2018. október 28., vasárnap

A Szabadság híd és a Gellért-hegy titkai




Október végén megint meglepetéssel szolgált a Duna. 2017 januárjában a nem mindennapi jégzajlás volt a fő látnivaló, most viszont a rendkívül alacsony vízállás hozott felszínre érdekes dolgokat. Látszott az Ínség-szikla, valamint a Margit híd középső pillérénél a Margitsziget csúcsa, ami normál esetben a víz alatt van. A folyó medréből rég eltűnt autók, nagy mennyiségű pénzérme és fegyverlelet, hajóroncs került elő. 
A (számomra) legérdekesebb dologról pedig napokig cikkeztek ilyen, és ezekhez hasonló címekkel: „Az apadó Duna miatt láthatóvá váltak a felrobbantott Ferenc József híd roncsai a Szabadság hídnál”, „Hátborzongató látvány: már a háborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai is látszanak a Dunában”.

Forrás: a képek balról jobbra az alábbi internetes oldalakról valók: Híradó, Szeretlek Magyarország, Blikk, Zoom

Pont hazautaztunk, így az első adandó alkalommal (vasárnap délután) mi is elmentünk a Szabadság hídra, megnézni a Ferencz József híd maradványait.


Ferencz József híd

A híd építése 1894-ben kezdődött, és 1896. október 4-én adták át Ferenc József jelenlétében, aki az utolsó szegecset maga verte be. Az uralkodó tiszteletére kapta a híd a Ferencz József nevet.

Ferencz József híd (1901)
Forrás

A Ferencz József híd a két világháború között (1928)
ForrásKészítette: Fortepan/Pesti Brúnó adományozó - FOTO:Fortepan — ID 32578:Adományozó/Donor: Pesti Brúnó

A hidat 1945. január 16-án a visszavonuló német alakulat -a többi budapesti Duna-híddal együtt- felrobbantotta. A robbantáskor a befüggesztett tartórész, és a konzolos tartó egy része is a vízbe esett, illetve megsérült.
Pár héttel később a szovjetek elbontották a sérült részeket, és a megmaradt hídrészt pontonhidakkal egészítették ki. 1945. március 15-től nem egészen egy évig használhatták, mert 1946. január 10-én a pontonhidat a jégzajlás elsodorta.

A felrobbantott híd a II. világháború után (1946)
Forrás

A híd helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött. Abban az évben augusztus 20-án nyitották meg újra, ekkor már Szabadság híd néven, és szürkére festve (mivel más színű festék nem állt rendelkezésre).
A híd 1984-ben kapta vissza eredeti zöld színét.
2007-ben újra felújították, ekkor építették ki a díszkivilágítást.
Sajnos (sokakkal egyetemben) későn érkeztünk, mert a Duna vízszintje eddigre már emelkedni kezdett, pont csak annyira, hogy a roncsokat már ne láthassuk. Azért átsétáltunk a hídon oda-vissza, majd mivel láttuk, hogy nyitva van a Sziklakápolna, hát felmentünk oda is.
Budapest ezen része UNESCO világörökség: Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út címmel, 400bis azonosító számmal 1987-ben került fel a kulturális listára.

Szabadság híd - Budapest legrövidebb hídja


A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak





A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti

A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti




A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak



Ferencz József híd romjaira rengetegen lettek volna kíváncsiak. Kár, hogy lekéstünk róla.















Sziklakápolna

A Sziklakápolna (Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom) építésének ötlete 1924-ben merült fel, egy Lourdes-ban járt magyar zarándokcsoport részéről. 1931 tavaszára készült el a templom a Szent Iván-barlangban, melynek üregét robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. 1951 húsvét hétfőjén az ÁVH betört a Sziklatemplomba és begyűjtötte a pálos szerzeteseket. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet ugyanebben az évben ledöntötték. A ’60-as évek elején a templom bejáratát 1,5-2 méter vastagságú betonfallal lezárták.
A Magyar Pálos Rend 1989. augusztus 27-én (a kommunista rendszerek összeomlásakor) újra megnyitotta a templomot és a kolostort. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben bontották le, és egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül.
A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Az új kereszt felállítására 2001-ben került sor. Az építőmesterek ennek a keresztnek az utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták a régit.
A templom belépődíj ellenében látogatható, mise alatt azonban nem.








A Sziklatemplom előtti kis téren Szent István szobrát találjuk.


Itt, a kis téren érdekes jelekre, fehér szívekre (némelyik teljesen az, némelyikben számok vannak) lehetünk figyelmesek. Ahogy megláttam őket, egyből beugrott, hogy egy blogger kolleginánál már olvastam a Gellért-hegyen lévő titokzatos szívekről. Ezek a fehér szívek egy zarándokutat jelölnek, mely a Sziklakápolnától indul és a Gellért-szoborig tart. Annak, aki ismeri Böjte Csaba munkásságát, nem ismeretlen „A fehér szív útja” című könyv, melyet az atya írt, és melyben arról olvashatunk, hogy hogyan találhatunk rá a boldogsághoz vezető útra. Az útvonalon 15 számozott fehér szív van, és van hozzá egy vezetőfüzet is. A kezdeményezésről a honlapjukon is találhatunk információt.

A zarándokúton 15 db számozott szív és néhány szám nélküli mutatja az utat.
(A képek forrása az Útitárs blog.)

Mi nem mentünk végig a teljes útvonalon. Először a Sziklatemplom tetején lévő kereszthez mentünk fel. A kilátás innen is csodás, de igazából az egész úton az.







Szabadság-szobor

Következő megállónk a Szabadság-szobor volt. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros számos pontjáról. A szobor maga „csak” 14 méter magas, talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a Gellért-hegy fölé. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt, melyet a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állítottak. A felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült alkotása. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat (mint például a szobor előterében álló 4 méter magas szovjet katona szobrát is) eltávolították. A katona szobra 1992-ben a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést kapott Budapest egyik leglátványosabb nevezetessége. A Szabadság-szobor a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.









A Citadella már zárva volt, így oda már nem tudtunk bemenni. Közben (az óraátállításnak hála) besötétedett, így visszafelé indultunk. Az úton készült még pár kép a kivilágított városról.
















Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 



LINKEK/FORRÁSOK 




(A képeket -kivéve azokat, ahol külön meg van jelölve a forrás- Laurent készítette.)