pedig már elég közel voltam a célhoz) hirtelen leszakadt az ég, és előbb egy bárba, majd haza menekültem. Na, ezúttal nem, most szerencsém volt!

A San Michele in Bosco templom impozáns épülete -beleértve a templomot és a közeli kolostort-, egyszer az olivetánus szerzetes rendhez tartozott. A Colli Bolognesi (Bolognai-dombság) egyik dombtetején található és a templomkertből az egész város látható.
 



Két út vezet fel, az egyik a San Michele in Bosco parkon keresztül, melyet a tizenkilencedik század végén hoztak létre, akkor, amikor a kolostorban kórházat. Egy hosszú kanyargós út vezet fel a templomhoz. A San Michele in Bosco park a Rizzoli Ortopédiai Intézet tulajdonában van.

A másik út kevésbe romantikus; normál autóút.

Már a 4. században szerzetesek éltek itt. A múltban a régi templom nagy változásokon ment keresztül: újjáépítették a középkorban, átalakították a 15. század folyamán, majd 1517 és 1523 között felújították az olivetánusok (akik először 1364-ben költöztek ide V. Orbán pápa akaratára). Az épület különböző célokra szolgált: a napóleoni korszakban is használták, először mint laktanya, majd mint börtön. Aztán pápai legátus tartózkodási helyéül is használták, majd Olaszország királya tartózkodott itt. Sőt mi több, a 19. század vége előtt, ez lett a Rizzoli kórház székhelye, és a Rizzoli Intézet néhány fontos ortopéd orvosát, illetve sebészét itt temették el.

A reneszánsz homlokzatot Biagio Rossetti Ferrara-i építész tervezte, és a márvány bejáratot Baldassarre Peruzzi Siena-ból (1522). A kétszintes épületet (egy emelet a hívők számára, a másik pedig a szerzetesek részére) 16. és 17. századi értékes festmények és szobrok gazdagítják. Az épületben a sekrestyét és a kórust, gyönyörű 16. századi freskók veszik körül. A hangulatos nyolcszögletű kolostort a Carracci család 16. századi festményei gazdagítják, részben sajnos megsemmisültek. A presbitériumban, a jobb oldali ajtó a régi kolostor hosszú folyosója vezet, az úgynevezett "Cannocchiale di Bologna" (Bologna távcsőve), mert egy optikai hatásnak köszönhetően szinte megérintheted az Asinelli tornyot.
 


 
A főoltár
(Ilyen érdekes, 2 szintes elrendezéssel ritkán találkozni,




Melléoltárok

 

Freskók a falon

Gyóntatószékek
(Tilos hozzájuk nyúlni.)

 
Orgona a főbejárat feletti karzaton



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha szeretnél velem utazni máskor is, akkor csatlakozz a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalához, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!



LINKEK:

San Michele in Bosco temlpom és komplexum:
 
http://en.wikipedia.org/wiki/San_Michele_in_Bosco
http://www.bolognawelcome.com/en/tourist-guide/complete-directory/params/Luoghi_126/ref/Church%20of%20San%20Michele%20in%20Bosco

 
 

2015. május 14., csütörtök

Szülőfalum: FÓT - Magyarország







Sok bejegyzésemet megosztottam már a helyekről, ahol jártam, de erről a helyről még sohasem írtam. Ez egy furcsa bejegyzés, mert a szülőfalumat mutatom be. Furcsa nekem, mert ugyan rengeteg embernek megmutattam már, de ennyire mindent most először mutatok meg pár barátomnak. És így ebből az apropóból gyorsan le is írok mindent.
 
A „szülőfalum” egyből magyarázatra szorul: egyrészt helyileg nem pont itt születtem, hanem Budapest egyik kórházában, de ezt leszámítva életem első 20 évében itt éltem. A faluból még a születésem előtt lett nagyközség, majd 2004 nyarán város (a várossá avatási ünnepségen ott is voltam), de nekem Fót akkor is csak falu marad. Már csak azért is, mert a nagyszüleim, szüleim utcája az ún. ófalu-ban található, a szüleimé pedig a mai napig egy poros földút, és bármennyire is akarom, nem jön a nyelvemre a város szó Fóttal kapcsolatban.


