2017. január 17., kedd

Királyi Vár, Esztergom



A Dunakanyarba mentünk, mely szerepel a világörökségi várományosi listán a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneivel együtt. Esztergomban a bazilika után a várat néztük meg.


ESZTERGOMI VÁR
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

Cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.
GPS: é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 11″
Telefon: +36 33 415 986
Fax: +36 33 500 095
e-mail: varmegom@invitel.hu

Honlap: www.varmegom.hu

Nyitva tartás
Hétfőn zárva, november 1-március 31: 10:00-16:00, április 1-október 31: 10:00-18:00

Belépő
Teljes árú: 1500 Ft, kedvezményes: 750 Ft, 6 év alatt, 70 év felett: ingyenes


Az esztergomi vár a Duna jobb partján, a több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton, a Vár-hegyen áll, Esztergom óvárosában. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt.


Története
A terület már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A Vár-hegyen és környékén 18-20 ezeréves településnyomokat tártak fel. Innentől kezdve a terület folyamatosan lakott hely volt. A kelták után a rómaiak következtek, akik a Duna ezen szakaszán 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, melyekben jelentős számú katona állomásozott.

Az V. század elején hanyatlásnak indult a környék. Ezután előbb a hunok majd az avarok telepedtek le a területen.

A magyarok 900-ban foglalták el a területet, a 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta meg. A város a X.-XI. században vált Székesfehérvárral szemben országos központtá. Ezen a helyen építette fel a korábbi római erőd alapjaira hegyi kővárát, s hozzá a lakótornyot, a Szent István protomártír-templomot 972-ben, amelyről a hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király.

Géza fejedelem munkáját fia, István király folytatta, akit az itt álló templomban koronáztak meg. Munkájának eredményeképpen, a XI. század első évtizedében a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált, a város pedig a Magyar Királyság egyik központjává, valamint érseki székhellyé is. I. István, nevelője, Szent Adalbert tiszteletére itt emelte Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.

Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. 1147-ben itt fogadja II. Géza a keresztes haddal a Szentföldre tartó III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt.
1189-ben, III. Béla uralkodása idején, ugyancsak a Szentföldre tartva, I. (Barbarossa) Frigyes német császár vonul át Esztergomon.

A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték, ezzel kialakult a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával.

1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen védték a királyi várat, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. 1249-ben IV. Béla egy időre a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepítette a királyi város polgárságát.

A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett.
1301-ben Németújvári Iván bán foglalta el.
1304-ben Vencel cseh király vette be ostrommal, fosztotta ki, és tartotta néhány évig.

Károly Róbert uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, az egyház jelentős építkezésekbe kezdett a Vár-hegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, ekkor épült meg a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota, valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán.

Mátyás király halála után az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folytatódott a reneszánsz palota építkezése. A mohácsi vész után alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege: az eddigi reneszánsz székhely kialakítása helyett, most az erődítési munkák váltak egyre sürgetőbbé.
1543-ban a vár a török kezére került, melyet a királyi seregek 1595-ben visszavettek. Az 1594-es ostrománál itt esett el Balassi Bálint. 1605-ben a törökök ismét elfoglalták a várat, melyet hatalmuk alól véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével.

A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, ekkor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat.

1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). A Vár-hegyen megindultak az első romeltakarító munkálatok. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontották el. Nagyszabású tervek készülnek a Vár-hegyen felépítendő barokk főpapi rezidencia számára.
1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.
Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.
2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, mely a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és Vitéz János studiolóját védi a beázástól. 2009-ben átadták a „Fehér tornyot”.


Vármúzeum

Megvettük a jegyeket, amiért cserébe karszalagot kaptunk.


Ciszternás terem

A vár vízellátása három független rendszerben működött. A legkorábbi időkben ciszternákat (csapadékvíz-gyűjtő medencék) építettek a vár területén, a XV. században pedig már a Dunából vizet emelő vízgépeket is említenek, a török időkben pedig legalább egy, de inkább két kútja is volt az esztergomi várnak. A leírások két ciszternát említenek, melyek közül az egyik ebben a teremben volt. A terem a víz gyűjtésén kívül raktárként is szolgált.

Vízszűrő- és tisztító rétegeken át folyt le a víz, és míg lejutott meg is tisztult. 

Az iható víz becsorgott a medencébe és onnan egy központi nyíláson keresztül merték ki.


