Sok dolog indíthat bennünket arra, hogy kimozduljunk
megszokott környezetünkből, komfortzónánkból. A sorozat első részében 10 dalról írtam, a másodikban 10 filmről, melyeknek hatására útnak indultunk. Ezúttal 10 könyvet
hoztam. Megint ismeretleneket és ismerősöket faggattam, hogy mely könyvek
voltak azok, amelyek annyira beindították a fantáziájukat, hogy úgy érezték:
nekem ezt a tájat látnom kell!
1, Ady Endre versei
Megnézem a fülszöveget
Lídia szlovákiai magyar és magyar irodalom szakon végzett
2009-ben. Tanárként nagyon fontosnak tartja, hogy felkeresse azokat a helyeket,
ahol irodalmunk nagyjai éltek, alkottak. Ady Endre a 20. század egyik
legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb
alakja. 1899 végén ment Nagyváradra, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor.
Nagyváradhoz kötődik az a szerelmi viszony, amelynek következtében először
elkapta a szifiliszt. 1903-ban itt ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy
Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és
látogatóba jött haza. Ő Léda néven lett Ady múzsája.
Lídiát Ady Endre versei csábították Nagyváradra, ahol
2013-ban járt először. Nagyváradon kívül járt még Szatmárnémetiben,
Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Holnaposok szobor, Nagyvárad |
2, Chevalier, Tracy: Leány gyöngy fülbevalóval
Megnézem a fülszöveget
Elvira pár nap alatt kiolvasta Tracy Chevalier „Leány gyöngy
fülbevalóval” című könyvét. Nemcsak az írónő érzékletes stílusa bilincselte le,
hanem Delft városának hangulata is, ahol a történet játszódik. A fiktív
történet a neves flamand festő, Jan Vermeer van Delft és a családjában szolgáló
cselédlány különleges kapcsolatát dolgozza fel - ám valós elemei is vannak:
Delft helyszínei és Vermeer műve, a Leány gyöngy fülbevalóval című festmény.
Amikor Elvira egy hollandiai utazás alkalmával Hágában, a Mauritshuisban,
vagyis a királyi képgalériában járt, percekig csodálta a festményt és az
ugyanabban a teremben kifüggesztett Delft látképe c. alkotást is. Ekkor járt
Delftben is… s úgy érezte, annak az ismeretlen, gyöngy fülbevalót viselő fiatal
nőnek a nyomában lépked, aki írók és művészek fantáziáját gyújtotta be, és
akinek kilétéről valójában semmit nem tudunk.
Delft, Hollandia |
3, Däniken, Erich von könyvei
Megnézem a fülszöveget
Flögit 20 éves korában magával ragadta a földönkívüliek
témája és egymás utána falta Erich von Däniken svájci tudós könyveit, aki sok,
az ókorban, vagy még korábban megmagyarázhatatlannak tűnő történést, vagy
gigantikus építmények létrejöttét a földönkívüliek látogatásaival és
beavatkozásaival magyaráz. Könyveiben megannyi helyről ír a világban, ahova az
ember eme történetek ismerete nélkül is szívesen utazna. Egyik központi témája
a maja kultúra és mexikói piramisok létrejötte. Ezek között is a legtöbbet egy
palenquei maja város romjainál talált szarkofág kő borítólapján lévő ábrával
foglalkozott.
Amikor Flögi számára megvalósulhatott egy mexikói körutazás,
a maja piramisvárosokat Däniken szemszögéből vizsgálta. A körutazás legkiesőbb
pontja volt Palenque, amit a könyvek befolyása miatt elképzelhetetlen volt
Flögi számára kihagyni.Palenque, Mexikó |
4, Germanus Gyula: Allah akbar
Megnézem a fülszöveget
L. László gyermekkorában imádott útleírásokat olvasni.
Mindig arról ábrándozott, egyszer majd, ha nagy lesz, akkor ő is az írók nyomába
szegődik. Ahogy cseperedett, sorra kerültek kezébe az igazi útleírások,
Germanus Gyula neve is ismerős volt már felsőtagozatos általános iskolás korától.
