Fóti-Somlyó tanösvény

A Fóti-Somlyót 1953-ban nyilvánították védetté, elsősorban az itteni rendkívül ritka fóti boglárka lepke megóvása érdekében.

Fót

A város Pest vármegyében, Budapesttől kb. 15 km-re, a Gödöllői-dombság peremén fekszik. A város legfőbb és legismertebb látnivalója a Fóti Szeplőtelen Fogantatás Római Katolikus Templom. Erről és Fót többi nevezetességéről >> ITT << olvashatsz.

 

Fóti-Somlyó tanösvény

Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A Somlyó-hegy neve a hagyománynak köszönhetően maradt fenn, ugyanis magasságát tekintve nem hegy. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élő csaknem 1500 lepkefaj miatt. Ezek közül a legismertebb a fóti boglárka lepke, egy jégkorszak utáni maradványfaj. A kb. 3,5 km hosszú körtúra a fóti boglárka lepke után kapta a kék lepkés állomásjelzést.

A 10 állomásos tanösvény a Fáy-présház mellől indul, és a lepkéket követve 1,5-2 óra alatt bejárható.

A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, mely kapható a DINPI Zöld Boltjában (Budapest XII., Költő u. 21.) és állítólag Fóton a Fáy-présházban is. A présház azonban már egy ideje és még meghatározatlan ideig zárva van, így én a Duna-Ipoly mobilapplikációt használtam. Igazából ezek nélkül is végigjárható a tanösvény, eltévedni nem lehet, mert nagyon gondosan ki van jelölve az út a kék lepkés jellel.

 

1. állomás
Fáy-présház

Fáy András reformpolitikus 1832-ben vett szőlőbirtokot Fóton, melyhez egy XVIII. században épült csinos présház is tartozott. A présház hamarosan a reformkor nagyjainak kedvelt találkozóhelye lett: visszatérő vendég volt itt Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Ferenczy István szobrász vagy Bajza József költő.

Fáy András a költő, az író, a jogot végzett ügyvéd birtokán született meg Vörösmarty ismert költeménye, a Fóti dal. A présház mellett található a Vörösmarty Mihályról elnevezett kunyhó. Itt van a Fóti-Somlyó tanösvény kiindulópontja, pontos címe: 2151 Fót, Rövid dűlő 2.

Az 1880-as években a filoxéra nevű gyökértetű az ország nagy részéhez hasonlóan, a Fóti-Somlyó-hegyen is kipusztította a szőlőt, ma már csak a környező kiskertekben van egy-két szőlőtőke.

 

2. állomás
Természetvédelmi terület

A földút előtt sorompó és figyelmeztető tábla található. Itt van a védett terület határa. A Fóti-Somlyót 1953-ban nyilvánították védetté, elsősorban az itteni rendkívül ritka fóti boglárka lepke (Plebejus sephirus), más néven zefír boglárkalepke megóvása érdekében. Az itteni élővilágot nem csak az elszigetelődés veszélyezteti. A meredek, sziklás és homokos domboldalon csak nagyon vékony talajréteg tudott kialakulni, mely taposás vagy járműhasználat hatására könnyen sérül. A zápor könnyen lemoshatja a vékony talajt, ezért a tanösvény útvonaláról nem szabad letérni!

 

3. állomás
Gyurgyalagok a homokban

Ezen a területen korábban homokbányászat folyt. A gyurgyalagok nem csak folyópartok meredek falába, löszfalakba ássák fészkeiket, hanem ilyen elhagyott bányák falába is, mint itt. A költőüregek járatai kb. 1,5 méter mélyek, így a tojások és a fiókák védve vannak a ragadozóktól. A hazai gyurgyalagok tollazata éppen olyan színes, mint afrikai és dél-ázsiai rokonaié. Vonuló madár, Dél-Afrikában tölti a telet. A Somlyó galagonyabokrai felett sokszor látni villámgyorsan kanyargó, rovarokra vadászó gyurgyalagokat, melyeknek jellegzetes, bugyborékoló ,,gyurr-gyurr” hangjuk van.

 

4. állomás
Galagonyabokrok

A galagonya (Crataegus) a régóta kedvelt gyógynövény, termését a gyurgyalag mellett sok más madár is fogyasztja. A galagonyák egy részét mégis időről időre ki kell vágni, mivel természetvédelmi szempontból az itt lévő homoki gyepek sokkal ritkábbak és értékesebbek, mint a galagonyás, cserjés területek. A Somlyó-hegyen a gyepek fennmaradását hosszú ideig a legeltetés biztosította, de ennek híján időnként vissza kell vágni az elburjánzó bokrokat.

 

5. állomás
Együttélés

A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A szártalan csüdfű alacsony, földön szétterülő, lombhullató, évelő növény. Föld feletti szára nincs. Az egész növény sűrűn szőrös-molyhos. Április-júniusban virágzik, élénksárga pillangós virágai vannak. A növény azért nevezetes, mert nélküle nem lenne itt a zefír boglárkalepke sem. Magyarországon a Fóti-Somlyón bukkantak rá először, és mivel sokáig úgy hitték, hogy hazánkban sehol másutt nem fordul elő, ezért fóti boglárkának nevezték el. Később más homokos, löszös területen is találtak ilyen lepkét, azóta a hivatalos neve zefír boglárka. Ez persze nem változtat azon, hogy Fót különleges értéke a boglárka lepke.

Megfigyelték, hogy a lepkék nem repülnek el a csüdfüvesből, és sokszor szinte csak egy szobányi területen élnek. A hernyó kizárólagos tápnövénye a növény, ezért ahol nincs csüdfű, ott biztosan nincs ilyen lepke sem.

