2017. január 17., kedd

Dunakanyar, Visegrádi-hegység - Magyarország



A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a Duna a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, és folyásiránya megváltozik: nyugat-keletiről észak-délire. A Dunakanyar szerepel a világörökségi várományosi listán a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneivel együtt.

2006 óta a Dunakanyar védőszentje Szent Hedvig, lengyel királynő.
(Vác, Fehérek temploma, Szent Hedvig szobra, alatta a csobogó a Dunát jelképezi.)


Ezen a napon a Duna jobb partján jártunk.

A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete; művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, a reneszánszot Visegrád, Esztergom pedig a magyar román kort.

Budapestről Esztergom felé menet átvágtunk a Visegrádi-hegységen, Szentendrénél Pilisszentlászló felé vettük az irányt.

Pilisszentlászló a Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő települése (kb. 360 m). A község minden oldalról hegyekkel van körülvéve. Valószínűleg nagyon régen lakott település, az Árpád-ház idejétől királyaink vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ itt kötött egyezséget 1308-ban Csák Mátéval, hogy ismerje el Károly Róbertet magyar királyként. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban, ami a török hódoltság alatt elpusztult. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről érkező pálosok és telepesek építették újjá a falut. Ekkor kapta a település a Szentlászló nevet.

Régen esett már ilyen sok hó, mint ezen a télen, és régen volt olyan hideg, hogy az huzamosabb ideig meg is maradhasson. Úgyhogy nagyon élveztük az utat a havas úton.










A 11-es útra Dömös előtt kanyarodtunk rá újra, majd Dömösnél a Duna-parton álltunk meg. Dömös Visegrádtól nyugatra található. I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete, valószínűleg egy merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg, Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített itt. Könyves Kálmán pedig itt vakíttatta meg Álmost fiával Bélával, mert a trón a saját fiának szánta.

A Duna partján a víz még mindig jó mélyen be volt fagyva, és beljebb úszkáltak még jégtáblák is. És néhány kacsa is.











Folytattuk utunkat Esztergomba. Esztergom helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. században „Osterringun”-nak (keleti gyűrű) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki.
Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. Esztergom a mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye, itt található az ország legnagyobb temploma: a bazilika.






Visszafelé egy pici szakaszt leszámítva végig a 11-es úton jöttünk. Az a pici szakasz pedig Visegrádon a Balassa Gyula Panoráma út volt.
Visegrád a Dunakanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege.




Innen aztán végig a Duna partján, a 11-es úton jöttünk vissza Budapestre.


FOLYTATÁS ITT, ITT és ITT!




Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
  
LINKEK:


Pilisszentlászló MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilisszentl%C3%A1szl%C3%B3


(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)


A 10000 forintos nyomában - Párkány, Szlovákia


Esztergom XIX. századi látképe a régi 10000 forintoson

Királyi Vár, Esztergom



A Dunakanyarba mentünk, mely szerepel a világörökségi várományosi listán a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneivel együtt. Esztergomban a bazilika után a várat néztük meg.


ESZTERGOMI VÁR
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

Cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.
GPS: é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 11″
Telefon: +36 33 415 986
Fax: +36 33 500 095
e-mail: varmegom@invitel.hu

Honlap: www.varmegom.hu

Nyitva tartás
Hétfőn zárva, november 1-március 31: 10:00-16:00, április 1-október 31: 10:00-18:00

Belépő
Teljes árú: 1500 Ft, kedvezményes: 750 Ft, 6 év alatt, 70 év felett: ingyenes


Az esztergomi vár a Duna jobb partján, a több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton, a Vár-hegyen áll, Esztergom óvárosában. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt.


Története
A terület már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A Vár-hegyen és környékén 18-20 ezeréves településnyomokat tártak fel. Innentől kezdve a terület folyamatosan lakott hely volt. A kelták után a rómaiak következtek, akik a Duna ezen szakaszán 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, melyekben jelentős számú katona állomásozott.

Az V. század elején hanyatlásnak indult a környék. Ezután előbb a hunok majd az avarok telepedtek le a területen.

A magyarok 900-ban foglalták el a területet, a 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta meg. A város a X.-XI. században vált Székesfehérvárral szemben országos központtá. Ezen a helyen építette fel a korábbi római erőd alapjaira hegyi kővárát, s hozzá a lakótornyot, a Szent István protomártír-templomot 972-ben, amelyről a hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király.

Géza fejedelem munkáját fia, István király folytatta, akit az itt álló templomban koronáztak meg. Munkájának eredményeképpen, a XI. század első évtizedében a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált, a város pedig a Magyar Királyság egyik központjává, valamint érseki székhellyé is. I. István, nevelője, Szent Adalbert tiszteletére itt emelte Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.

Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. 1147-ben itt fogadja II. Géza a keresztes haddal a Szentföldre tartó III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt.
1189-ben, III. Béla uralkodása idején, ugyancsak a Szentföldre tartva, I. (Barbarossa) Frigyes német császár vonul át Esztergomon.

A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték, ezzel kialakult a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával.

1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen védték a királyi várat, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. 1249-ben IV. Béla egy időre a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepítette a királyi város polgárságát.

A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett.
1301-ben Németújvári Iván bán foglalta el.
1304-ben Vencel cseh király vette be ostrommal, fosztotta ki, és tartotta néhány évig.

Károly Róbert uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, az egyház jelentős építkezésekbe kezdett a Vár-hegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, ekkor épült meg a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota, valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán.

