PALERMO, Mondello, Cefalú - Olaszország

2013. 06. 18.

Palermo, Mondello

BLQ    PMO   06:55   08:06  

Néhány óra alvás után hajnalban (04:20-kor) keltem, gyors reggeli, tea, majd 05:00-kor találkoztunk Nikivel a sarkon, és együtt gyalogoltunk ki a reptérre. És bár ő HSBY volt előző nap, elmondása szerint ő sem aludt sokkal többet mint én.

A gépen csupa kolléga volt a személyzet, hisz Palermo nem bázis, tehát az oda és vissza utakat BLQ-ból és -ba, mind mi repüljük. A Magdi, Glenn, Sara és Robi voltak a gépen.

  

Ezt tudtuk előre, ezért is ültünk előre. Én a Staff Travel-es jegyemmel a Prioroty-sekkel együtt, az elsők közt szálltam fel, és foglaltam a helyet Nikinek is. Az 1A és 1B-n ültünk. Mind a ketten elég éhesek voltunk, ezért a gépen reggeliztünk, vettünk enni és innivalót is. Meggyőztük magunkat, hogy elvégre egyszer élünk, ez az első és ez idáig egyetlen "nyaralás"-unk, szóval megérdemeljük. (Nem kaptunk ugyanis a nyárra szabit :-( )

Palermo-t Conca d'Oro-nak, azaz arany kagylónak is nevezik. A város Monreale mögötti hegyek és Monte Pellegrino között fekszik. A repülőtér itt van a hegyek lábánál.

08:20-kor és 09:00-kor volt vonat a városközpontba, a 08:20-ast éppen csak lekéstük, így később mentünk. Kb. 1 óra volt az út. Netti és Ildi bejöttek elénk Palermo Centrale-ba, és onnan együtt mentünk a hotelbe. Útközben megbeszéltük az aznapi tervet, és mivel Ildinek másnap reggel haza kellett mennie, így a Katakombákat terveztük megnézni, majd utána mentünk a strandra.

A Kapucinus Katakombákhoz gyalog indultunk el.

Szicília sziget "fővárosa" Palermo, a legmagyarabb olasz város. (Erre majd később még visszatérek, hogy miért.) Palermo-ban már az első pillanatban érzi az ember Afrika közelségét: a valaha volt, mára kissé megkopott, vagy inkább patinás pompa, a helyiek, még az olasz átlagnál is könnyedebb életstílusa teszi felejthetetlenné a látogatást.

A Palermo-ba érkezők első benyomása a kultúrák keveredése lehet, hiszen kevés olyan város található Európában, ahol ennyire látványosan érzékelhető dél-európai és az észak-afrikai hangulat, ami nemcsak az építészetben, de a helyiek mentalitásában is tetten érhető. Az arab-norman Palermo a UNESCO Világörökség része, 1487-es referencia számmal.

Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen a város, de egész Szicília történelmének alakítója a sziget stratégiai elhelyezkedése volt. A két kontinens között fekvő sziget mindig is a hatalmak elsőszámú célpontja volt. Palermo-t az i.e. 8 században az akkori kor legerősebb hatalma, a föníciaiak alapították Ziz néven, de a görögök kiváló természetes kikötője miatt Panormosznak nevezték. A tengeri kereskedők egészen az első pun háborúig birtokolták a várost, ezt követően a Római Köztársaság uralma alá került. A római uralom évszázadai alatt a nagyobb háborúk elkerülték a várost, amely ekkoriban Siracusa igazgatása alá tartozott.

A Római Birodalom bukása után a Bizánci Császárság következett, akik két külön tartományra osztották a szigetet. Ez két tartomány természetesen egymás ellen fordult, s a csatározásokból egy harmadik fél, a szaracénok kerültek ki győztesen, akik néhány évtizedre az egész szigetet megkaparintották. I.sz. 905-ben a muzulmánok, majd kétszáz évvel később a normannok vették birtokukba az egész szigetet, s e két kultúra keveredése egészen sajátos egyedi stílust hozott létre az építészetben, amelynek nyomai ma is felelhetők a városban.

