Rólam

2016. november 29., kedd

Kaiserburg (Császári vár) - Nürnberg, Németország




Kaiserburg
(Császári vár)

 
Cím: 90403 Nürnberg, Auf der Burg 13.
Tel.: +49 911 24 46 59-0
Fax: +49 911 24 46 59-300
E-mail: burgnuernberg@bsv.bayern.de
Honlap: www.kaiserburg-nuernberg.de

Nyitva tartás: április-szeptember: 9-18 óráig, október-március: 10-16 óráig

Audioguide: német, angol, francia, olasz, spanyol, orosz nyelven (fizetős)

A kastély kertje áprilistól októberig reggel 8-tól sötétedésig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva.

 

Nürnberg

Nürnberg városa Németországban, Bajorország szövetségi tartományban a Pegnitz folyó partján terül el. München után Bajorország második legnépesebb városa, Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja. Nürnberg az egyik leggazdagabb történelmi hagyományokkal rendelkező város Németországban.


Császári vár (Kaiserburg)

Az Óváros fölötti dombon magasodó Császári vár (Kaiserburg) a város jelképe.
A Kaiserburg a középkorban az egyik legfontosabb császári vár volt, 1050 és 1571 között használták.



Két különböző vár is felismerhető a mai erődítményen belül: a régebbi, algrófi, és az újabb, császári vár (balra). Ez a kettő persze összenőtt, illetve további építmények is melléjük épültek, mint például a császári istálló és magtár (jobbra). Középen a Sinwell torony.
A kép forrása: www.kaiserburg-nuernberg.de


1: Belső udvar, 2: Palota, 3: Kétszintes kápolna, 4: Bower (Császári vár múzeuma), 5: Mély kút
6: Sinwell torony, 7: Ötszögletű torony, 8: Walburgis kápolna, 9: Császári istálló, 10: Őrtorony
A kép forrása: www.kaiserburg-nuernberg.de

A város nevét (Nuorenberc = Sziklás hegy) először 1050-ben említi egy dokumentum, amelyben III. Henrik császár egy jobbágya felszabadításáról rendelkezik. A nürnbergi vár nem sokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A 11. századtól kezdve a város gyors fejlődésen ment keresztül, és Nürnberg komoly gazdasági hatalommá erősödött. Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban elrendelte, hogy a mindenkori császárnak Nürnbergben kell összehívnia uralkodása első birodalmi gyűlését.

Zsigmond magyar király és a német-római császár Nürnberg városának adta a német koronázási ékszerek örökös őrzési jogát (Nürnbergi Levéltár), így azokat 1424-1796 között a nürnbergi Szentlélek-ispotály templomában őrizték. (Ennek emlékére másolatuk ma is megtekinthető a vár kiállítótermeiben.)

Egészen 1427-ig várgrófok kormányozták a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladta címét „Nürnberg város tanácsának“.

Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. Gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A harmincéves háború okozta hanyatlás után a 19. század első felében az új közlekedési eszköz, a vasút, valamint, hogy 1806-ban az egykor független császári város a Bajor Királyság része lett, ismét rohamos fejlődésnek indította a várost. A város fejlődése a második világháborúig töretlen maradt.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé és a náci párt központjává vált. Ezért a nürnbergi óvárost a második világháború során 1945. január 2-án a szövetséges légierő célzott légitámadással megsemmisítette és igen súlyos károkat okoztak a város egész területén is. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek. A város helyreállítása hosszú évekbe és hatalmas összegekbe került.


Schweden- oder Vestnertorbastei (Svédország vagy Vestner kapubástya)
 
Mi a Schweden- oder Vestnertorbastei (Svédország vagy Vestner kapubástya)-n keresztül mentünk be a várba.  


Luginsland (őrtorony), Császári istálló (ma ifjúsági szálló), Ötszögletű torony
 
Várfal és várárok

És mit láttunk lent a várárokban az egyik fán?!


