2018. május 17., csütörtök

Az óriások gerincein át, a lékelt fejű múmiákig – Üdv Perúban! (Szerző: Ster Pachacutec Amarú)




Közkívánatra az idén is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp! :-) Az idei téma az otthon/szülőföld/haza. A májusi vendégíró Ster Pachacutec Amarú alias Pachacutecyupanqui, perui - ecuadori - koreai - magyar származású művész, blogger, leendő utazó, régész és antropológus. A szülei kulturális neveltetése nagyban rájátszhatott arra, hogy menthetetlenül, és véglegesen beleszerelmesedett a letűnt korok szépséges világába. Azokba a korokba, amelyek szépségét, történelmét, és csúfságait is ránk hagyta a történelem. Hobbija a letűnt korok után való kutatás, cikkírás, érzelmei és gondolatai leírása, a művészetek iránti mérhetetlen rajongás írásaiba sűrítése. Hajtó motorja az életben a családja. Friss öntudattal rendelkezőként kezdett neki a blogolásnak immár harmadik éve. Amit leír, az az út, amelyet bejár, amely visszavezet a kultúrájához, a gyökereihez, önmagához. Az az út, amelyen ember lett. Kukkantsatok be az ő blogjába is!



Az óriások gerincein át, a lékelt fejű múmiákig – Üdv Perúban! (Avagy milyen nehéz is egy peruinak Perúról írni)

HOLA!
Sokat gondolkodtam rajta mit is írhatnék úgy istenigazából, mint vendégíró - amiért külön köszönetet a Mindenütt jóóó blognak!, hogy ezt az élményt megkaphattam -, és végül rájöttem, hogy ez a bejegyzés idei évem eddigi legnehezebbike, ezért a fogalmazás módom is cserbenhagyott az elején szóval igyekeztem normálisan írni nektek (por favor, nézzétek el nekem). Szóval a „haza” kiválasztása volt számomra a legnehezebb. Dél-amerikai gyökerekkel rendelkezem, ezért a kontinens kultúrája a véremben van véglegesen, és visszavonhatatlanul. A legnehezebb az volt, hogy több ország is számomra a hazát jelenti – pici Ecuador is, pici Magyarország is – de a legkiemelkedőbb mindközül: Perú. Perúhoz már kisgyermek korom óta misztikus szálak fűznek, még, akkorról amikor még alig tudtam bármit is a családi gyökereimről. Emlékszem az első az volt, amikor megláttam Poma de Ayala krónikájában az Inka uralkodó múmiáját.



Egyből egy ősi érzés kerített hatalmába, és végleg összeköttetett az életem a régészettel, és a letűnt indián kultúrákkal – nevezetesebben az őseimével – az Inka kultúrával és identitással, ami nem is olyan halott az Andok mentén, mint azt amennyire hiszik manapság az emberek. Az inkák – vagyis a Napisten fiai – nevüket egy félreértés következtében kapták. Valójában a mai Perú területén (és pár M.o.-n is, akik közül egy éppen ezt a cikket írja) még mindig élnek leszármazottaik: a Quechua népcsoport, azon belül is a Q’ero-k akik az AYLLU - vagy vezetői réteg - állítólagos színtiszta leszármazottai. Az Inka Birodalom szívének lakosai több mint 80%-ban őslakosok (beleértve a meszticeket), és csak 15%-uk európai felmenővel rendelkező. Ordító különbségek mi? Mégis az indiánság vezetői réteg nélkül maradt már (értsd. uralkodói réteg), az 1500-as évek derekán elveszítve azt, így a városias életmód indiánmódra, egyenlőre-nyugovóra vonult…
Ezért Perú-t a Macchu Picchu-n, a turizmuson, a szőtteseken, a sevichén, a tengerimalac ragún és a lámán túl a kanyonokban megbúvó édenkertek, és régészeti leletek bőségessége tarkítja szerte az országot akárcsak az éghajlata, amely sivatagi éghajlattól egészen a zord hideg andoki tájakig nyúl, és nincsenek határai. Teljes valójában nagyon nehéz lenne ezt csak két oldalba belesűríteni, ezért három nagy kedvencemet mutatom, be nektek ahova mindenképp térjetek be, ha Perúban lógatjátok a lábatokat. Íme!