A középkor évszázadaiban a Német-Római Birodalom fennhatósága alá került a város, uralkodtak itt az Anjouk, az Aragóniai ház és spanyol királyok is. A szigetet 1734-ben egyesítették a Bourbonok Nápolyi Királyságával, s ez a lépés a város jelentőségének csökkenéséhez vezetett. Ezután több mint egy évszázadig jelentéktelen vidéki várossá vált a hajdani királyi központ, mígnem 1848-ban a város fellázadt a nápolyiak uralma ellen. A felkelést egy évvel később verték le. A küzdelem utolsó, de kétségtelenül leginkább dicsőséges felvonása 1860-ban következett el, amikor Garibaldi az "Ezrek" élén partra szállt Marsala-nál és elfoglalta a várost, amely ezután függetlenné vált és 1870-ben csatlakozott az Olasz Királysághoz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Palermo

A Cappucini úton induljunk el (Via Cappucini) a híres katakombákhoz. A Kapucinusok Katakombáiban bizarr látványnak lehetünk részesei, ugyanis 8000 holttestet őriz a katakomba, hely hiányában számos mumifikált testet a falra lógattak fel, az akkori hagyományoknak megfelelően a korra jellemző ruhába öltöztetve. Nők, férfiak, katonák, gyerekek mumifikált testei tették híressé Szicília múltbéli temetkezési helyszínét.

Szóval a Katakombák régi gyerekkori álmom, egyszer egy újságban láttam egy cikket, és abban volt szó erről a ritka jó állapotban megmaradt múmia kislányról. Úgy néz ki, mintha egy kisgyereket valaki letett volna, és a baba ott aludt volna 100 éven át. Picit besötétedett a bőre, megkopott a ruhája, a masni a hajában, de egyébként olyan érzése van az embernek, hogy bármelyik pillanatban felébredhet és kinyithatja a szemét.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rosalia_Lombardo

(Amikor én azt a bizonyos cikket olvastam, még ismeretlenek voltak a részletek.)

Persze rajta kívül voltak még múmiák szintén jó (és kevésbé jó) állapotban rengetegen, külön folyosókra rendezve a férfiak, nők, gyerekek, a szerzetesek, és a valamilyen foglalkozást űzők. Közöttük volt nem egy öltönyös-nyakkendős alak is.

Innen aztán már a tengerpartra mentünk. Palermo tengerpartja egy kikötő, tele hajókkal, ezért alkalmatlan a fürdésre, így mindenki a környező falvakba jár, mint pl. Mondello. Mi is ide mentünk ki a központból a közvetlen buszjárattal egy gyors ebéd után. A többiek mind lasagnét ettek, csak én ettem végre egy jó rántott húst, krumplival.

A strandok a város környékén találhatók, így például a Mondello, Addaura, Barcarello, Vergine Maria, Arenella, Romagolo partszakaszokon találhatók a legszebb strandok, amelyekhez tömegközlekedési eszközökkel könnyen eljuthatunk. A város hosszú homokos strandjához a Mondello-hoz az 544 vagy 603 busszal mehetünk. Ezeken a strandokon igény szerint széket, nyugágyat és napernyőt is kaphatunk reggeltől estig. Itt jegyzem meg, hogy az olasz strandok elég korán zárnak, számomra érthetetlen okból. Az előfordulhat, hogy a nyugágyat használhatod este 7-ig is, de a strandhoz tartozó zuhanyzók-wc-k, öltözők, stb. jóval korábban bezárnak.

Szóval Mondello-ban letelepedtünk és napoztunk és bementünk a tengerbe és napoztunk és bementünk… A többiek fürödtek is, nekem szoknom kellett a vizet, én aznap nem fürödtem, csak kb. derékig mentem be majd bevizeztem magam.

Mikor meguntuk, körülnéztünk ebben a kis városban is. Van egy pici kikötője, egy régi világítótornya, egy aranyos főtere, meg egy kastélya, ami belenyúlik a tengerbe.

Innen visszamentünk Palermóba és ahol buszt kellett váltanunk, bevásároltunk pár dolgot a vacsorához. Aztán a szállodában megvacsoráztunk, majd lassan mindenki lefeküdt aludni.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

2013. 06. 19.

Palermo

Reggel Ildi valamikor 7 óra körül ment el. Mi 9-ig aludtunk, akkor kelés, gyors készülődés, mert reggeli csak 10-ig van.

Utána bementünk a városba, ahol a Hop on-Hop off busszal mentünk egy kört, majd sétáltunk is egy jó nagyot.

A busz a Teatro Politeana mellől indult. Ez előtt van egy jó nagy tér is.

A Teatro Massimo előtt van az első megálló.

A következő érdekes épületegyüttes a Quattro Canti. A Quattro Canti egy 8 szögletű tér, melynek 4 épülete barokk stílusban épült, ám különlegességét mégis az egyes emeleteken elhelyezett szobrai adják. Mind a 4 épületen mind a 4 városi védőszent helyet kapott. (De hogy pontosan melyikek???!!! Gőzöm sincs... Merthogy van Sant'Agata, Santa Ninfa, Santa Cristina, Santa Oliva, de Santa Rosalia és San Benedetto il Moro is. Ez meg így összesen már 6!)

