Papírra kézzel rajzolt térképem volt, persze pont az az utca nem volt rárajzolva teljesen, amin aztán besétáltam a központba. A neve megvolt, meg igazán nagyon egyszerű az egész, a folyópart mentén kb. 5-10 perc alatt bent lehet lenni a centrumban, a Városháza előtt.
Innen indultam neki én is.
A város egyébként csalóka, vagy a térkép az, de a látnivalók nagyon közel vannak egymáshoz, szinte egymást érik, mondhatni. Erre akkor jöttem rá, amikor a végén átsétáltama Museo Archeologico Nazionale di Parma árkádjai alatt, illetve korábban már akkor is, mikor a színház régióba csöppentem hirtelen a Dóm után.
A 15:58-as vonattal jöttem vissza, tehát 4 óra elég volt a bejárásához, úgy, hogy közben a Parco Ducale (Hercegi Park)-ba is bementem sétálni és beültem egy helyre enni és inni valamit. És egyáltalán nem rohantam, kényelmesre vettem a tempót. Egy torta szerűséget ettem, felvert tojás, sajt és gomba volt rajta, és egy fantát ittam hozzá.
PARMA-ról bővebben MAGYARUL itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Parma
UNESCO Világörökség várományosi lista, Parma, ANGOLUL itt: http://whc.unesco.org/en/tentativelists/1148/
Parma olasz
város, Emilia-Romagna régióban, Parma megye székhelye. Az egykori
Parmai-piacenzai dukátus székhelye (1545-1859). Az Európai Élelmiszerbiztonsági
Hatóság (EFSA) székhelye is a városban van. (Van ennek valami köze a Pármai
sonkához és a parmezán sajthoz?! ;-) )
Parma történelmi központja szerepel az UNESCO Világörökség
várományosi listáján.
A híres Pármai sonkát pedig nem kell senkinek sem bemutatni,
amely a magyar parasztsonkától eltérően nem a füstölt sonkák közé tartozik.
A világhírű Pármai sonkát egy kifejezetten erre a célra tenyésztett, Észak-Itáliában kukoricán és korpán nevelt sertés kiváló minőségű húsából ma is ugyanúgy kézzel készítik, mint több száz évvel ezelőtt. Egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva, a sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségben szárítva, zsírral kenve elkészül a gitár alakú Pármai sonka.
Mitől Pármai sonka a Pármai sonka?: http://www.diningguide.hu/lexikon/etterem-informacio-1255
A világhírű Pármai sonkát egy kifejezetten erre a célra tenyésztett, Észak-Itáliában kukoricán és korpán nevelt sertés kiváló minőségű húsából ma is ugyanúgy kézzel készítik, mint több száz évvel ezelőtt. Egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva, a sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségben szárítva, zsírral kenve elkészül a gitár alakú Pármai sonka.
Mitől Pármai sonka a Pármai sonka?: http://www.diningguide.hu/lexikon/etterem-informacio-1255
A parmezán
olasz keménysajt Emilia-Romagna régióból. Részben lefölözött tehéntejből
készül, zsírtartalma (szárazanyagban) 32%-os. Természetes kérgét lekefélik és
beolajozzák. Szokásos formája 35-45 cm
átmérőjű, 18-25 cm
vastag, 24-40 kg
tömegű korong.
Az egyik legrégebbi európai sajt. Történelmi dokumentumok
bizonyítják, hogy a 13-14. században már a maihoz hasonló formában létezett. Boccaccio
is említi a Dekameronban. Korlátlan ideig eltartható, egyre keményebbé válik.