AREQUIPA – CANYON DEL COLCA 
 
 
Bár turista látványosságok közül legalább akkora felhajtást kap, mint a barátja a Macchu Picchu, a Canyon del Colca – vagyis a Colca kanyon – mindenképp megér egy sétát annak aki Perúba téved élete során. A monda úgy tartja, hogy az Andok a halott óriások gerinceiből jött létre, és apuká váltak. Az apuk a tájak szellemei és istenei, amelyek mindenütt ott vannak.
 A táj gyönyörű, a magasság pedig lélegzetelállító (szó szerint). Az 5500 métert is meghaladó magasságával valóban könnyen hegyi betegek lehetünk, azonban mindenért kárpótol egyrészt az óriások gerincén való mászkálás, másrészt pedig a Kondor kilátó, ahonnan veszélyes közelségekből – persze ha csak szerencsénk van – láthatóak a több mint 2 méteres szárnyfesztávval rendelkező Kondor keselyűk, Arequipa büszkeségei, az inka kultúra máig nagy becsben tartott szent madarai. A területet két törzs tartja fennhatósága és kezelése alatt a quechua nyelvet beszélő, Huari(Wari) kultúra leszármazottai a Cabanák, illetve az aymara nyelvet beszélő Collaguák. A kanyon alján rengeteg pénzt ott tud hagyni az, aki nem elég jártas a hegymászásban/túrázásban, ugyanis a szamár illetve ló bérlés nem kis összegekbe fáj forintba átszámolva akár 10 000-et is ott hagyhat az ember. A szállás a kanyonban az „elturistásodás” miatt feltűnően kevés is lehet akár 15-20 sol között vagy akár alatta is találhatunk árakat. Ez úgy 800 és 1500 forint/éj körüli ár. Ami azért valljuk be egészen baráti.

KUÉLAP – CHACHAPOYÁK BIRODALMA


Kuélap a pre-inka illetve az inka kultúrán kívüli legszebb, legtitokzatosabb kultúra és társadalom birodalma. Perú amazóniai esőerdejének fejlett emberei laktak a csúcsán: a Chachapoyák. Chachapoya szó jelentése „Felhők népe (harcosai)/Felhők emberei”. Szerintem már csak a név is elég menővé és titokzatossá teszi ezt az emberfeletti régészeti komplexumot, nem hogy a látvány maga. Jelenleg is folynak ásatások, és ha jól tudom a hegyoldalba emelt városok mellett, a törzsfőnökök és papok múmiái is megtekinthetőek 37 dollár fejében. Ez elég magas ár, de gondoljunk csak bele ásatásokon mászkálni, illetve hegyoldalon lógni azért ennél kevesebből igen nehezen oldható meg.

Forrás

Illetve a Chachapoyák közt volt a legérdekesebb mutáció: rengeteg kékszemű, illetve szőke hajú tagja volt a közösségnek. A várost egy óriási erődítmény védi, amely 20 méter magas. Emögött található a még fent maradt falu romjai, amelyet benőtt a dzsungeli természet, ezáltal még titokzatosabbá téve azt. A szállások ára 2000- és 4000 forint körül mozognak. A bevállalósabbak a helyiekhez is betérhetnek, ha cserébe segítenek a házimunkában, vagy tanítják a gyerekeket más nyelvekre. Az étel ital árak is ekörül az árkategória körül mozognak.

OTTHON ÉDES OTTHON: NEKEM A MÚZEUM

 
És, mivel nem is én lennék, ha nem raknék bele legalább egy múzeumot a sztoriba, ezért hozom nektek a formám. Mindenképpen érdemes elnézni – ha már Mirafloresnél járunk véletlen - Museo Nacional de Arqueología, Antropología e Historia del Perú / Perui Nemzeti Régészeti és Történeti Múzeumba, vagy az AMANO Museo Textil Pre-Colombino del Perú / Perui AMANO Pre-Kolumbián Textil Múzeumba.
Az AMANO-ban rengeteg szebbnél szebb Pre-Kolumbián textilben gyönyörködhetünk, Nazcától a Chimún át, az Inka darabokig. A jegy ára 10, 20, és 30 sol. Forintban 780-tól egészen 2500ft-ig. (A múzeum árak egyébként Perú szerte is ebben az ár kategóriában mozognak.)