A Fóti-Somlyó kis területén csaknem 1500 lepkefajt találtak! Ez azt jelenti, hogy az összes magyarországi lepkefaj fele megfigyelhető itt!

Szártalan csüdfű
Kép forrása: Wikipedia

 

6. állomás
Fót és a nyugati látóhatár

A Fóti-Somlyó-hegy 288 méteres magasságával csak dombnak minősül. Mivel kiemelkedik környezetéből, itt egy természetes kilátóponton állunk, ahonnan rálátás nyílik a Pilisre, a Budai- és a Visegrádi-hegységre is. Tiszta időben az állomáson elhelyezett panorámakép segítségével beazonosíthatók a környező helyek. Balra a lapos fehér tetők a Hungaroring kiszolgálóépületei. Fót jelképe a sárga, négytornyú, Ybl Miklós tervei szerint épült Fóti Szeplőtelen Fogantatás Római Katolikus Templom. Tőle jobbra látható a karcsú fehér tornyos református templom. Ettől jobbra az evangélikus templom. A háttérben kivehető a Károlyi-kastély és a kastélypark. Könnyen beazonosítható a rákospalotai szemétégető is. A káposztásmegyeri lakótelep mellett jól látható a Megyeri híd. A látóhatár jobb szélén a dunakeszi nagy lakótelepet találjuk.

Gyerek- és tinédzserkoromban augusztus 20-án sokszor feljöttünk ide a hegyre, a budapesti tűzijátékot nézni. Tiszta időben nagyon messzire el lehet látni, gyönyörű tud lenni innen a kilátás.

Szajkó

 

7. állomás
Melegkedvelő tölgyes

Az úton visszafelé nézve az öreg molyhos tölgyek egy jókora, kettéhasadt törzsű virágos kőrist vesznek körül. Ebben az erdőben ezek a legjellegzetesebb fák. Az itteni tölgyes erdők idős, girbegurba fáinak odvaiban madarak, denevérek, pelék vertek tanyát. A korhadt fatörzsekben többek között lepkék, cincérek, díszbogarak, szúfélék, szarvasbogarak és orrszarvú bogár él.

Szerencsém volt, én is belefutottam egy csapat szajkóba. Sajnos nem tudtam elég csendben és elég közel lopózni hozzájuk, folyton elrepültek, így csak a távolból tudtam őket lencsevégre kapni.

 

Kitérő
Pipi-pad

A tanösvény ezen állomásánál van egy rövidke leágazás, amely egy padszerű sziklaképződményhez vezet. Ez a Pipi-pad. A legenda szerint, ha egy szerelmespár erre a padra ül, hamarosan megesküszik.

Picit távolabb pedig a rókales található.

Pipi-pad

Rókales

 

8. állomás
A lejtősztyepp díszei

A meredek lejtős, sekély talajban a növényzet kevésbé stabilan tud megkapaszkodni. A tavaszi hérics aranysárga virága, a magas gubóvirág jellegzetes lila gömbjei tavasszal láthatók. A pannon gyík elsősorban az ilyen sziklás, napsütötte, meleg lejtőket szereti. Fokozottan védett fajunk.

Magas gubóvirág
Kép forrása: Wikipedia

Tavaszi hérics
Kép forrása: Wikipedia

 

9. állomás
Titokzatos sziklák

Az ösvény mellett egyszer csak sziklák tűnnek elő. Úgy kerültek ide, hogy körülbelül 15 millió évvel ezelőtt ezen a helyen még meleg vizű tenger hullámzott. A tenger partjához közel, a hullámveréses övben homokkőtömbök alakultak ki. A homokszemcséket az egykor itt élt állatok vázából kioldódott mész ragasztja össze. Ilyen homokkőtömbökből, homokkőrétegekből és a közöttük lévő homokrétegekből áll szinte az egész Somlyó-hegy. Az eredetileg vízszintesen lerakódott rétegeket a Föld belső erői helyenként kibillentették eredeti helyzetükből, így a Somlyón több helyen láthatók ilyen homokkőrétegek.

 

10. állomás
Molyhos tölgy matuzsálem

A bokorerdők és száraz tölgyesek jellegzetes fája a molyhos tölgy, melynek rügye, levélfonákja és hajtása is finoman molyhos. Mivel faipari szempontból nem értékes, a meredek hegyoldalakban általában nem vágják ki. A molyhos tölgy lassan nő a meredek, sekély talajon. A fa törzse általában girbegurba, 15 méternél magasabbra nem nagyon nő. A mérete alapján nem gondolnánk, de ez a fa 200 évesnél biztos öregebb, mert amikor Vörösmarty 1842-ben a Fáy-présházban járt, ez a fa már itt volt!!

 

Kitérő
Homokbánya

Ezen az állomáson letérhetünk a kék „T” jelzésű ösvényre, amely az egykori homokbánya területére vezet. A lakosság itt egykor homokot, homokkövet és kavicsot fejtett. A kitérő hossza kb. 900 méter.

Innen a kék pillangós jelzést követve visszaérünk a Fáy-présházhoz. Útközben elhaladunk a Fóti Kézműves sörfőzde mellett.

 

Cím: Fáy-présház: 2151 Fót, Fáy sétány 6427/2. hrsz.
Duna-Ipoly Nemzeti Park hivatalos honlap: https://www.dunaipoly.hu/hu/

 

További látnivalók és programok Fóton:

👀 Fót nevezetességei
⛪ Fóti Templom Túra
🎄 Adventi vásár - Fót

 

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, a blog youtube csatornáján vagy a TikTokon, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

 

LINKEK / FORRÁSOK

Fót: Fót – Wikipédia (wikipedia.org)
Galagonya: Galagonya – Wikipédia
Szártalan csüdfű: Szártalan csüdfű – Wikipédia