Fót és története

Fót Pest megye északi részén, Budapesttől 17 km-re fekvő város, valamivel kevesebb mint 20 000 lakossal.
A Börzsöny-Cserhát-Mátra-Bükk síkságba eső vonalait a legkorábbi időktől kezdve az emberi települések láncolata is kirajzolta. A Márton-patak és a Mogyoródi-patak mente is, ahol Fót fekszik, már a legkorábbi időkben lakott hely volt. A község közelében levő területről a Bécsi Képes Krónika tesz említést az 1074. március 14-én itt zajló csata kapcsán.
A község nevének legendás eredetmagyarázata is ehhez az eseményhez kapcsolódik. Salamon király ellen Vácról Cinkota felé erre vonultak csapataikkal Géza és László hercegek, amikor a hagyomány szerint útközben (a mai Fót vidékén), László foltot tetetett elszakadt nadrágjára. (Mások szerint Gézának kellett „megfótozni” a nadrágját.)
Egy másik legenda szerint Géza letekintett a hegyoldalból és látott egy települést. Megkérdezte a harcosait, hogy "Mi az a folt odalenn?". Ha a legenda nem is támasztható alá történeti forrásokkal, azért a község nevének ma is elfogadott tudományos magyarázata szerint a "folt" szó "rész"-t, "darab"-ot, "embercsapatot" jelent, melyből a község neve származtatható. Az mindenesetre biztos, hogy nevét először egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvashatjuk, melyben Domokos mester amiatt tiltakozik, hogy az ősei által birtokolt Fótot a király, I. (Nagy) Lajos másnak adományozza. Megállapítható ebből, hogy Fótnak már Károly Róbert idejében, de Nagy Lajos korában mindenképpen donációs árfolyama volt a királyi udvarban. Az 1700-as évek végén (miután többször is birtokost cserélt) Mária Terézia galántai gróf Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta Fótot, aki a felvilágosodás időszakában tért hódító divatnak megfelelően irodalmi társaságot szervezett maga köré.


Fót és a Károlyi család

1827-ben gróf Károlyi István kapta meg a fóti uradalmat, melyhez Fót, Palota, Csomád és Kóka helységek, valamint Káposztásmegyer, Sikátor és Gyál puszta tartozott. E család maradt a legnagyobb birtokos 1945-ig. Ő volt a családi székhely kiépítője (az egykori Károlyi-kastély ma a Károlyi István Gyermekközpont) és ő építtette Ybl Miklós tervei alapján a község katolikus templomát. Jelenlétük sok pozitív változást hozott a község életébe. 1914-ben gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska megalakította a "Fót községi segítő és népjóléti bizottság"-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos dolgainak intézésére és segélyezésére. A Károlyiak hozták létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevű telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak neveztek el.

Gróf Apponyi Franciska szobra az Óvodakertben

Gróf Károlyi István (balra), Vörösmarty Mihály (középen) és Gróf Apponyi Franciska (jobbra) szobra az Óvodakertben
 

Károlyi Kastély

Fót 1808-ban került a Károlyi család birtokába. A mai kastély helyén álló egykori földszintes kúriát a XVIII. század végén ismeretlen építőművész tervei alapján emelték.
1830-tól az épületet többször jelentősen átalakították, bővítették. Az átalakítási és értékteremtő tevékenységnek Károlyi István gróf (1797-1881) volt a fő kezdeményezője és végrehajtója, aki korának igen jelentős művészetpártolója, jótékonysági tevékenységek bőkezű támogatója volt.

Gróf Károlyi István emléktáblája a Kastély oldalán

Gróf Károlyi István szobra az Óvodakertben

Károlyi István gróf Batthyány Lajos miniszter ikervári kastélyában egy véletlen találkozás alkalmával ismerkedett meg az akkor még kevésbé ismert Ybl Miklós építésszel. Meghívta Fótra, hogy készítsen tervet a meglévő kastély bővítésére, valamint egy katolikus templom építésére.
Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el mai klasszicista stílusú külső képét.
Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. Többek között létrehoztak mindkét szinten egy-egy könyvtárat, s reprezentatív berendezésű és díszítésű szobákat alakítottak ki. A szalon jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.
Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, s ekkor történt a kert különleges növény- és faegyütteseinek telepítése is.
Egy 1851-es leírás szerint Fót "ékességére szolgál az urasági szép kastély, egy gyönyörű angolkerttel együtt, mely jelenleg egész Magyarországon a legszebbek között díszlik."
Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, Kazinczy Ferenc; a grófot többször meglátogatta Ferenc József. Az őszi falka-vadászatokra melyeket rendszeresen Fóton rendeztek, Sissi, (Erzsébet) királyné többször is átlovagolt Gödöllőről ide.
Gróf Károlyi István fia, Károlyi Sándor (1831-1906) Párizsban szerzett közgazdasági diplomát, és külföldön egyéb tapasztalatokat, melyek segítségével Széchenyi eszméit kívánta megvalósítani. 1888-ban vette át a fóti birtokot. Hogy az eladósodástól megmentse a gazdákat, érdekvédelmi szövetkezetet hozott létre. Ő a Magyar Gazdaszövetség, a Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet megalapítója. Ő és felesége számos szociális, egészségügyi és oktatási intézményt alapított; pl. az Újpesti Kórházat is, mely az ő nevét viseli.