Forrás
 
Míg a Régészeti Múzeumban lehetőségünk van végig utazni az időben a Chavín-i kultúrától egészen az Inka Birodalom felépüléséig, majd a spanyolok megérkeztével annak bukásáig és gyarmatosításáig. Találhatók itt festmények, textilek, ruhatárgyak, kelmék, hétköznapi élethez illetve a szakrális élethez kapcsolódóak is és személyes nagy kedvenceim a múmiák. Festmény gyűjteményük bemutatja a titokzatos gyarmati-kort, és a függetlenség bekövetkeztét is, ami a letűnt indián birodalmak óta, Perú egyetlen egy boldogító eseménye volt. Legfontosabb leletei a Pre-Kolumbián korból megőrzött emberi maradványok (koponyák, csontok, múmiák), ráadásul Perú legtöbb múmiáját is itt őrzik. A régészek dél-amerikai mekkája, az utazók kultúrában gazdag, halhatatlan gyöngyszeme.
 


A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!

 

A júniusi vendégíró Tar Lili, a travelkite bloggere lesz. Lili 2012-ben kezdett utazgatni, amikor Bécsbe költözött. Első nagyobb útja egy egyhónapos Intarrail út volt. Majd valóra váltotta nagy álmát, és 2014-ben bejárta egyedül egész Új-Zélandot. 2017 októberében pedig világgá ment párjával egy DK-ázsai körútra. Blogja jelenleg német nyelven íródik, de amint lesz ideje, magyarul is fogja vezetni. Kalandjait nyomon követhetitek a FaceBook vagy instagram oldalán is, melyet jelenleg angol nyelven vezet.
 
 
A képekért köszönet:
(1. kép) Poma de Ayala,
(2. kép) Kondor keselyű, Arequipa / Loic Mermilliod,
(3. kép) Kuélap: Sarcófagos de Karajía:
https://www.canva.com/photos/misc/MABMw9zbLB8-sarcophagi-at-karajia/

 

2018. május 16., szerda

Wieskirche



 
 


Ausztriai szállásunkon szuper reggeli vár bennünket minden reggel. És ezen a napon végre eltűntek a szürke felhők, és a nap is előbukkant. A fogadósnével beszélgetve reggeli közben arra az elhatározásra jutottunk, hogy felcseréljük a mai és a másnapi programot, mert akkorra még szebb időt jósoltak.




St. Colomanskirche
 
Mivel amúgy is útba esett, megálltunk Schwangauban egy mező közepén, hogy megnézzük a St. Colomanskirchét (Szent Kolomán templom). Az időjárás kegyessége miatt láthattuk a Neuschwanstein és a Hohenschwangau kastélyokat is a dombtetőkön. (Még azért a reggeli párába voltak burkolózva, de határozottan látszottak, nem úgy, mint előző nap.)

 
 



Balra a Neuschwanstein, jobbra a Hohenschwangau kastély

Neuschwanstein kastély

Hohenschwangau kastély


Steingaden

Tovább indultunk Steingaden településre, mely Bajorországban található. Ez a pici falu, melyben 3000 fő sem él, egyike a Romantikus út (Romantische Straße) néven ismert témaútvonalon található híres történelmi településeknek.

A dimbes-dombos, zöld mezős, hegyek között megbúvó zarándoktemplomba mentünk, mely a bajor rokokó egyik remekműve.

A wies-i zarándoktemplom (Wieskirche) lágyan ívelődő ablakaival tökéletesen illeszkedik a tájba.

A parkolóból kis sétával juthatunk a templomhoz, melynek nagyon faramuci nyitva tartási ideje van. Érdemes előre megnézni a nyitva tartást ITT, mert például mise alatt egyáltalán nem, bizonyos időszakokban pedig korlátozottan látogatható.