Két-három évig érlelik. Eredetileg tulajdonképpen a gyengébb példányokat reszelték
le. Ma főleg reszelve használják különböző tésztákhoz, levesekhez az olasz
konyhaművészetben. Az olasz eredetiből -parmigiano-
származó neve magyar fordításban pármai-t
jelent, lehetséges, hogy a technológia a tartomány e városából ered.Mitől parmezán a parmezán?: http://www.diningguide.hu/hirek/etterem-informacio-7352
Jöjjenek akkor a képek:
Folyópart (igazából csak patak):
Monumento alla Vittoria (Az Olasz egységes állam
megalakulásának emlékműve):
Városháza és a Piazza Garibaldi (tér), Monumento a Giuseppe Garibaldi (szobor):
A keresztelőkápolna (Battistero) a dómtól jobbra található,
nyolcszögletű épület, amelyet szinte teljes egészében veronai márványból
építettek fel. A XII. században Antelami kezdte építeni, de a munkálatokat
félbehagyták és csak két évszázaddal később kezdték el újra azokat. Véglegesen
a XIV. században készült el. Ennek az időbeli eltérésnek is köszönheti érdekes stílusát,
hiszen román stílusban kezdték építeni, viszont gótikusban fejezték be. A
kápolnának három bejárata van, amelyeken számos dombormű található. A belsejét,
amely 16 szögletű, kupola és fülkék díszítik.
A kápolnában található szobrok és domborművek többsége ugyancsak Antalami művei, de találhatunk itt XIII.-XIV. századi freskókat is.
A kápolnában található szobrok és domborművek többsége ugyancsak Antalami művei, de találhatunk itt XIII.-XIV. századi freskókat is.
Battistero (keresztelőkápolna):
Vescovado cortile (püspöki bíróság):
A Parma-i dómot (a Piazza del Doumo-n) a IX. században építették,
majd három évszázaddal később átépítették. Ma is ebben az átépített formájában
láthatjuk. A homlokzattól jobbra található a harangtorony (Campanile), amelyet
a XIII. században építettek fel.
A templom háromhajós elrendezésű, lombard román stílusban
megépített épület. Homlokzatát három, egymás felett elhelyezkedő árkádsor
díszíti. A főkapun belépve az oroszlánokkal gazdagított előcsarnokba érkezünk.
Jobb és bal oldalon kápolnák találhatóak. A negyedik és ötödik kápolna freskóit
Parmigianino készítette. A városban született szobrász és tanítványai
készítették a templom számos freskóját. Kivétel ezek alól a kupola freskója,
amelyet Correggio készített és Mária mennybevitelét ábrázolja, valamint az
1178-ban készül Keresztlevétel című freskó, amely Antelami keze munkája és a
jobb kereszthajóban található.
Duomo (Dóm):
A Vescovado cortile (püspöki bíróság) árkádja alól:
A Dóm egyébként tele van freskókkal, nincs szabad falfelület, és mégsem érezni eltúlzottnak. Nekem, aki pedig nincs oda a festményekért, annyira tetszett... Valahogy volt egy megérzésem, hogy előbb körbe kell mennem, és képeket csinálnom, csak aztán leülni és bámulni tovább… jó megérzés volt, mert bezárták a Dómot, és csak fél 3-kor nyitották újra, és az oltártól már terelgettek minket kifelé. Szerencsére talán minden lényegest le tudtam fotózni.
És bemásolok ide valamit még: "A kupolát és a főhajót Correggio nagyszerű falfestményei ékesítik. A kortársak dicshimnuszokat zengtek e művekről; Tiziano például azt mondta, ha a dómot feje tetejére állítanák, és megtöltenék arannyal, még ennek értéke sem érne fel a Correggio-freskókéval."
Az egyik kedvencem ez a piros kalapos kép:
Ez itt a nagyon híres Mária mennybemenetele c. festmény a kupolán:
Ehhez a képhez még: Vásári pedig így ír a Mária mennybevételéről: Nemcsak az tetszik elképzelhetetlennek, hogy mindezt ki tudta fejezni kezével, hanem az is, hogy fantáziájával el tudta képzelni a ruhák gyönyörű redőit, s azokat a szép vonásokat, amelyekkel alakjait felruházta.