Gróf Károlyi Sándor emléktáblája a Takarékszövetkezet oldalán

Kuriózumnak számít, hogy hazánk egyik legimpozánsabb klasszicista kastélyát ma ismét a Károlyi család - Károlyi László gróf és családja lakja.


Ennek a szárnynak az alsó szintjén működik a Kastély Étterem,
a felső szintet pedig Gróf Károlyi László és Károlyi Erzsébet bérlik.

A Kastélyban megmaradt néhány eredeti dolog, amit szerencsére sem az oroszok, sem a Magyar Állam, sem a sok éven át itt működő Gyermekközpont sem semmisített meg.
Ilyen például ez a lépcső korlát.

Ez a másik korlát is eredeti

Ebben a szalonban a tükör eredeti csak, a többi korhű berendezés, nem eredeti.



Ebben a másik szalonban a csillár eredeti.

Gróf Károlyi István (az építtető, idősebb korában)

Isten tudja, milyen csoda folytán, de a ma Márványteremnek nevezett szalont sem merte tönkretenni senki.
A festmények restaurálva vannak, de ezek is eredetiek.
Itt manapság polgári esküvőket, koncerteket és maximum állófogadást tartanak.






Az emeleti termek egyike

Ha sokáig állsz e tükör előtt, előbb-utóbb látod majd magad mögött elsuhanni a kastély szellemét :-)

Ez a terem a Gyermekközpont idejében mozi/színház/koncert teremként funkcionált.
Apu
Emese, Anyu, Katka, Tamás
Francesco
 
A Kastély parkja

A hétágú platán
(Lehetetlen úgy fényképezni, hogy mind a 7 ága látszódjon.)


A parkban található mesterséges tó, melynek vize a felduzzasztott Mogyoródi-patak vize




Károlyi Lovarda

Gróf Károlyi László lova

és más lovak

A gróf úr (Károlyi László) életében az első 3 fontos dolog (fontossági sorrendben): haza, lovak, feleség.
A gróf úr 83 éves, és jó egészségi állapotban van. Pár évvel ezelőttig minden nap kilovagolt. Akkor az orvosa (és a felesége is) eltiltották a lovaglástól. Ő azonban titokban továbbra is kilovagolt. Egy nap azonban balesetet szenvedett, leesett a lóról. Így a titokra is fény derült, és innentől már tényleg nem lovagol többet, viszont minden nap kisétál a Lovardába a lovához.
Amikor a gróf úr és a felesége a Fóti Kastélyban tartózkodik, lehetőség nyílik (előzetes bejelentkezés alapján) felmenni az általuk bérelt lakrészbe, ahol a galériában meg lehet tekinteni a Károlyi-család restaurált tárgyi emlékeit, festményeket, bútorokat, régi könyveket (annak idején 80 000 db-os könyvtáruk volt!).
Mikor mi ott jártunk, sajnos nem voltak itthon, és a gyűjteményt nem nézhettük meg... csak a lovat.
Az ősnemes Károlyi család tevékenységének folytatását kívánja követni a Fóti Károlyiak Alapítvány. Céljuk egyrészt az értékmentés (a kastély egykori berendezéseinek, tárgyainak felkutatása és eredeti környezetébe való visszahelyezése), másrészt a család hagyományának folytatása, vagyis a hátrányos helyzetű fiatalok pártfogása, támogatása az elesetteknek, és a fóti gyermekintézetnek.
Mivel nincs fiú utódja a gróféknak, nagy kérdés, hogy mindezt hogyan fogják tudni folytatni, illetve, hogy mi lesz majd a Kastély sorsa.

A Kastély udvarában található ez a huszár szobor.
Gróf Károlyi István aktívan részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban; létrehozta a 17. Károlyi huszárezredet, amelyben két fiával, és 128 fóti huszárral harcolt az ország függetlenségéért. A szabadságharc leverése után bebörtönözték, majdnem az aradi vértanúk sorsára jutott. Komoly váltságdíj fejében sikerült kiszabadulnia.


Szintén a Kastély udvarában.

A Kastélyban működő Fóti Kastély Étterem





A Fóti Szeplőtelen Fogantatás Római Katolikus Templom

A Károlyi család XIX. század elején Károlyi Istvánnak vásárolta a fóti birtokot. A másik nevezetes épület, mely emlékeztet minket a grófi családra a római katolikus templom. 1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál. A tervek elkészítése Ybl Miklóst kérte fel -s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés-, 1855-re elkészült.
Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.