Schweden- oder Vestnertorbastei (Svédország vagy Vestner kapubástya)

Sinwell torony


Ez a kapu választotta el a Császári várat (Imperial Castle) az uralkodó adminisztrátorainak várától (Burgrave's Castle) 
   
Heidenturm (Pogány torony)
 
Sinwell torony, előtte a kútház (balra)
 
A kútház és a fürdőház

A kútház és a fürdőház (nyáron, a kerítés elbontása után)


Kapu a Császári várba
 

Belső udvar
 
Belső udvar

A Palota és a kétszintes kápolna ügyesen alkalmazkodik a magas homokkő domb szabálytalan kontúrjaihoz, melyre építették. A Palota épülete egy alsó és egy felső csarnokból, valamint a lakóépület számos szobájából áll. A legújabb kutatások szerint a Palotát korábban ott lévő épületek fölé emelték 1200 körül, a kettős kápolnával együtt.

Már a 13. század végén elkezdődött egy nagy rekonstrukció. A 19. században, és az 1930-as években megkíséreltek rekonstruálni néhány eredeti késő középkori (1500 körüli) belsőt. 1945 után a második világháború okozta károk miatt a Palotát újjá kellett építeni.


„Császár - Birodalom - Város. A császári vár Nürnbergben”

A „Császár - Birodalom - Város. A császári vár Nürnbergben” című állandó kiállítás értékes alkotásokon keresztül mutatja be Nürnberg aranykorát és a vár egyedi történetét a középkortól a 19. századig.


Császári kastély lovagterme

A látogatás a Császári kastély lovagtermében kezdődik.

Lovagterem

Kilátás a városra a lovagteremből

Átjáró a császári (kétszintes) kápolnába


Kétszintes kápolna

Innen a kétszintes kápolnába megyünk tovább. A kétszintes kápolnák sajátossága, hogy két azonos alaprajzú kápolna található egymás felett, melyek középen össze vannak nyitva. A Császári galériából az államfőnek direkt elérése volt a felső csarnokból a felső kápolnához, így biztosítva nekik az elkülönülést a személyzettől. 1520-ban V. Károly hozzáépített egy fűthető oratóriumot.








A császári galéria emeleti szobái

Innen a császári galéria emeleti szobáiba jutunk. Itt megnézhetjük a palota lenyűgöző méretű és berendezésű lakószobáit és rezidenciáit is.

A Német-római birodalom 1250-ben


Császárok és királyok Nürnbergben






A császári fogadószoba 1855-ben

A császári fogadószoba 1934-ben, illetve az 1945-ös bombázások után
 
A császári fogadószoba ma, helyreállítva


A császári fogadószoba ma, helyreállítva

Nappali

Nappali


Nürnberg

A korona másolata

Asztaldísz

V. Károly felszentelési érme


Bower - Császári vár múzeuma

Innen a Bower-be, azaz a Császári vár múzeumába jutunk, ahol gazdag fegyvergyűjteményt tekinthetünk meg. A Bower a második világháborúban majdnem teljesen leégett. Később eredeti formájában építették újjá.


Ivó edény



A Vestnertor bástya obszervatóriumának fő órája

Szögmérő műszer










Mély kút

Újra ki kellett mennünk a várudvarra, aminek a közepén található a „Mély kút”. A kastély komplexum egyik legfontosabb épülete a mély kutat rejtő ház. A kétszintes épület a rajta lévő felirat szerint 1563-ből való, és a favázas emeletet teljesen felújították 1951-ben.

Bár a „Mély kút” első dokumentált említése a 14. századra nyúlik vissza, kétségtelenül régebbi. Valószínűleg ugyanabban az időben jött létre, mint a császári kastély első épületei, hiszen a vár saját védett vízellátás nélkül (különösen ostrom esetén) elképzelhetetlen. A kút le fog nyűgözni: a 16. században épült homokkő mellvéd mellől lehet lenézni az aknába, amit több mint 50 méter mélyen vájtak a sziklába. A mélységét több módszerrel is szemléltetik.