Majd a Palazzo Steri következett.

Innen lementünk a tengerpartra, majd visszakanyarodtunk, és az Orto Botanico (Botanikus Kert) volt a következő megálló.

Aztán a már ismert Stazione Centrale (Központi vasútállomás) következett.

Egy pici darabon ezután a Corso Tukory-n (Tüköry Lajos-ról kapta a nevét.) folytattuk utunkat.
És akkor itt térek vissza arra, hogy miért nevezik Palermo-t, a legmagyarabb olasz városnak. Palermo 1860. május 27-i ostromakor Garibaldi szabadságharcosait az 1848-as forradalom és szabadságharc őrnagya, a körösladányi születésű Tüköry Lajos vezette, aki az ostrom alatt a Porta Termini-nél súlyos lábsérülést szenvedett, amibe később bele is halt. Az utólag ezredesi rangra emelt Tüköry sírjánál Garibaldi mondta a gyászbeszédet. A város nem felejtette el a hős magyar katonát, amit jól bizonyít, hogy egyik legnagyobb sugárútját Tüköryről nevezte el, az ezredes első nyughelyét pedig emléktábla jelzi. 

Aztán régi városfal maradványok, templomok.

Palermo leghíresebb kolostora a San Giovanni degli Eremiti. Az arab mecsetből templommá épített kolostor 5 piros kupolája, parkja és harangtornya megér egy sétát, ráadásul a harangtoronyból a katedrális is látható.

1132-ben épült a San Giovanni degli Eremiti templom egy régi mecset helyére, mely már a VI. század óta ott állt. A keresztény templom kinézetre inkább muszlim épületnek tűnik, tekintettel a XII. századi viszonylatokra, ezen nem is nagyon van mit csodálkozni, hiszen akkoriban muzulmán uralom alatt volt a város.

Majd a Palazzo Reale vagy más néven a Palazzo dei Normanni. A Palermo-i erőd a város egykori legmagasabb pontjára épült, és funkcionált először római erőd, majd arab palotaként is, a normannok uralkodása alatt bővítették, és jelenleg a Palermo-i parlament ülésezik itt, de csak heti 3-szor. A normann palota kerengője, a mozaikokkal kirakott freskói, híres kápolnája a Capella Palatina mindenképpen említésre méltó.

Majd a Porta Nuova, az egykori városkapu:

Aztán a Cattedrale (Katedrális) következett. A palermói székesegyház egykor muzulmán mecset volt, és csak 1135-ben alakították át keresztény templommá. Palermo katedrálisa kecses, gótikus tornyaival, barokk, normann stílusával, normann óratoronnyal, az előtte található parkosított térrel tekintélyt parancsolóan ékelődik a város közepébe. A székesegyház legtöbb szobrát Gagini készítette. A templom érdekessége, hogy Palermo védőszentjének, Szent Rozáliának itt őrzik az ereklyéit. A kívülről csodaszép katedrális számos királyi sírt is őriz. 

A következő szép templom a San Domenico volt. A XIV. században épült a San Domenico (Szent Domonkos) templom, melyet azóta sokszor átalakítottak, ennek köszönhetően jelenleg barokk stílusa érvényesül inkább. A templom nagyon sok palermói híresség síremlékét őrzi.

Majd vissza a kiinduló pontra.

És innen indultunk el újra, de ezúttal gyalogosan. Elsőnek a téren készült pár kép.

Majd a Piazzale Ungheria (Magyar tér) volt a cél.

Aztán a Piazza Pretoria téren templom, városháza és a szökőkút a Fontana Pretoria volt a következő állomás. Sajna körbe volt kerítve és nem működött a szökőkút, de így is szép volt.

Majd egy másik szökőkút mellett lévő bár kerthelyiségében megebédeltünk.

Aztán a kikötő felé sétáltunk.

Majd az előző napi ebédelős helyünkön fagyiztunk. És engem közben szépen leszart egy galamb. Pont mákom volt, hogy csak a nyakamba és nem a pólómra is.

Itt beugrottam egy patikába, mert kellett vennem valami kencét az égett testemre, ami a rövid ujjú póló ellenére is tovább égett. A lábfejem a szandálban például tök vörösre, nem is emlékszem, mikor történt velem ilyen utoljára.

Aztán a Giardino Inglese-be mentünk egy picit pihizni. Itt is volt szökőkút, ami sajna nem működött. Így elég ronda látvány volt. Voltak viszont szép fák, meg virágok.