Ha teljes nagyságában távolról tanulmányozzuk ezt az építészeti csodát, érzékelhetjük a Károlyi István gróf és Ybl Miklós építész által megálmodott harmóniát. Ez a harmónia a tökéletes arányokból és használt formákból árad felénk. Az arab és mór díszítő-elemek között sehol sem lelhető fel felesleges, kirívó dekoráció.
Mai szemmel nézve nem is érezzük, hogy milyen merész újítás volt a templom megvalósítása abban a korban, az építés idején.
A magyar építészet ezzel a műalkotással túllépett a nyugati egyetemes művészettörténeten.
A fóti templom a kiforrott romantika stílusjegyeit viseli magán, holott ez az irányzat az 1850-es években még -az ezt a stíljegyet kezdeményező Münchenben is- csak a szárnyait bontogatta, ekkor a romantikus stílusjegyek még csak félénken szólalnak meg a német építészetben is.
Az akkor 31 éves zseniális építész Ybl Miklós rendkívüli arányérzéke a fóti templom esetében is megmutatkozott. Tökéletesre sikeredett majdnem 300 tervrajz elkészítése után a kivitelezése ennek a méreteiben arányos, túlzásoktól mentes, finoman díszített, remekműnek.
Belépve elénk tárul a bazilikára jellemző térkialakítás és gazdag ornamentika lenyűgöző látványa. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.




A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja.


A jobb oldali mellékoltár Szent Franciskát ábrázolja.
Ez utóbbin a hagyomány szerint gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl Blaas.


A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.


A szószék

A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Nem tudjuk, hogy valójában mekkora is volt ez az áldozat, mivel Károlyi István - bőkezűségét nem fitoktatva - minden számlát megsemmisített, amely az építkezés és a külföldi mesterek megfizetését igazolta.



A templom orgonáján játszott 1856-ban Liszt Ferenc.
 


Ez volt az orgona eredeti játékasztala.

Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.




Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt; ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.

 
Áldást osztó Krisztus szobra.

A feltámadás angyalának szobra, kezében harsona.


Református templom

A kezdetekről kevés írásos emlék maradt fenn. Kétségtelen tény, hogy már a IV. században római templom állt e helyen, melynek kövei a XII. században készült valdens/huszita(?) templom falába épültek bele. A török időkben az evangélium hívei és a rómaiak közösen használták a templomot, mely a közepén egy kőfallal volt kettéválasztva.
Az egyházközség 1554-ben alakult meg, amikor elhatározták, hogy a közös templomot meg kell szüntetni. A templom belsejét megújították, a díszeket, feliratokat eltüntették, a falakat fehérre festették.
A templom visszavételére többször is kísérletet tett a katolikus egyház, de az mégis református kézben maradt.
1752-ben Veszprémi Ferenc lelkipásztor tervei szerint, a templom szerkezét megváltoztatva, embermagasságig lebontották, és újra felépítették, majd a régi fundamentumra, bizonyos részeken új alapokra húzták fel az új falakat.
1787. április 2-án tették le a ma is fennálló, de azóta többször megnagyobbított templom alapjait. 1787. augusztus 26-án szentelték fel. A templom a falu központjául szolgált, annak főutcáján helyezkedett el egészen 1825-ig, amikor gróf Károlyi István az akkori kisszerű kastélya helyett a mostanit szándékozott felépíteni, s a jelentéktelen angolkertet is sokkal terjedelmesebbé és rendezettebbé kívánta tenni. Földesúri jogával élve a templom környékén lévő gazdák birtokait kisajátította, az összes épületet lebontatta, csupán a református templomot és a lelkészlakot hagyta meg. A gróf nagyméretű építési terve következtében a falu alakja teljesen megváltozott. Új házak épültek, az utcák máshova kerültek és így történt, hogy a templom előtt elhaladó főutca is más helyre került.
A gróf több ajánlatot is tett a templom megvételére, és egy új, másik helyen való felépítésére, de mindegyik próbálkozása ellenállásába ütközött.
1829-ben villám csapott a toronyba, ezért azt lebontották, és csak 1867-re készült el új formájában.
A Szabadságharc, majd az I. és II. Világháború alatt is szenvedett károkat a templom, de ezeket mind helyrehozták.

 

 