A Szent János evangélista templom (Monastero e Chiesa di San
Giovanni Evangelista) közvetlenül a dóm mögött található. Több ütemben
építették. Még 1500-ban kezdődtek el a munkálatok, de a harangtorony és a
homlokzat csak a XVII. században készült el. A templom talán legkülönlegesebb
látványossága a Correggio által készített kupolafreskó, amely Szent János
látomását ábrázolja.
Monastero e Chiesa di San Giovanni Evangelista:
Torre (Campanile) in Via Cavour (Torony (harangláb) a Cavour
utcában) Monumento ai caduti di tutte le guerre:
A Hercegi palota
A palota (Palazzo della Pilotta) a Farnese család rezidenciája volt, amelyet a XVI. század végén építettek. A palota egy része máig befejezetlenül áll és a második világháborúban súlyos károkat szenvedett
A Hercegi palotában található a képtár, a könyvtár, a Régészeti Múzeum és a színház.
A képtárban elsősorban Parmigianino és Correggio alkotásai találhatóak, mivel számtalan művük itt került elhelyezésre. Nem csak e két művész alkotásait találhatjuk itt, hanem például El Greco, Andrea del Sarto, Belotto és még számos festők néhány művét. De maga Leonardo da Vinci néhány alkotása is megtekinthető a képtárban.
A Régészeti Múzeum (Museo Srcheologico Nazionale di Parma) elsősorban római kori leleteket tartalmaz, amelyek igen változatosak. Több különleges darabot is láthatunk itt.
A színház (Teatro) építése 1618-ban fejeződött be. A vicenzai Palladio színház hatására döntöttek úgy, hogy megépítik sajátjukat. A 4500 fő befogadására alkalmas színházat teljes egészében fából építették. 1944-ben, a háború idején teljesen lerombolták, de később az eredeti tervek alapján megint felépítették.
A könyvtárban (Biblioteca Palatina) nagyjából 400.000 kötetet őriznek. E hatalmas gyűjteményben olyan ritkaságokat találunk, amik egyedülállóak a világon. Kódexeket, kéziratokat, de például ősnyomtatványokat is megtekinthetünk.
Verdi emlékmű:
A Hercegi palota (Palazzo della Pilotta):
Partizán emlékmű (Monumento al Partigiano):
Teatro:
Chiesa di Santa Maria della Steccata (Madonna della Steccata
templom)
A templomot reneszánsz stílusban építették, valamikor a XVI.
században. Alaprajza görög keresztet formál. Gyönyörű kupoláját Parmigianino
freskói díszítik. Itt található a Bourbon és a Farnese családok egyes tagjainak
síremléke. Ezeket a kriptában tekinthetjük meg.
Majd újra a Városháza előtti tér, aztán át a Ponte di
Mezzo-n (híd), egy érdekes szobor: Monumento a Filippo Corridoni:
Chiesa della Santissima Annunziata:
Majd vissza a Ponte di Mezzo-n, később át a Ponte Verdi-n.
De hogy mire fel ez
a sok Verdi?! Hát azért, mert Giuseppe Fortunino Francesco Verdi néven 1813.
október 10-én Le Roncole-ban látta meg a napvilágot. Szülei kocsmárosok voltak
a Parma-hoz közeli Busseto melletti Le Roncole falucskában. A falu a Parma-i
hercegséghez tartozott.
Aztán be a Parco Ducale (Hercegi Park)-ba, itt található a Palazzo Ducale (Hercegi Palota):
Aztán innen már tulajdonképpen haza jöttem. A vasútállomás felé vettem pár képeslapot, és a vasútállomáson meg hűtőmágnest. Ahhoz képest, hogy milyen drágák voltak, nagyon gagyik. A 15:58-as vonattal jöttem haza, megint kb. 1 óra volt az út.
És a végére egy pici művészkedés:
Pármai sonka: Museo del Prosciutto
Parmezán sajt: Caseificio San Pier Damiani
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni
a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook
oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel
találkozhatsz!