Acsaújlaki Kastély
(Prónay-Patay kastély)
Cím: 2683 Acsa, Kastély út 1.
Tel.: +36 20 917 1525Hivatalos honlap: http://acsaikastely.hu/
A kastély és a park nyitvatartása:
Április 1-től szeptember 30-ig: 9-19 óráigOktóber 1-től március 31-ig: 9-16 óráig
Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel a nagy része bejárható az év minden napján, beleértve az ünnepnapokat is. BEJELENTKEZÉS SZÜKSÉGES!
Teljes árú:
Fotójegy:
Diák, nyugdíjas jegy:
Mozgáskorlátozottaknak (igazolvánnyal): ingyenes
Az idegenvezetési díjat minden látogatásnál felszámítják (1-5 főig
Idő szűkében voltunk, ezért egy olyan látnivalót kerestem,
ami közel van, és fél nap elég arra, hogy jól megnézzünk mindent. A
Turai-kastély (Schossberger-kastély) már ezer éve szerepel a bakancslistámon,
de soha nem sikerült bejutnom oda. Ezúttal sem. :( Innen jutottam aztán az
Acsaújlaki Kastély (Prónay-Patay kastély) honlapjára, ahol olyan szépek a
képek, és olyan csalogató a leírás. Jó lesz - gondoltuk. Különösen kíváncsivá
tett „A magyar Versailles”, mellyel a honlapjukon találkoztam. Gondoltam is,
milyen vicces, hogy majd Laurent-nak mutatok valami izgit, „A magyar
Versailles”-t egy franciának…
Acsa Budapesttől 60 km-re északra van. Közelében található két nagyobb város Vác és Aszód, melyektől egyaránt 25-25 km-re fekszik. A község a Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el.
Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt. Első
írásos, oklevélbeli említése 1341-ből származik Acha írásmóddal. Ekkor
Achai család birtoka volt.
A Prónay család Turóc megyéből származik, a vármegye
legrégebbi nemes családjainak egyike. Már IV. Béla király korában, 1279-ben
birtokot szereztek. A család tagjai később is kitűntek vitézségükkel, vármegyei
és országos hivatalokat viseltek, egészen a XX. századig. A nemzetség több ágra
szakadt, Prónay I. Gábor alapította a Pest megyei bárói ágat. A család a bárói
címet 1770-ben, Mária Teréziától kapta.
Az acsai birtok a Prónay családhoz 1731-ben került, amikor
Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay
I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné
hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónay I. Gábor építtette a hegytetőre, 1735-1740-ben a
négytornyú díszes kastélyt is. (Ez a kastély nem látogatható.)
A XVI. században a család áttért az evangélikus hitre és
jelentős tevékenységet végeztek az evangélikus egyház és hitélet szervezésében
is.
A XX. századra a birtok hitbizománnyá alakult, így a
kastélyt Prónay Dezső lánya, Iphigéne és veje, Patay Tibor nem örökölhette. Prónay
Dezső a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője volt. Ezért
a báró az ifjú párnak Acsa-Újlakon egy új kastélyt (Prónay-Patay kastély)
építtetett 1907-1910 között.
Az új kastély a régi acsai kastély mintájára épült,
középkori vár-jellegű, saroktornyos, a felvidéki késő-reneszánsz várkastélyokra
hasonlít. Falai nagyon vastagok, födéme téglaboltozatos. A kastély egy
főépületből és egy oldalszárnyból áll. A főépületben földszint és emelet,
valamint a padlás található. Az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az
épület teljes egésze alá van pincézve.
A kastélyt a II. világháború után az állami gazdaság
használta, majd vendégházként üzemelt. Az „idegenvezetőnk” szerint (aki a
biztonsági őr volt) magántulajdonba került, egy külföldi (szerinte arab) vadász
vette meg és újította fel, alakította át. Neki köszönhető a vadászos téma a
falakon. Később újra gazdát cserélt.
 |
| Szemben a dombtetőn látszik a régi acsai kastély is. |
Hogy finoman fogalmazzak, a kastélyban furcsaságok
sorozatával szembesültünk. Bár bejelentkeztünk előre, az „idegenvezetőnk” a
biztonsági őr volt. Ezzel nem lett volna semmi gond, de úgy tűnt, nem igazán
tudott az érkezésünkről, többször is megkérdezte, hogy bejelentkeztünk-e.