Evangélikus templom

A fóti evangélikusság eredete a reformáció idejére nyúlik vissza.
A 18. század közepén az evangélikus Bohus család lett a földesúr ezen a területen. Az ő kastélyukban tartottak istentiszteleteket a maroknyi evangélikus közösség számára.
A templom építése 1871-ben kezdődött meg a hívek adományából, melynek jelentős támogatója volt Tóth György és Kalma János. Többek közt a telket is ők adományozták, ahol a templom ma is áll.
1873 nyarán készült el az épület Urbán Mihály aszódi mérnök tervei szerint, 1873. szeptember 7-én vette birtokba a gyülekezet.
Sajnos a pénzhiány és az ekkor Fóton pusztító kolerajárvány miatt a berendezést nem tudták elkészíteni, ezért a padokat áthozták a régi templomból. A szószéket és az oltárt Tóth György készítette adományként.
1914-ben a templom renoválása mellett a torony átépítésére és magasítására is sor került.
1974-ben külsőleg, 1979-ben és 1982-ben belsőleg renoválták. 1997-ben kezdődött meg ismét a felújítás; először belül, amikor a korábban sárgás falak egyszerű fehér színt kaptak. Az életveszélyessé vált mennyezetet újraépítették, később ezt még statikai okokból vasgerenda-szerkezettel erősítették meg. 1998-ban a külső felújítás következett, a toronysisakot a toronyról daruval leemelve javították ki. A torony állványzata miatt megbontott tető átázott, és beázott az orgona is, de szerencsére nem hibásodott meg.
2001-ben került sor az 1873-ban elmaradt felszentelésre.
A templomépület stílusa kevésbé egységes. A templom templomtest csúcsíves ablakai neogót stílusról árulkodnak. Az oldalsó homlokzatokon négy-négy, a torony két oldalán egy-egy ilyen ablaknyílást láthatunk. A főhomlokzat előtti, két vastag párkánnyal tagolt torony fala 20 méter, süvege 7 méter, a toronygombbal és a kereszttel együtt eléri a 29 méteres magasságot. A torony két oldalán lépcsőzetes oromzat figyelhető meg. A kőkeretes toronyajtó és a fölötte lévő ablak félköríves, akárcsak a harangház ablakai. A torony lépcsőházának ablaka kör alakú. A harangházablak fölött órapárkányszerű, óra nélküli körablakok.
Egyhajós teremtemplom, a mennyezet sík, vörösfenyőből készült Berke József ácsmester és társai munkájával. A gerendákat díszítő motívumokat Benkei István fafaragó mester készítette. A bejárat feletti, 1903-ban kibővített fakarzaton van elhelyezve az orgona.
A berendezés jó része, illetve a színes ólomüveg ablakok 1952-ben készültek.


 

 

Mandák-villa

A Mandák-villában működik a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetlen országos hatáskörű kántorképzője 1947-től. A villa Mandák Mária hagyatékaként került az Evanglikus Egyház tulajdonába. Kisebb-nagyobb egyházi konferenciákat is tartanak benne.







Baptista imaház

A Baptisták 1892 óta vannak jelen a településen. Ekkor már a református, katolikus és evangélikus egyház is működött Fóton. Először házaknál jönnek össze a hívek, majd a létszám növekedése miatt telket vesznek és imaházat építenek. A jelenlegi imaház több átalakítás után nyerte el mai formáját, de 1914-ben épült. 1921-ben épült bemerítő medence is az imaházban, addig a felnőtt keresztséget a környék baptista imaházaiban, vagy tóban végezték. A baptista imaházakhoz hasonlóan egyszerűek, díszítés nélküliek a falak, a fő helyen az Úr asztala áll, ahol havonta egyszer az Úrvacsorát (kenyeret és bort) osztja a lelkipásztor a bemerítkezett tagoknak. Az Úr asztalán kívül a liturgiai térben még a szószék, és a bemerítő medence található. A teljes víz alá merítés jelképezi az újjászületést. Ez felnőtt korban, saját döntés alapján történik. A bemerítő medence fölött látható ma is Németh Kálmán utolsó munkája, egy nagy kereszt, amin a felirat: „ELVÉGEZTETETT”.
Bár a baptista imaházakra nem jellemző, 1959-ben a fóti gyülekezetnek egy régi vágya valósul meg, amikor az egyszerű ablakok helyett, színes, biblikus jelleget kifejező ablakok díszítik az imaházat. Az ablakokat Dobner Béla lelkipásztor tervezte és Kopp iparművész készítette az ólomberakást. (Az ólomüveg tervező és készítő műhelyt 1912-ben Kopp Ferenc üvegfestő iparművész alapította.) Az utcafront bejárata fölött Jézus látható széttárt karokkal.



Ófalu





Vörösmarty Művelődési Ház

A fóti lakosok összefogásával 1932-ben épült a Károlyi István által adományozott telken. A 200 fő befogadására alkalmas nagytermen kívül 5 helyiség áll csoportok rendelkezésére. A Bársony terem különböző képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.
A Művelődési Ház felújítása 2014-ben valósult meg. A felújított épület átadására 2014 decemberében került sor.



Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán (1903-1979) fafaragó szobrászművész gyűjteményét, házát, kertjét, Fót városának ajándékozta.
Podolinban született. Nagyapja asztalos műhelyében ismerkedett meg a fával. Szakiskoláit Iglón végezte. Diákéveiben turistavezetést vállalt a Magas-Tátrában. Művészetét a szepességi templomok faszobrai, reneszánsz oltárai és a Tátra faóriásai ihlették. A család 1920-ban a csehek által megszállt Iglóról Ceglédre menekült. 1922-ben vásárolták Fót kisalagi részén a jelenlegi kúriát, ahol a fenyves az otthont idézte.