 

A kis kápolna és a templom története 1730-ban kezdődött, amikor a nagypénteki körmenethez szükség lett egy Krisztus-szoborra. A padláson kutakodva egy régi faszobor töredékeire találtak. Magnus Straub atya és Lukas Schweiger testvér a Steingaden kolostorban összeillesztették, rongyokkal kitömték a hiányzó részeket, majd az egészet vászonnal befedték és lefestették. Három év múlva beszereztek egy jobbat, és nem használták már ezt a szobrot. A régi szobor 1738. 05. 04-én a helyi fogadós unokatestvére, Maria Lori tulajdonába került. Ő egy parasztasszony volt, és a közeli völgyben („in der Wies”) lakott. Alig másfél hónapra rá (06. 14.) észrevette, hogy a szobor valódi könnyeket hullat. A csoda megismétlődött, és hamarosan az egész környék hírét vette. 1739-40-ben megépült a pici kápolna, és a szobrot ide helyezték. Csodás gyógyulások történtek, melyek híre tömegével vonzotta a zarándokokat. 1741-ben került fel a kis kápolna falára az első hálatábla. Érdekes, hogy az első misét a kápolnában jóval később, 1744. 03. 17-én tartották csak.

Mivel voltak napok, hogy több ezer zarándok is érkezett, a steingadeni II. Marinus apát elhatározta, hogy az új kegyhelyen díszes templomot építtet.

A kis kápolna


1749. 08. 31-én a szobrot a kis kápolnából átvitték az új templomba.
(A kis kápolna oltárképén ezt a jelenetet láthatjuk.)

 

A „Die Wies” zarándoktemplom 1745-54 között épült. Dominikus Zimmerman építőmester munkája, aki testvérét, Johann Baptist Zimmerman müncheni udvari festőt is bevonta a freskófestői és stukatúrkészítői munkálatokba.


A zarándoktemplomot a megkorbácsolt Megváltónak szentelték. 1749. 08. 31-én a szobrot a kis kápolnából áthelyezték az új templom főoltárára. (A kis kápolna oltárképén ezt a jelenetet láthatjuk.) 


 

A megkorbácsolt Megváltó szobra a főoltáron.
A kis kápolnából 1749. 08. 31-én helyezték át a szobrot az új templomba.

A megkorbácsolt Megváltó szobra a főoltáron.
A kis kápolnából 1749. 08. 31-én helyezték át a szobrot az új templomba.

A megkorbácsolt Megváltó szobra a főoltáron.
A kis kápolnából 1749. 08. 31-én helyezték át a szobrot az új templomba.


Az oltárképet egy másik müncheni udvari festő, Balthasar August Albrecht készítette.


A templom belseje lenyűgöző. A stukkódíszek és mennyezeti festmények páratlan szépségűek.



A mennyország kapuja

Szent Péter a mennyország kapujának kulcsával

Gyakori a vidéken, hogy a festmény szoborban végződik. Itt az angyalka bal lába lóg ki a festményből.












Régen is "divat" volt a kéznyom otthagyása... 1788

1793

1794

1800

A négy nagy nyugati teológus (Szent Jeromos, Szent Ambrus, Szent Ágoston és I. Gergely pápa) szobra a tiroli Anton Sturm munkája.

 
 
A templomban láthatunk egy képet, melyet Dominikus Zimmermann építőmester festett 1757-ben, hálaadásképpen a templom sikeres befejezéséért. Ezen magát ábrázolja, amint a megkorbácsolt Megváltó előtt térdel. Már idős volt, és nem tudott megválni a templomtól, amelyet élete legszebb munkájának tartott, ezért a templomhoz közel épített magának házat, és ott élt haláláig.

 
Az orgona jóval később, 1957-ben készült.



A XIX. század elején a szekularizáció során a templomot el akarták árverezni és lebontani, de a helyi parasztok összefogtak a megmentésére.

A Wies templom 1983-ban került fel a UNESCO világörökségi listájára az emberi alkotóerő és rendkívüli kultúra remekműveként. Azonosító száma 271-es.


1985 és 1991 között restaurálták a templomot, melyet napjainkban évente több mint egy millióan keresnek fel. Belépődíj nincs, de adományokat szívesen fogadnak.

 
 





 

ELŐZMÉNY ITT, ITT és ITT, FOLYTATÁS HAMAROSAN!
 

 
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
 


LINKEK/FORRÁSOK
 

Schwangau MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Schwangau
Szt. Kolomán templom NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/St._Coloman_(Schwangau)
Steingaden MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Steingaden
Wies zarándoktemplom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wieskirche
Wies zarándoktemplom látogatási idő ANGOLul, NÉMETül: http://wieskirche.de/visit-times.en.html
LeRoutard útikönyvek sorozat Allemagne része, ISBN 978-2-01-912442-7
A templomban vásárolt könyvek, illetve ingyenes szórólapok, információs táblák. 


 
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)