Mátyás király halála után az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folytatódott a reneszánsz palota építkezése. A mohácsi vész után alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege: az eddigi reneszánsz székhely kialakítása helyett, most az erődítési munkák váltak egyre sürgetőbbé.
1543-ban a vár a török kezére került, melyet a királyi seregek 1595-ben visszavettek. Az 1594-es ostrománál itt esett el Balassi Bálint. 1605-ben a törökök ismét elfoglalták a várat, melyet hatalmuk alól véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével.

A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, ekkor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat.

1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). A Vár-hegyen megindultak az első romeltakarító munkálatok. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontották el. Nagyszabású tervek készülnek a Vár-hegyen felépítendő barokk főpapi rezidencia számára.
1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.
Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.
2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, mely a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és Vitéz János studiolóját védi a beázástól. 2009-ben átadták a „Fehér tornyot”.


Vármúzeum

Megvettük a jegyeket, amiért cserébe karszalagot kaptunk.


Ciszternás terem

A vár vízellátása három független rendszerben működött. A legkorábbi időkben ciszternákat (csapadékvíz-gyűjtő medencék) építettek a vár területén, a XV. században pedig már a Dunából vizet emelő vízgépeket is említenek, a török időkben pedig legalább egy, de inkább két kútja is volt az esztergomi várnak. A leírások két ciszternát említenek, melyek közül az egyik ebben a teremben volt. A terem a víz gyűjtésén kívül raktárként is szolgált.

Vízszűrő- és tisztító rétegeken át folyt le a víz, és míg lejutott meg is tisztult. 

Az iható víz becsorgott a medencébe és onnan egy központi nyíláson keresztül merték ki.


Régészeti rétegsor: legalul római padlófűtési rendszer maradványai, felette középkori építkezések.


Királyi Kápolna

Késő román, kora gótikus stílusban épült, rengeteg XII. századi freskómaradvánnyal. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak.





„Szent István-terem”

A királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt XII. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. A XIX. század közepén a terem közepén álló vörösmárvány oszlop miatt úgy gondolták, hogy ebben a teremben született Vajk, azaz I. István király. Ezért 1874-ben kápolnává alakították át. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra. Innen szűk lépcső vezet a lakótorony emeletére.





A XV. század második felében Vitéz János építtetett egy három részre tagolt fürdőt. A feljegyzések szerint a Szent István-termet ölözőként használták.

A palota konyhái

A III. Béla kori konyha megszüntetése után a XV. század közepén két új konyhát építettek a palotában, egyet itt a földszinten, és egyet az emeleten. Ez a földszinti konyha valószínűleg a lakótornyot, illetve az ott fogadott vendégeket szolgálta ki, míg az emeleti a Nagyteremben és a Márványteremben tartott fogadások ellátásában kapott szerepet. A konyhákat 2-2 részre tagolták: az előkészítőkre és a tűzterekre.




Díszfegyver-gyűjtemény
Börtön
Itt eredetileg a XII. század végi konyha északi fele állt. A török idők után elképzelhető, hogy zárkaként funkcionált ez a szoba. Ennek a feltételezésnek azonban ellentmond, hogy bejáratán kívül még két másik ajtaja is van.



Őrszoba
A helyi hagyomány őrszobának hívja ezt a helyiséget, azonban eredeti funkciója bizonytalan. Mai jellege a XV. században alakult ki. A XVII. században műhellyé alakították, ennek fennmaradt emléke az üvegpadló alatt látható törökkori bronzolvasztó kemence.

Nagyterem

Az épülettömb erősen megrongált falai között a XVIII. században kaszárnyát alakítottak ki, mely később az egyházi szolgák szállásául, majd szükséglakásként szolgált.



Szent István megkeresztelése - Hesz János Mihály










Kőbe karcolt malomjáték

Padlótéglák a várból
A várból gyönyörű kilátás nyílik a városra, a Dunára, a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra.






Ennyi volt, amit megnézhettünk a várból.






Balra a Budai kapu

Vígh Tamás Városalapító című szobra




Sötétkapu

Az 1956-os forradalom alatt, október 26-án a forradalmárok 1000-1500 fős tömege át szeretett volna haladni az alagúton, hogy felolvassák a forradalom 16 pontját. Fegyvertelenek voltak. A 80 méter hosszú alagúton áthaladó első autóbusz megállítására állítólag figyelmeztető lövést akartak leadni egy tankból a kapu bejárata felőli oszlopra, de a lövedék eltalálta a busz hátulját. Az emberek a lőtt lyukon keresztül menekültek ki a buszból. Ezután lövöldözés tört ki, aminek 14 halálos áldozata és 60 sebesültje lett.



Érdekességek

A II. század jelentős filozófusa, Marcus Aurelius császár itt írta az Elmélkedések 12. kötetét.

A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli.

Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.

2005-ben avatták fel a várnak a törökországi Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit.


A bazilika és a vár után megnéztük mindezt a Duna túloldaláról, Párkányból is.


ELŐZMÉNY ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK 

Esztergom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom
Esztergom története MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Esztergomi vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_v%C3%A1r
Esztergomi vár MAGYARul: http://www.varmegom.hu/wp/
Esztergomi vár története MAGYARul: http://www.varmegom.hu/wp/a-var-tortenete
Esztergomi Vármúzeum MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum_Esztergomi_V%C3%A1rm%C3%BAzeuma

A Vármúzeumban látható információs táblák.


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)


Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!