1926-ban a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Sidló Ferencnél szobrászatot tanult. Állás és munka nélkül, akkoriban kezdett néha tragikus, néha szatirikus erejű műveket, feliratokat faragni. Mindez önéletrajz, kortörténet és életfilozófia.
1939-ben besorozták katonának. Megtapasztalta a háború és hadifogság összes borzalmát. 1946-ban 75%-os rokkantként tért haza.


1947-ben a Szépművészeti Múzeum megbízta a középkori és barokk szobrok restaurálásával, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Ennek során számos hamisítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Megmentette az enyészettől a Garamszentbenedeki Úrkoporsót, a Zalaszentgróti- és a Toporczi Madonnát, a nyírbátori minorita templom Krucsay-Oltárát.
Próbálta menteni mindazt, ami a magyar vonatkozású kultúrával összefügg. Nemzedéke nagyjai közül több szoborportrét is mintázott: Zajti Ferenc, Lyka Károly, Szabó Dezső.
Kora előrehaladtával iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak (1962-65).




Az alkut nem ismerő embersége az oka, hogy kevés kiállításon mutathatta be műveit. 1965 novemberében az Iparművészeti Múzeumban létrehozott gyűjteményes kiállítása a legjelentősebb.
1966-ban nyugdíjazták.
Kisalagi házát élő múzeummá varázsolta, faliképekkel, szobrokkal díszítette szobáit. Faragványaiba belekomponálta az évgyűrűket, a görcsöket, a cincér járatait. S mert tiszteletben tartotta a fa szépségét, általában nem hasznát sem lakkot, sem festéket, még csiszoló papírt sem. A saját keze által faragott ülőbútora, asztala, szekrénye, ajtaja is része az állandó kiállításnak.
Gondolati kifejezéséhez a Bibliából merített témát. Szinte minden művében valami csöndes tragédia rejlik, tiltakozása a rossz, a hamis, a becstelen ellen.






 








Kicsiny pincéjének padjain a magyar szellemi élet nagyjai ültek és dugták össze fejüket Németh Kálmán zamatos bora mellett.


Fóton sokan ismerték őt személyesen, ősszel, Kálmán napkor rendszeresen meghívott nagy társaságokat házuk udvarába, ahol elfogyasztották az előző évi bort, és kóstolgatták az újat. Volt, hogy a templomi énekkart látta vendégül, illetve egyéb társaságot. Egy ilyen alkalommal anyu is vendége volt. Legendaként emlegetik, hogy ezeken a napokon az időjárás mindig nagyon szép volt, bármennyire is volt rossz az előtte vagy utána lévő napon. Fóton Németh Kálmánt mindenki csak "Kálmán bácsi"-ként emlegeti.


Garay János Általános Iskola

Fóton több óvoda, általános és középiskola is van, ezek közül egyet emelek ki, ami egyedülálló. Ez pedig a Garay János Általános Iskola, vagy ahogy mindenki emlegeti: "a repülős iskola". Becenevét a bejáratánál lévő repülő miatt kapta. Ez a történet 1970-ben kezdődött. Cselőtei tanár úr az iskola diákjaival ellátogatott a szomszédos Dunakeszire, a repülőtérre. Az ő kérésének eleget téve Tamás János közreműködésével az iskola megkapta a leselejtezett Rubik Ernő (Kópé) által kifejlesztett R-27S-nek, a legendás Kópé-nak módosított változatát, az ESTERGOM31-es típusú fém repülőgépet. Az akkori szülői munkaközösség tagjai Kozma László, Madarász Zsigmond, Erdei György, Turai János, Pektor József néhány katona segítségével és nem kis erőfeszítéssel 45 évvel ezelőtt állították jelenlegi helyére a Garay Iskola főbejáratához a mára már jelképükké vált "Repülőt". Érdekessége, hogy nem a földön parkol, hanem "fent van a levegőben".




Somlyó-hegy

A Somlyó-hegy neve a hagyománynak köszönhetően maradt fenn, ugyanis magasságát tekintve nem hegy. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élő csaknem 1500 lepkefaj miatt. Ezek közül a legismertebb a fóti boglárka lepke, egy jégkorszak utáni maradványfaj. Ez a "hegy" fokozottan védett természetvédelmi terület. Található védett, illatos vadszegfű, árvalányhaj, 200 éves molyhos tölgyes, gyurgyalagfészkek, és kb. 200 lepkefaj.

Fóti boglárka lepke
(Plebejus sephirus)


Gyerekkoromban augusztus 20-án sokszor feljöttünk ide a hegyre, a budapesti tüzijátékot nézni. Tiszta időben nagyon messzire el lehet látni, gyönyörű tud lenni innen a kilátás.