Régészeti rétegsor: legalul római padlófűtési rendszer maradványai, felette középkori építkezések.


Királyi Kápolna

Késő román, kora gótikus stílusban épült, rengeteg XII. századi freskómaradvánnyal. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak.





„Szent István-terem”

A királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt XII. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. A XIX. század közepén a terem közepén álló vörösmárvány oszlop miatt úgy gondolták, hogy ebben a teremben született Vajk, azaz I. István király. Ezért 1874-ben kápolnává alakították át. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra. Innen szűk lépcső vezet a lakótorony emeletére.





A XV. század második felében Vitéz János építtetett egy három részre tagolt fürdőt. A feljegyzések szerint a Szent István-termet ölözőként használták.

A palota konyhái

A III. Béla kori konyha megszüntetése után a XV. század közepén két új konyhát építettek a palotában, egyet itt a földszinten, és egyet az emeleten. Ez a földszinti konyha valószínűleg a lakótornyot, illetve az ott fogadott vendégeket szolgálta ki, míg az emeleti a Nagyteremben és a Márványteremben tartott fogadások ellátásában kapott szerepet. A konyhákat 2-2 részre tagolták: az előkészítőkre és a tűzterekre.




Díszfegyver-gyűjtemény
Börtön
Itt eredetileg a XII. század végi konyha északi fele állt. A török idők után elképzelhető, hogy zárkaként funkcionált ez a szoba. Ennek a feltételezésnek azonban ellentmond, hogy bejáratán kívül még két másik ajtaja is van.



Őrszoba
A helyi hagyomány őrszobának hívja ezt a helyiséget, azonban eredeti funkciója bizonytalan. Mai jellege a XV. században alakult ki. A XVII. században műhellyé alakították, ennek fennmaradt emléke az üvegpadló alatt látható törökkori bronzolvasztó kemence.

Nagyterem

Az épülettömb erősen megrongált falai között a XVIII. században kaszárnyát alakítottak ki, mely később az egyházi szolgák szállásául, majd szükséglakásként szolgált.



Szent István megkeresztelése - Hesz János Mihály










Kőbe karcolt malomjáték

Padlótéglák a várból
A várból gyönyörű kilátás nyílik a városra, a Dunára, a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra.






Ennyi volt, amit megnézhettünk a várból.






Balra a Budai kapu

Vígh Tamás Városalapító című szobra




Sötétkapu

Az 1956-os forradalom alatt, október 26-án a forradalmárok 1000-1500 fős tömege át szeretett volna haladni az alagúton, hogy felolvassák a forradalom 16 pontját. Fegyvertelenek voltak. A 80 méter hosszú alagúton áthaladó első autóbusz megállítására állítólag figyelmeztető lövést akartak leadni egy tankból a kapu bejárata felőli oszlopra, de a lövedék eltalálta a busz hátulját. Az emberek a lőtt lyukon keresztül menekültek ki a buszból. Ezután lövöldözés tört ki, aminek 14 halálos áldozata és 60 sebesültje lett.



Érdekességek

A II. század jelentős filozófusa, Marcus Aurelius császár itt írta az Elmélkedések 12. kötetét.

A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli.

Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.

2005-ben avatták fel a várnak a törökországi Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit.


A bazilika és a vár után megnéztük mindezt a Duna túloldaláról, Párkányból is.


ELŐZMÉNY ITT és ITT, FOLYTATÁS ITT!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK 

Esztergom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom
Esztergom története MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Esztergomi vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_v%C3%A1r
Esztergomi vár MAGYARul: http://www.varmegom.hu/wp/
Esztergomi vár története MAGYARul: http://www.varmegom.hu/wp/a-var-tortenete
Esztergomi Vármúzeum MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum_Esztergomi_V%C3%A1rm%C3%BAzeuma

A Vármúzeumban látható információs táblák.


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)


4 megjegyzés:

  1. A bazilikában már többször jártam, de a várban még sosem. Most eltűnődve ezt nem is értem... pótolnom kell! Jó volt az első benyomásokat nálad olvasni!

    Az 56-os lövést a buszra nem értem. Mivel lőttek a buszra, hogy azon a lyukon menekültek ki az emberek? :-O

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az észrevételt, egy T-34-es tank volt, rögtön bele is írom!
      Örülök, ha sikerült kedvet csinálnom a vár meglátogatásához! :)

      Törlés