2018. november 15., csütörtök

Híd otthon és itthon közt (Szerző: (Kavics) Timea)

Follow my blog with Bloglovin


Közkívánatra 2018-ban is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp. :-) Az idei téma az otthon/szülőföld/haza. E havi vendégírónk (Kavics) Timea, aki ismerős lesz, hisz a tavalyi sorozatban is szerepelt már. Mottója egy Müller Péter idézet: „Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga.” Régi blogját ITT találjátok, az újat pedig ITT. Kukkantsatok be a blogjaira vagy Facebook oldalára is. Jó olvasást!



Híd otthon és itthon közt


Már évek óta egy kettősség van bennem, ha az otthon téma kerül a felszínre. 18 éve élek választott hazámban Németországban. A szerelem hozott, a férjemhez az igen az új hazára, otthonra is egy igen-t jelentett. Azt gondolom, ha valaki önszántából választ egy másik országot egész más feltételekkel indul neki.



A szülőföld örökre marad az, ahol megszülettem, ahol a gyerekkoromat töltöttem. Számomra ez a kettősség kiegyensúlyozva megfér egymás mellett, gazdagítják az életem, színesítik a tapasztalatok, az emlékek, a megélt dolgok nyitottabbá formáltak és formálnak ma is.

Az érdekes - és egész biztos nem a véletlen -, hogy mindkét otthonomhoz a víz kapcsolódik.

A gyerekkorom egy mesterséges hűtőtó mellett töltöttem, úgy ismertem minden zugát, mint aki hazajár (stílusosan). Ezer és ezer emlék fűz oda, de korántsem az a mai image, amellyel a Bokodi-tavat felruházták az utóbbi években. Az én emlékeimben jóval szerényebben él, ott ahol szinte nap, mint nap lógtunk, nyári estéken a békák kuruttyolását hallgattuk vagy ahol télen a befagyott ártéri részen beszakadtunk a jégen.




Persze örültem neki, amikor a mai kor szeme ilyen csodás szemszögből mutatta meg a világnak a “lebegő falut”, számomra mégis egy egész más képe él bennem és már nem is változik meg soha.







Ha ma ismét ellátogatok oda, megtalálom a kedvelt helyeket, de a gyermekkori emlékeket már benőtte a nádas.



Választott otthonom pedig az Alpok egy több mint 10.000 éves természetes gleccser tavának vizéhez kötődik. A legtöbb időnket töltjük a Chiemsee mellett vagy benne és bár jóval nagyobb a Bokodi-tónál, azt hiszem elég jól kiismerem már itt is magam. Az év bármely évszakában, bármilyen időjárásban meg tudja mutatni különleges arcát. Változik és mégis mindig ugyanaz marad.









Ide már nem a gyermekkori emlékek kötnek, de játékos arcát képes vagyok ma is meglátni. Tudom melyik zugában érdemes elbújni, hol lehet őt belátni, hol modern és hol nyers és vad, mikor romantikus.





A két tó különböző kettőssége, az én két otthonom szimbóluma. Az életem része marad mindkettő örökre.


  
A következő vendégíró Mekker Regina lesz, aki mindig is szeretett emberekkel beszélgetni, meghallgatni őket és tanácsot adni. Azért indította el a Coffee Break Moments blogját, hogy ezen keresztül tudjon tanácsot és véleményt mondani egészséges életmód, filmek, sorozatok, pozitív pszichológia és sok más témában. Kukkantsatok be blogjára, Facebook vagy instagram oldalára. Jó olvasást!



A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



2018. november 4., vasárnap

Weißenburg




Erre a napra eredetileg csak a Limes vonalán néhány látnivaló, és egy kisebb erdei túra volt tervben. Az utolsó állomás Weißenburg volt, ahol három dolgot is megnéztünk, mely a Római Birodalomhoz és a Limeshez kapcsolódik. Azonban a kisvárosba érkezve láttuk, hogy Weißenburg több lesz, mint amit terveztünk, amire számítottunk: favázas házak, városfal, városkapu, templomok…


A Helytörténeti Múzeumnak (Reichsstadtmuseum) igen gazdag és érdekes anyaga van. Nem terveztünk ide bemenni, de mivel benne volt a kombinált jegyben amit a Római Múzeumban vettünk (ami a Római Múzeumba, a Helytörténeti Múzeumba, és a római fürdőbe szólt)... hát gondoltuk, benézünk. És milyen jól tettük!

Weißenburg 867-ben karoling királyi székhely volt, 1339-től pedig szabad birodalmi város. Bajorországhoz 1802-ben csatolták.



















Innen a római fürdőhöz és a Castellum Biricianahoz mentünk.

A város központjába egy másik útvonalon mentünk vissza. Elindultunk a 31 bástyával tűzdelt városfal mellett, melynek egy részénél vizesárok is van, benne kacsák úszkálnak.

Az Ellinger-tor a késő középkori Németország kiemelkedően szép városkapuja. Négyszögletű, hatalmas főtornya XIV. századi, az előtte levő bejárat két kis tornya és az elővédfalak a XVI. század elején épültek.

A város két főterét díszkutak ékesítik, és XVII-XVIII. századi csúcsos homlokzatú házak veszik körül.













Seeweihermauer

Seeweiher

Seeweihermauer


Seeweihermauer

Seeweihermauer

Seeweihermauer

Seeweihermauer





KunstSchranne


Wildbadsaal
(A zeneiskola épülete)

Spitalturm


Gotischen Rathaus

Gotischen Rathaus




Kulturzentrum Karmeliterkirche



Brauerei Sigwart

Brauerei Sigwart

Brauerei Sigwart

Luther Denkmal - Doktor Martin Luther Platz

Ellinger Tor

Ellinger Tor

Ellinger Tor

Ellinger Tor

Kirche St. Andreas

Kirche St. Andreas



Ránksötétedett, és megéheztünk, így betértünk a Gasthaus Goldener Stern-be vacsorázni. Jókor érkeztünk, még volt pár szabad asztal, de mire a főfogáshoz értünk, tele volt a hely. Jól belaktunk, majd elindultunk haza.



ELŐZMÉNY ITT!!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a 
Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK/FORRÁSOK

A látnivalóknál kihelyezett információs táblák (német és angol nyelvű). 
A múzeumokban kapott szórólapok (német és angol nyelvű).


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)