A "Mély kút" és a Sinwell torony

Gyertyapróba
(Egyrészt, hogy milyen sokáig tart míg leér, másrészt, hogy mennyire nem látjuk már a gyertyákat.)

Kb. félúton

Egy kivetítőn is követhetjük, 3 kameraállásból a gyertyák útját

VIDEO!!!
A videon láthatjuk (de leginkább hallhatjuk), hogy az ötszöri löttyintés milyen sokára ér le a kút mélyére.



Sinwell torony

A várfal keleti végén magasodik a „Sinwelltorony, mely a 13. század második felében épült. A torony a nevét hengeres formája miatt kapta; jelentése „rendkívül kerek”. A karcsú tornyot négyszögletes kövekből emelték, és az 1560-as évek során bekövetkezett jelentős változások során egy újabb emeletet, tetőt kapott, fölé egy hegyes sisakot. Az új sisak összetett fa állvány szerkezete a belsejében leváltotta az eredetit, amelynek négy kiugró ablakfülkéje volt.

A Sinwell torony védelmi célokat szolgált; mivel nagyon magas, a támadókat már messziről ki lehetett szúrni.

Masszív szerkezetével és eredetileg a torony felénél lévő bejáratával eredetileg tárolóként, kincstárként, vagy börtönként használták. Annak ellenére, hogy milyen védtelenül magasodik ki a torony a várból, egyike volt azon kevés vár épületnek, mely túlélte a második világháborús bombázást. A jelenlegi bejárata az északi oldalán egy meghosszabbításban található. A belsejében lévő fából készült lépcső valószínűleg a 18. vagy a 19. században épült.

Felkapaszkodtunk a „Sinwell” toronyba is. Megéri, mert a várból gyönyörű kilátás nyílik Nürnberg régi városközpontjára, ahol egy érdekes fotókiállítást is megnézhetünk. A képeken láthatjuk, hogy milyen volt a város képe a második világháború előtt, a bombázások után, valamint az ablakokon kitekintve láthatjuk, hogy milyen ma.
 
Ütött-kopott falépcső








Fényképen láthatjuk a második világháború pusztítását

Az ablakon kitekintve a helyreállított várost láthatjuk


Az ablakokat be is lehet csukni


Ilyen volt a második világháború előtt

És ilyen ma, újjáépítve

Balra a (Heathen) Pogány torony, mögötte a Palota és a Bower

Ötszögletű torony, Császári istálló (ma ifjúsági szálló), Luginsland (őrtorony)
 
 
A felújítási munkáltatok miatt körbe kellett menni, hogy a kertbe bemehessünk.
 






A kastély kertje

A kert áprilistól októberig reggel 8-tól sötétedésig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva.
Két kert van tulajdonképpen, át lehet menni egyikből a másikba.
Ez az első kert, ez rózsákkal van tele:






Ez pedig a másik kert, ez vegyes virágokkal van beültetve, és fűvel.

A képet Detlef Klöhn készítette.

A képet Detlef Klöhn készítette.

A képet Detlef Klöhn készítette.


Itt is találkoztunk a mókussal, aki bújócskát játszott velem. Itt a másik oldalról van lefényképezve, én hol jobb, hol bal oldalon láttam kibukkanni a fejecskéjét, illetve a másik oldalon a farkincája végét. Komolyan úgy gondolom, hogy játszott velem, mert ezt hosszú percekig csinálta. :-)




Ez pedig már a várfalon kívül van, egy "vad" kert, de ez is nagyon tetszik.




Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!
 


LINKEK:
 

A Kaiserburg hivatalos honlapja NÉMETül, NGOLul és OLASZul: www.kaiserburg-nuernberg.de



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent, S. Gábor, Detlef Klöhn készítette, illetve a Kaiserburg honlapjáról valók.)