2017. november 28., kedd

Egy régi család új kastélya - Acsaújlak


 

Acsaújlaki Kastély
(Prónay-Patay kastély)

Cím: 2683 Acsa, Kastély út 1.
Tel.: +36 20 917 1525
Hivatalos honlap: http://acsaikastely.hu/

A kastély és a park nyitvatartása:
Április 1-től szeptember 30-ig: 9-19 óráig
Október 1-től március 31-ig: 9-16 óráig
Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel a nagy része bejárható az év minden napján, beleértve az ünnepnapokat is. BEJELENTKEZÉS SZÜKSÉGES!
 
Jegyárak:
Teljes árú: 1000 Ft
Fotójegy: 350 Ft
Diák, nyugdíjas jegy: 800 Ft
Mozgáskorlátozottaknak (igazolvánnyal): ingyenes
Az idegenvezetési díjat minden látogatásnál felszámítják (1-5 főig 1000 Ft).

 

Idő szűkében voltunk, ezért egy olyan látnivalót kerestem, ami közel van, és fél nap elég arra, hogy jól megnézzünk mindent. A Turai-kastély (Schossberger-kastély) már ezer éve szerepel a bakancslistámon, de soha nem sikerült bejutnom oda. Ezúttal sem. :( Innen jutottam aztán az Acsaújlaki Kastély (Prónay-Patay kastély) honlapjára, ahol olyan szépek a képek, és olyan csalogató a leírás. Jó lesz - gondoltuk. Különösen kíváncsivá tett „A magyar Versailles”, mellyel a honlapjukon találkoztam. Gondoltam is, milyen vicces, hogy majd Laurent-nak mutatok valami izgit, „A magyar Versailles”-t egy franciának…


Acsa Budapesttől 60 km-re északra van. Közelében található két nagyobb város Vác és Aszód, melyektől egyaránt 25-25 km-re fekszik. A község a Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el.

Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt. Első írásos, oklevélbeli említése 1341-ből származik Acha írásmóddal. Ekkor Achai család birtoka volt.

 
A Prónay család Turóc megyéből származik, a vármegye legrégebbi nemes családjainak egyike. Már IV. Béla király korában, 1279-ben birtokot szereztek. A család tagjai később is kitűntek vitézségükkel, vármegyei és országos hivatalokat viseltek, egészen a XX. századig. A nemzetség több ágra szakadt, Prónay I. Gábor alapította a Pest megyei bárói ágat. A család a bárói címet 1770-ben, Mária Teréziától kapta.

Az acsai birtok a Prónay családhoz 1731-ben került, amikor Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.

Prónay I. Gábor építtette a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. (Ez a kastély nem látogatható.)

A XVI. században a család áttért az evangélikus hitre és jelentős tevékenységet végeztek az evangélikus egyház és hitélet szervezésében is.

A XX. századra a birtok hitbizománnyá alakult, így a kastélyt Prónay Dezső lánya, Iphigéne és veje, Patay Tibor nem örökölhette. Prónay Dezső a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője volt. Ezért a báró az ifjú párnak Acsa-Újlakon egy új kastélyt (Prónay-Patay kastély) építtetett 1907-1910 között.

Az új kastély a régi acsai kastély mintájára épült, középkori vár-jellegű, saroktornyos, a felvidéki késő-reneszánsz várkastélyokra hasonlít. Falai nagyon vastagok, födéme téglaboltozatos. A kastély egy főépületből és egy oldalszárnyból áll. A főépületben földszint és emelet, valamint a padlás található. Az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alá van pincézve.

A kastélyt a II. világháború után az állami gazdaság használta, majd vendégházként üzemelt. Az „idegenvezetőnk” szerint (aki a biztonsági őr volt) magántulajdonba került, egy külföldi (szerinte arab) vadász vette meg és újította fel, alakította át. Neki köszönhető a vadászos téma a falakon. Később újra gazdát cserélt.







Szemben a dombtetőn látszik a régi acsai kastély is.
 

Hogy finoman fogalmazzak, a kastélyban furcsaságok sorozatával szembesültünk. Bár bejelentkeztünk előre, az „idegenvezetőnk” a biztonsági őr volt. Ezzel nem lett volna semmi gond, de úgy tűnt, nem igazán tudott az érkezésünkről, többször is megkérdezte, hogy bejelentkeztünk-e.

Az idegenvezetést elröhögcsélte, elmismásolta, kérdéseinkre nem igazán adott választ. Azt mondta, hogy a kastélyban jelenleg nem lakik senki, és hogy eladó, de az egyik szobában az éjjeliszekrényen volt egy fotó, a fürdőszobában egy (láthatóan nem friss) törölköző lógott a szárítón…

Megmutatta a földszinten az előteret, itt kaptunk a cipőinkre egy műanyag zacsit. A földszinten két king-size lakosztályt a hozzájuk tartozó fürdő és öltözőszobákat nézhettük meg.