A Somlói galuska

A Somlói galuska a magyar cukrászat egyik legismertebb készítménye és „Magyarország kedvenc süteménye”. Piskótatésztából készül csokoládéöntettel és tejszínhab díszítéssel. Az 1950-es évek végén a Gundel étterem legendás főpincére, Gollerits Károly találta ki a somlói galuskát. Gollerits 16 évig volt a Gundel étterem vezető főpincére, a megvalósítás azonban Szőcs József Béla cukrászmester érdeme volt, aki a Gerbeaud cukrászdában töltött tanulóévek után került a Gundelbe. Az új desszerttel, az 1958-as brüsszeli világkiállításon nagy sikerrel és szakmai díj elnyerésével szerepelt. A nevet is ő adta a süteménynek, méghozzá a fóti Somlyó nevű dombról, amelynek lábánál évtizedek óta élt a közeli Kisalag városrészben, ahol később a saját cukrászdája is működött.
A név pedig hogyan lett Somlyóiból Somlói? Szőcs József Béla cukrászmester elmondása szerint a brüsszeli világkiállításon a sajtó elírta a desszert nevét, és így Somlóiként vonult be a köztudatba ez a mára hungaricumnak számító büszkeségünk.


2017. május 27-én, a városi gyermeknap, főző- és futóverseny keretén belül került sor a legnagyobb Somlói galuska elkészítésére Fóton, melyet a Magyar Rekord Egyesület hitelesített és nyilvántartásba vett, mint a legújabb rekordot. Az ötletgazda Szilágyi Attila volt, aki többekkel összefogva szervezte meg, és kivitelezte a vállalkozást, mint Botos Ákos szakács, Merkwart Krisztián önkormányzati képviselő. Sokan mások is segédkeztek a mintegy 7,5 négyzetméternyi, kb. 1200 tojás, 110 liter tejszín, 70 liter tej, és 200 kg cukor felhasználásával készült édesség elkészítésében.

Forrás: https://www.facebook.com/merkwartkrisztian/


Fáy Présház

Fáy András a főváros zaját cserélte fel gyakran, hogy nyugodtan pihenhessen a Fóti Somlyó dombjai közt fekvő szőlőskertjében. Fótról köztudott, hogy a reformkori magyar kultúra megszentelt helye, a híres fóti szüreteken a magyar értelmiség színe-java megjelent, akik itt napi politikai kérdésként tárgyalták a magyar közügyeket. Vörösmarty, Deák, Kossuth és mások gyakran látogattak el Fáy András szőlőjébe és ebédeltek a Présházban.
 
 
Károlyi István gróf, a fóti birtok tulajdonosa, az 1830-as évektől igen kedvezményes áron kezdett parcellázni a fóti Somlyó oldalában lévő szőlőtelepítésben, hogy annak gazdaságos művelését biztosítsa. Ez kapóra jött többek között a reformkor hírességeinek is, akik a főváros közelségében kikapcsolódási lehetőséget kerestek maguknak. Közülük először Fáy András, a „haza mindenese” vásárolt földterületet Fóton, amelyhez egy XVIII. században épült présház is tartozott. Ezt követően barátainak ünnep- és vasárnaponként kirándulásaik egyik kedvelt célpontja lett Fáy András szőlője és Présháza, különösen szüretek idején.
A szüreti vígasságok alkalmával olyan híres írók, költők, politikusok találkozó helye volt ez a terület, mint Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Kossuth Lajos. Az 1840-es években a szabadságharchoz vezető eszmék egy része is itt született meg.
Fáy András, a „haza mindenese”, egy ideig falunkban tanfelügyelőként is dolgozott. Az iskola padjai közt talált rá későbbi feleségére, a szépszemű fóti leányra, Sziráki Zsuzsikára.
Fáy András egykori présháza ma vendéglő. Minden ősszel a korabeli szüreti mulatságok hangulatát idézve a Fóti Szürettel nyílik meg a Fóti Ősz rendezvénysorozat.
Fáy András a költő, az író, a jogot végzett ügyvéd birtokán született meg Vörösmarty ismert költeménye, a Fóti dal.

Így nézett ki régen a Présház...

...és így néz ki ma :-(
teljesen eltakarva ezekkel a gusztustalan műanyag sátrakkal, pont a lényeg nem látszik...
(Komolyan, ki volt az, aki erre engedélyt adott??!!)


A Fáy Présház bútorait Németh Kálmán készítette (ugyanilyen székek vannak az ő házában is), illetve restaurálási munkáiban szintén részt vett. 










Legenda a FRÖCCS eredetéről,
avagy így keletkezett a Fóti dal c. Vörösmarty vers (1842. október 5.)

