2017. január 17., kedd

Dunakanyar, Visegrádi-hegység - Magyarország



A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a Duna a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, és folyásiránya megváltozik: nyugat-keletiről észak-délire. A Dunakanyar szerepel a világörökségi várományosi listán a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneivel együtt.

2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.
(Vác, Fehérek temploma, Szent Hedvig szobra, alatta a csobogó a Dunát jelképezi.)


Ezen a napon a Duna jobb partján jártunk.

A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete; művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, a reneszánszot Visegrád, Esztergom pedig a magyar román kort.

Budapestről Esztergom felé menet átvágtunk a Visegrádi-hegységen, Szentendrénél Pilisszentlászló felé vettük az irányt.

Pilisszentlászló a Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő települése (kb. 360 m). A község minden oldalról hegyekkel van körülvéve. Valószínűleg nagyon régen lakott település, az Árpád-ház idejétől királyaink vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ itt kötött egyezséget 1308-ban Csák Mátéval, hogy ismerje el Károly Róbertet magyar királyként. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban, ami a török hódoltság alatt elpusztult. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről érkező pálosok és telepesek építették újjá a falut. Ekkor kapta a település a Szentlászló nevet.

Régen esett már ilyen sok hó, mint ezen a télen, és régen volt olyan hideg, hogy az huzamosabb ideig meg is maradhasson. Úgyhogy nagyon élveztük az utat a havas úton.










A 11-es útra Dömös előtt kanyarodtunk rá újra, majd Dömösnél a Duna-parton álltunk meg. Dömös Visegrádtól nyugatra található. I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete, valószínűleg egy merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg, Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített itt. Könyves Kálmán pedig itt vakíttatta meg Álmost fiával Bélával, mert a trón a saját fiának szánta.

A Duna partján a víz még mindig jó mélyen be volt fagyva, és beljebb úszkáltak még jégtáblák is. És néhány kacsa is.











Folytattuk utunkat Esztergomba. Esztergom helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. században „Osterringun”-nak (keleti gyűrű) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki.
Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. Esztergom a mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye, itt található az ország legnagyobb temploma: a bazilika.






Visszafelé egy pici szakaszt leszámítva végig a 11-es úton jöttünk. Az a pici szakasz pedig Visegrádon a Balassa Gyula Panoráma út volt.
Visegrád a Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege.




Innen aztán végig a Duna partján, a 11-es úton jöttünk vissza Budapestre.


FOLYTATÁS ITT, ITT és ITT!




Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
  
LINKEK:


Pilisszentlászló MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilisszentl%C3%A1szl%C3%B3


(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)


A 10000 forintos nyomában - Párkány, Szlovákia



A bazilika és a Vármúzeum után meg akartuk nézni a jól ismert képet, amit a 10000 forintos hátoldalán látunk. Ezért át kellett menni a Duna túloldalára, Párkányba.

Esztergom XIX. századi látképe a régi 10000 forintoson

Párkány (szlovákul: Štúrovo) város Esztergommal átellenben, a Duna bal partján, a mai Szlovákiában található.

Esztergom, a Mária Valéria híd, a Duna és Párkány az esztergomi Királyi Várból
Történelme

A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült.

Párkány középkori neve Kakath, és akkor egy kis falu volt, melynek területén a török 1546-ban emelt várat. A császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett.

1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg-lengyel felmentő hadsereg szétverte a Bécset ostromló törököket. Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, ami többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. A párkányi csata 1683. október 9-én zajlott le, és az osztrák-lengyel-litván hadak élén nagy győzelmet aratott a parancsnokló III. Sobieski János lengyel király. A párkányi csata során a várat azonban lerombolták, nyoma sem maradt.

Párkány a trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt. A közel 11 000 lakosú város lakosainak több mint fele még ma is magyar.

Érdekesség

Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők Zsigmond. Dörmögő Dömötör című műve sok nemzedék alapolvasmánya (volt).

Látnivalók

III. Sobieski János lengyel király bronz lovasszobra

A közadakozásból emelt emlékmű alkotói: Győrfi Lajos, Varga Imre, Bácsi Lajos. A párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel.



Mária Valéria híd

Ez az a híd mely Esztergomot és Párkányt összeköti, és amelyen mi is átmentünk, hogy aztán onnan nézzük meg az esztergomi látképet.

A Mária Valéria hidat (szlovákul: most Márie Valérie) 1894 februárjában kezdték el építeni. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két év alatt építették fel. A király engedélyével nevezték el I. Ferenc József lányáról, Mária Valéria főhercegnőről. A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyet aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított! A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott.

A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, és a hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást. Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a hídszerkezet helyreállítását. A hídon a forgalom öt évvel később indult újra, az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték.

A híd három középső nyílását a második világháborúban újra felrobbantották. A tettesek ezúttal a visszavonuló német csapatok voltak 1944. december 26-án. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.

A második újjáépítés 2000 októberében kezdődött. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adták át.



Határ a híd közepén
Határ a híd közepén








Határ a híd közepén

Panoráma

Innen nagyon szép a panoráma a magyar oldalra, egyben lehet látni az egész Vár-hegyet, a bazilikával és a Királyi Várral, és az alatta folyó Dunával. A látvány persze nagyban különbözik a 10000-esen látható képtől, hisz az a XIX. században készült.

Esztergom XIX. századi látképe az új 10000 forintoson



Eddigre már épp ideje volt egy kis desszertnek is, így beültünk az e két látványosság között található Venus francia cukrászdába.


Innen hazafelé indultunk. Visszafelé egy pici szakaszt leszámítva végig a 11-es úton jöttünk. Az a pici szakasz pedig Visegrádon a Balassa Gyula Panoráma út volt.




Visegrád a Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege.

Visegrádi vár

Visegrádi vár

Innen aztán végig a Duna partján, a 11-es úton jöttünk vissza Budapestre.

ELŐZMÉNY ITT, ITT és ITT!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!


LINKEK/FORRÁSOK 

Esztergom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom
Esztergom története MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Esztergom Királyi Vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_v%C3%A1r
Párkány MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rk%C3%A1ny_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Mária Valéria híd MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Val%C3%A9ria_h%C3%ADd


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)