Vadászmotívumok, vadászkürt alakú csillárok

Vadászkürt alakú falikar



A falakon Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei

A falakon Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei

A "zöld" lakosztály

A "zöld" lakosztály

A "kék" lakosztály

A "kék" lakosztály

A "kék" lakosztály fürdőszobája





Az emeleten egy sarokszobát láthattunk, berendezése hasonló a földszintiekhez. Itt a 94 négyzetméteres dísztermet is láthattunk, mely görög mitológiai elemekkel van díszítve. Mindenhol barokkos díszítés, a modernnel kombinálva (óriási flat-tv és hangfalak). Szinte minden helységben kandalló, ami állítólag nem csak dísz, működik is.












A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve



A padlástérre nem mehettünk föl.

A pincébe lemehettünk. Több helyen is látszik, hogy a felújítás még nincs teljesen befejezve, hiányoztak a padlóburkolatok például. A pince szép, de csak üres borosüvegek vannak benne, azok gyertyatartóként díszítik az asztalokat. Az „idegenvezetőnk” szerint az egyedüli eredeti darabok a kastélyban az itt látható kovácsoltvas csillárok.






Visszatérve a földszintre, bekukkanthattunk a konyhába is, majd visszamentünk az előtérbe.


 

Sétálhattunk a kastély 6 hektáros parkjában, ami eléggé elhanyagolt állapotban van. A faleveleket nem söpörték össze, a régen mesterséges tóként a kertet díszítő árok szintén falevelekkel teli. A faházak többsége rohad, vagy felázott. És ott egy napelem-park, ami oké, hogy hasznos meg energia-takarékos, de valahogy nem illik ide.










Aztán ott az udvari medence, ami tele volt vízzel (november vége), és nem meleg vízzel az tuti, mert nem gőzölgött a víz. Amennyire meg lehetett közelíteni, láttuk, hogy ezt sem takarítják minden nap, voltak benne levelek szép számmal.




 

Furcsa volt sok minden; most akkor lakják-nem lakják, de akkor minek a medencében a víz, mit keres a törölköző a fürdőszobában, fénykép az éjjeliszekrényen, stb.
Na, mindegy, ezt is láttuk. A csodás beharangozó után kicsit csalódottan távoztunk.
Ja, és „A magyar Versailles”… Hogy ez miért és kinek az ötlete lehetett, hogy ezzel reklámozza a kastélyt?! Hogy ez a hely miben hasonlít Versailles-hoz?! Nem is értem, hogy ez hogy jött!!!  

 
A kastélyt magunk mögött hagyva, a bekötőúton lassan haladtunk. Kétoldalt óriási nagy mezők. A bal oldalin egyszer csak feltűnt egy őz! Lassan haladt az út felé, majd át is ment rajta, majd a jobb oldali mezőn ment a fák felé. Nem szaladt el gyorsan, igaz nem voltunk olyan nagyon közel hozzá. Fehér fenekét egész addig láttuk, míg az erdőben el nem tűnt. (Ugyanolyan fehér feneke volt, mint a kastély lépcsőfordulójában a képen.) Bár ő volt a délután fénypontja, fénykép nem készült róla, mindannyian a látványában gyönyörködtünk.

 
 
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
 

 
LINKEK/FORRÁSOK


A kastély hivatalos honlapja MAGYARul: http://acsaikastely.hu/
Prónay család MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_csal%C3%A1d
Pórnay Gábor főispán MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_G%C3%A1bor_(f%C5%91isp%C3%A1n)
Prónay Dezső MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_Dezs%C5%91
Patay Tibor MAGYARul: https://www.geni.com/people/Tibor-Patay/6000000009007257220

 

(A bejegyzés egyes képeit Laurent készítette.)


 

6 megjegyzés:

  1. Hm. Rengeteg pénzt költhettek eddig is az épületre, a homlokzat nagyon tetszik, bár a belső stílusok és korok keveredésében elveszítettem a kastély hangulatát. A modern medence pedig számomra szubjektív megnyilvánulás, és rombolóan hat a közzétételre. Kár. Vagy maradok korhű és tiszteletben tartom azt vagy átalakítom komplett moderné. A reklámfogó szlogent nem is értem ebben a keveredésben, ahogy Te a "furcsa" dolgokat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kívülről nagyon szép, ahogy mondod, belülről meg mint egy modern szálloda, barokkos stílusban, vagy nem is tudom. Nekem is jobban tetszett volna egy korhű belső kialakítás. Az "idegenvezetőnk" szerint azonban belül eredetileg csak fehét falak voltak. Azért ezt nehezen tudom elhinni...
      A szlogenre pedig rákérdeztem, de nem kaptam a kérdésemre választ azóta sem. :(

      Törlés
  2. Számomra az volt a legszimpatikusabb, hogy magán tulajdonban van és látogatható.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én úgy érzem, hogy ez azért van, mert máshogy nem igazán lehet kihasználni. Ott élésre nem igazán alkalmas, egyrészt ahhoz túl nagy, másrészt messze van mindentől. Kastélyszállót csinálni belőle - ahhoz meg túl kicsi. Kiadják céges rendezvényekhez, vagy esküvőkre, de itt megint jön az, hogy messze van, és kicsi... több ember már nem fér el ott. (Szerintem 20 fő sem.)

      Törlés
  3. Több cikket is olvastam errol a kastelyról és mind elmarasztaló volt.Pedig hát szép és nem túl drágán látogatható.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én olvastam róla jókat is, azért mentünk el oda. Csak aztán csalódás lett a vége. :(

      Törlés