„A vendéglátó gazda ünnepélyesen közölte a hosszú asztalt a szőlőskert közepén körülülő vendégekkel, lepetés is következik. A nagyhírű természettudós, Jedlik Ányos hozta magával legújabb találmányát.
Át is adta a szót, át is vette Jedlik a közlést. Elmondta, hogy ő ugyan nem iszákos fajta ember, de ebédhez és vacsorához szívesen megiszik úgy egyiccényi akár piros, akár fehér szeszes italt. Csak az a baj, hogy a bor csípi a nyelvét és karcolja a torkát. Jó lenne, ha kevesebb alkohol volna benne. De hát egy természettudósnak semmi sem lehetetlen. Aki feltalálta a dinamót, az azt is ki tudja találni, hogyan lesz a borból gyengébb, de mégis könnyű ital?
Tehát a szeszes italt keverni kell a vízzel, de ez így nem elég jó, ezért a vízbe szénsavat is kell vegyíteni. Nos ő kitalálta és elhozta a kitűnő házigazdának kitűnő szüretére.
Tessék megkóstolni.
Vörösmarty volt az első vállalkozó. A tudós fizikus egy hosszú poharat félig töltött borral és varázspalackjából belefröccsentette a szénsavas vizet. A feltaláló az újféle ital felé mutatott és mondotta: Íme a spritzer. Vörösmarty felemelte a poharat és azonnal átkeresztelte: Spritzer? Ez túl németes. Jobb és magyarosabb, ha fröccs a neve. És magasra emelte a habzó poharat.
Erre már a többiek is töltötték és vegyítették az italt. Fel is álltak és végig koccintottak. Ittak is tovább, de Vörösmarty leült, papírt vett elő… ő pedig néhány sort írt, felállt, és kezében a papírossal olvasta a sebtében készülő vers első sorait:

Fölfelé megy borban a gyöngy;
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi...

A vendégsereg felállt és tapsolva ünnepelte a költőt, aki ily gyorsan megverselte a legújabb pohárköszöntőt…”
(Hegedűs Géza: A világmindenség első fröccse)

A Fóti dal
Németh Kálmán munkája
(eredetileg a Présházban volt ez a faragás, de az államosítás előtt Kálmán bácsi hazavitte a házába, és azóta is ott látható.)
 

Szemlér Mihály A fóti dal c. festménye (1872) a Présházban


Vörösmarty-kunyhó

A kunyhó reformkori emlékhely, 1837-ben építtette Fáy András és vendégköre. A legenda szerint Vörösmarty Mihály itt írta meg 1842-ben híres, hazafias érzelmű versét, a Fóti dalt.





Vörösmarty Mihály szobra az Óvodakertben
 

Fóti-tó

A Nagy-tó, de mindenki inkább Fóti-tónak nevezi. A szocializmus idején úttörőtábor működött a környékén. Régen még medencék is üzemeltek mellette. Fóton jelenleg ez az egy tó, amely lehetőséget nyújt fürdésre.




 

MAFILM Fóti Stúdió

Közép-Európa legnagyobb állandó szabadtéri díszlet-együttese. A telephelyen található egy középkori piactér, a párizsi Notre Dame, várudvar, ókori és 19. századi londoni városrészlet. Jelmeztár, pirotechnikai részleg, fegyvertár, bútor- és kellékkölcsönzési részleg biztosítja a filmek látványvilágát. Forgatott itt többek között Belmondo, Depardieu, Christpher Lambert és Brad Pitt is.






 
LINKEK: 

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B3t
http://fotromkat.hu/index.php?p=fot

Katolikus templom: http://www.fot.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=83&Itemid=284
http://fotromkat.hu/index.php?p=templom



Mandák-villa: http://kantorkepzo.lutheran.hu/



Fóti Kastély Étterem: http://fotikastelyetterem.hu/
(Highly Recommended!!! Nagyon ajánlom mindenkinek, nem fogtok csalódni!!!)

Botos vendéglő: http://botosvendeglo.fot.eu/
(A házias ízek kedvelőinek ajánlott.)

Fáy Présház: www.faypreshaz.hu
(Gyerekkoromban rengeteget jártunk ide. Azóta többször is gazdát cserélt, nem tudom, hogy azóta milyen a konyhája.)


Somlói galuska: http://hu.wikipedia.org/wiki/Soml%C3%B3i_galuska

Somlói galuska rekord: http://www.helyikozelet.hu/2017/05/28/foti-rekordkiserlet-a-legnagyobb-somloi-galuska/

MAFILM Fóti Stúdió: http://mafilm.hu/hu/foti_studio 


 
(A fényképek saját készítésűek, illetve amelyek nem, azok a fenti linkek valamelyikéről származnak.)


 
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!