Esztergom XIX. századi látképe a régi 10000 forintoson |
Az esztergomi bazilika és a Vármúzeum után meg akartuk nézni a jól ismert képet, amit a 10000 forintos hátoldalán látunk. Ezért át kellett menni a Duna túloldalára, Párkányba.
Párkány
Štúrovo
Párkány (szlovákul: Štúrovo) város Esztergommal átellenben,
a Duna bal partján, a mai
Szlovákiában található.
Esztergom, a Mária Valéria híd, a Duna és Párkány az esztergomi Királyi Várból |
Történelme
A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült.
Párkány középkori neve Kakath, és akkor egy kis falu volt,
melynek területén a török 1546-ban emelt várat. A császári hadak először
1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én
határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török
előhadat, de súlyos vereséget szenvedett.
1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg-lengyel
felmentő hadsereg szétverte a Bécset ostromló törököket. Bécs felmentéséből
bontakozott ki az a támadó hadjárat, ami többek között Esztergomot is
felmentette a török uralom alól. A párkányi csata 1683. október 9-én zajlott
le, és az osztrák-lengyel-litván hadak élén nagy győzelmet aratott a
parancsnokló III. Sobieski János lengyel király. A párkányi csata során a várat
azonban lerombolták, nyoma sem maradt.
Párkány a trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye
Párkányi járásának székhelye volt. A közel 11 000 lakosú város lakosainak
több mint fele még ma is magyar.
Érdekesség
Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők
Zsigmond. Dörmögő Dömötör című műve sok nemzedék alapolvasmánya (volt).
Látnivalók
III. Sobieski János lengyel király bronz lovasszobra
A közadakozásból emelt emlékmű alkotói: Győrfi Lajos, Varga
Imre, Bácsi Lajos. A párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták
fel.
Mária Valéria híd
Ez az a híd mely Esztergomot és Párkányt összeköti, és
amelyen mi is átmentünk, hogy aztán onnan nézzük meg az esztergomi látképet.
A Mária Valéria hidat (szlovákul: most Márie Valérie) 1894
februárjában kezdték el építeni. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú
acélhidat két év alatt építették fel. A király engedélyével nevezték el I.
Ferenc József lányáról, Mária Valéria főhercegnőről. A kész hidat 1895.
szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyet aznap éjfélig
vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett
fizetni. A középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban
a korban rekordnak számított! A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott.
A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, és a
hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én felrobbantották
a párkányi oldalon lévő nyílást. Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a
hídszerkezet helyreállítását. A hídon a forgalom öt évvel később indult újra,
az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték.
A híd három középső nyílását a második világháborúban újra
felrobbantották. A tettesek ezúttal a visszavonuló német csapatok voltak 1944.
december 26-án. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók
voltak.
Határ a híd közepén |
Határ a híd közepén |
Határ a híd közepén |
Panoráma
Innen nagyon szép a panoráma a magyar oldalra, egyben lehet
látni az egész Vár-hegyet, a bazilikával és a Királyi Várral, és az alatta
folyó Dunával. A látvány persze nagyban különbözik a 10000-esen látható képtől,
hisz az a XIX. században készült.
Esztergom XIX. századi látképe az új 10000 forintoson |
Eddigre már épp ideje volt egy kis desszertnek is, így
beültünk az e két látványosság között található Venus francia cukrászdába.
Innen hazafelé indultunk. Visszafelé egy pici szakaszt
leszámítva végig a 11-es úton jöttünk. Az a pici szakasz pedig Visegrádon a
Balassa Gyula Panoráma út volt.
Visegrád a Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny
teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy
jellegzetes andezit láva tömege.
Visegrádi vár |
Visegrádi vár |
Innen aztán végig a Duna partján, a 11-es úton jöttünk
vissza Budapestre.
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
Dunakanyar MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunakanyar
Esztergom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/EsztergomEsztergom története MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Esztergom Királyi Vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_v%C3%A1r
Párkány MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rk%C3%A1ny_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Mária Valéria híd MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Val%C3%A9ria_h%C3%ADd
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
Totálisan más szemszügben van az egész a valóságban. A templomtornyok alig látszanak. Hát bevallom, még egyszer sem néztem meg egy pénzt sem annyira, hogy tudnám, mi van rajta.
VálaszTörlésA 10000 forintoson a kép kb. a Duna közepéről készülhetett, a mi képeink készítési helyétől pedig jobbra. Arányaiban sem igazán stimmel. A bazilikának pedig hiányoznak még a tornyai. De hát az egy rajz, egy XIX. századi látkép.
TörlésPárkányról nekem mindig a Párányi vásár jut eszembe. Mindkét részről a nagyszüleim igen sokat emlegették. Azt hiszem októberben van.
VálaszTörlésNagyon tetszik a pénz és a mai kép összevetése, jól látszanak a különbségek.
Wikipedia is ír róla, Simon-Júda vásár, ősszel. A hónapot nem írja. Ezt még a nevezetességek közt említette, de hát mi nem ősszel mentünk ugye ;-)
VálaszTörlésMeg még egy thermál fürdőt is említ, aztán ennyi...
A panoráma miatt éri meg nagyon átmenni, mert onnan gyönyörű!!!
Örülök, hogy tetszik a két kép összehasonlítása! :-) Szerintem is jól látszanak a különbségek, annak ellenére, hogy nem ugyanabból a szögből készültek. De ha ugyanaz lett volna a szög, a híd mindent kitakart volna.