Az idegenvezetést elröhögcsélte, elmismásolta, kérdéseinkre
nem igazán adott választ. Azt mondta, hogy a kastélyban jelenleg nem lakik
senki, és hogy eladó, de az egyik szobában az éjjeliszekrényen volt egy fotó, a
fürdőszobában egy (láthatóan nem friss) törölköző lógott a szárítón…
Megmutatta a földszinten az előteret, itt kaptunk a
cipőinkre egy műanyag zacsit. A földszinten két king-size lakosztályt a
hozzájuk tartozó fürdő és öltözőszobákat nézhettük meg.
 |
| Vadászmotívumok, vadászkürt alakú csillárok |
 |
| Vadászkürt alakú falikar |
 |
| A falakon Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei |
 |
| A falakon Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei |
 |
| A "zöld" lakosztály |
 |
| A "zöld" lakosztály |
 |
| A "kék" lakosztály |
 |
| A "kék" lakosztály |
 |
| A "kék" lakosztály fürdőszobája |
Az emeleten egy sarokszobát láthattunk, berendezése
hasonló a földszintiekhez. Itt a 94 négyzetméteres dísztermet is láthattunk,
mely görög mitológiai elemekkel van díszítve. Mindenhol barokkos díszítés, a modernnel kombinálva (óriási flat-tv és
hangfalak). Szinte minden helységben kandalló, ami állítólag nem csak dísz,
működik is.
 |
| A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve |
 |
| A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve |
 |
| A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve |
 |
| A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve |
A padlástérre nem mehettünk föl.
A pincébe lemehettünk. Több helyen is látszik, hogy a
felújítás még nincs teljesen befejezve, hiányoztak a padlóburkolatok például. A
pince szép, de csak üres borosüvegek vannak benne, azok gyertyatartóként
díszítik az asztalokat. Az „idegenvezetőnk” szerint az egyedüli eredeti darabok
a kastélyban az itt látható kovácsoltvas csillárok.
Visszatérve a földszintre, bekukkanthattunk a konyhába is,
majd visszamentünk az előtérbe.
Sétálhattunk a kastély 6 hektáros parkjában, ami eléggé elhanyagolt
állapotban van. A faleveleket nem söpörték össze, a régen mesterséges tóként a
kertet díszítő árok szintén falevelekkel teli. A faházak többsége rohad, vagy
felázott. És ott egy napelem-park, ami oké, hogy hasznos meg energia-takarékos,
de valahogy nem illik ide.
Aztán ott az udvari medence, ami tele volt vízzel (november
vége), és nem meleg vízzel az tuti, mert nem gőzölgött a víz. Amennyire meg
lehetett közelíteni, láttuk, hogy ezt sem takarítják minden nap, voltak benne
levelek szép számmal.
Furcsa volt sok minden; most akkor lakják-nem lakják, de
akkor minek a medencében a víz, mit keres a törölköző a fürdőszobában, fénykép
az éjjeliszekrényen, stb.
Na, mindegy, ezt is láttuk. A csodás beharangozó után kicsit
csalódottan távoztunk. Ja, és „A magyar Versailles”… Hogy ez miért és kinek az ötlete lehetett, hogy ezzel reklámozza a kastélyt?! Hogy ez a hely miben hasonlít Versailles-hoz?! Nem is értem, hogy ez hogy jött!!!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni
a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook
oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel
találkozhatsz!
Acsa MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Acsa
A kastély hivatalos honlapja MAGYARul: http://acsaikastely.hu/Prónay család MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_csal%C3%A1d
Pórnay Gábor főispán MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_G%C3%A1bor_(f%C5%91isp%C3%A1n)
Prónay Dezső MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_Dezs%C5%91
Patay Tibor MAGYARul: https://www.geni.com/people/Tibor-Patay/6000000009007257220
(A bejegyzés egyes képeit Laurent készítette.)