Innen még elbuszoztunk egy darabon a Cattedrale-hoz, amit én mindenképpen meg akartam nézni. Belülről nem olyan nagy szám, mint kívülről, de volt benne egy horoszkópos vonal, amit igen érdekesnek találtam, elvégre mégiscsak egy katedrálisban vagyunk, hogy jön ide az asztrológia?!

A templom érdekessége, hogy Palermo védőszentjének, Szent Rozáliának ITT őrzik az ereklyéit.

(Laca és én :-) )

A Katedrális előtt volt egy négykerekű hajó-szekér is, ami nem tudom, pontosan milyen célt szolgálhat. Mindenesetre jó fényképtéma volt ez is.

Innen már csak a szállodába mentünk, de útközben azért fényképeztem még ezt-azt.

A szállodában aztán fürdés, vacsora, pezsgőzés, majd alvás.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

2013. 06. 20.

Cefalú

Kelés megint 9-kor, reggeli 10-ig. 11 körül megérkezett Andrea két barátjával, Luca-val és Alessandro-val, és együtt mentünk Andrea autójával (igen, 6-an!!!) Cefalú-ba, ahol egy gyönyörű partszakaszon fürödtünk. Igen-igen! Itt már én is fürödtem és úsztam rendesen. :-)

Andrea egyébként a kollégánk, itt van BLQ-ban ő is, és eredetileg palermói, vagyis egész pontosan Mondellói.

Luca a barátja, szintén ugyanonnan.

Alessandro meg Rómából való és a tréninget együtt csinálták Andrea-val. Alessandro BGY-ben (Bergamo) van bázison.

Andrea-t csak Netti ismerte közülünk eddig, mert ők egy rosteren vannak. Én talán csak egyszer láttam őt a CrewRoom-ban, akkor sem tudtam, hogy ő kicsoda.

Innen kb. 16:30 körül mentem vissza én egyedül a három sráccal, mert Niki meg Netti még ott maradtak. Én meg így is szénné égtem most már mindenhol, pedig csak annyi időre voltam a napon, míg megszáradtam.

A szállodába 17:45 körül értem vissza. Itt lezuhanyoztam, majd leápoltam magam az előző nap vett aloás krémmel (többször is) és olvasgattam. Meg bőgtem, mert akkor ugyan nem tudtam, hogy miért, de nagyon rossz kedvem volt, igazából már egész nap, és depressziós tüneteim is voltak. Aztán később rájöttem, hogy most, mikor végre lazíthatnék és élvezhetném a sok szépet, és az agyam is pihenhetne, hát a nagy pihenésben most adta ki azt a sok stresszt, ami az elmúlt időben nem jöhetett felszínre. Kezdve a köcsög Vincenzóval, majd Teo „vai via”-jával, a kötözéssel, a szemét módon elszámolt költségekkel, a lakáskereséssel, stresszel meg közben ugye dolgozni is kellett… Szóval akkor nem volt időm stresszelni, most meg viszont igen, és ez szépen el is rontotta a nyaralás második két napját. És ez sajna nem úgy van, hogy tudom, hogy nem kéne ezzel elrontanom a napokat és akkor ez így is történik. Ez ellen nem lehet harcolni, ki kell adni, és kész. Csak hát az időzítés volt nagyon rossz.

A csajok este 9 körül jöttek vissza. Hoztak nekem is vacsit, azt megettem, majd lefeküdtünk aludni.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2013. 06. 21.

Palermo, Mondello

PMO   BLQ    22:57   00:02 (másnap)

Reggel 9-kor kelés, majd reggeli.

Összepakoltunk, kijelentkeztünk, majd mentünk Mondellóba strandolni. Én leheveredtem egy ágyra egy ernyő alá, a csajok meg elmentek Nikinek fürdőruha alsót keresni, mert előző nap Cefalúban elhagyta, valószínűleg az öltözőben. Szóval én ott pihentem, míg ők ketten (hozzáteszem: mindhiába) fürdőruha alsót hajkurásztak Nikinek. Mivel nem kaptak, egy idő után feladták és ekkor jött az ötlet, hogy akkor fürödjön rövidnadrágban.

Aztán kajáltunk, fürödtünk, majd este 7-re elkészültünk, mert akkorra jött értünk Andrea, aki kivitt a reptérre. Alessandro is jött velünk, az ő gépe kb. 1,5 órával a miénk előtt ment el.

Kiértünk a reptérre, és kiket láttunk ott?! Antonellát és Christ.

A gépünk PMO-ból késve indult, és késve is landoltunk. A személyzet a mieink közül való volt: No1: Maria, No2: Olga, No3: Kaliana, No4: Eduarda.

Azt nem tudom, hogy hányra értem haza, de egyből bezúgtam az ágyba, mert csak pár órám volt aludni.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!