Az „Allah akbar”-t harmadikas korában olvasta, erre biztosan emlékszik.
Innentől nem volt megállás, falta a közel-keletes könyveket, otthon, szülei
tudta nélkül tanult arabul, majd érettségi után, ifjú geológustanoncként járta
be Marokkótól Pakisztánig a régiót. A első arab országa Marokkó volt, ahol több
éves „illegális” arabtanulása a magrebi dialektus első ötpercében csődöt
mondott. De legalább el tudta olvasni a feliratokat, és a harmadik hét végére
belerázódott a kiejtésbe is. Ez olyannyira sikerült, hogy a rákövetkező évben
Szíriában már egyenesen marokkóinak nézték. Az „arab tavasz”, majd a háborús
hullám fizikailag is elzárja előle ezeket az olyannyira megszeretett helyeket.
Azonban László bízik benne, hogy minél előbb ismét vízipipázhat kedvenc
damaszkuszi teázójában.
Az Omajjád-mecset Damaszkuszban a polgárháború előtti években
|
5, Held, Kurt: Zora és pajtásai
Megnézem a fülszöveget
Kata gyerekkorának egyik kedvenc olvasmánya volt Kurt Held
svájci író regénye a „Zora és pajtásai”. A történet Horvátországban, az Adria
menti Senj városában játszódik. Zora, a vörös hajú kislány és négy pajtása a
dalmát történelem híres hősei, az uszkókok módjára kalandoznak szerte a
környéken bosszantva ezzel a „derék” városiakat nap mint nap.
Kata amint tehette, elutazott Senj városába édesanyjával,
akinek szintén kedvence volt a könyv. Próbálták beazonosítani a regény
helyszíneit, és bejárták Nehajgrad várát, aminek fontos szerep jut a könyvben.
Mindkettőjük számára nagy élmény volt a könyv helyszínét bejárni. Senj, Horvátország |
6, Kálmán Jenő: Sicc Afrikában
Megnézem a fülszöveget
Rea egy munka révén élt közel 3 évig Fekete-Afrikában, ezer
veszély között. Nem a szafaris országok egyikében, hanem ott, ahol a szemüveget
is lelopják az ember fejéről. Ennek ellenére Rea egy percig sem félt, sőt
minden érdekelte. Amikor hazajött és megtalálta a tinikori naplóját, abban
volt, hogy erre a kontinensre szeretne eljutni. Megvalósult anélkül, hogy
emlékezett volna a régi álmaira! :-) Az inspiráció egy könyv, Kálmán Jenő „Sicc
Afrikában” című képes mesekönyve volt, melynek főhőse Sicc, a cica, aki a
nyáron Afrikába látogat. Megismerkedik a kókuszdobáló majommal, a falánk
struccal, s megannyi veszedelmes állattal és ravasz vadlesővel.
Partick, a maszáj
|
7, Kerouac, Jack: Úton
Megnézem a fülszöveget
Krisztiánnak a mai napig az egyik kedvenc könyve Jack
Kerouac „Úton” című műve. Kerouac könyve lírai, vallomásos jellegű, és ő maga a
hőse. Főműve az Úton, mely nagy utazások, száguldások története. Jack Kerouac
1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok
és Mexikó legkülönfélébb tájait. Krisztiánt ez a könyv inspirálta, és már saját
maga is megtapasztalhatott egy körülbelül 3000 mérföldes utazást autóval az
USA-ban. A kedvenc helye Monument Valley, oda mindenképpen szeretett volna
eljutni, és ez sikerült is neki. Tervezi, hogy újra visszamegy, de akkor Texas
lesz a fő úti cél, ahova eddig sajnos nem sikerült eljutnia, pedig a kedvenc
állama.
Monument Valley, USA |
8, Mann, Thomas: A varázshegy
Megnézem a fülszöveget
Kinga egyik kedvenc könyve Thomas Mann „A varázshegy” című
regénye. Amikor Kingáék a környéken jártak, mindenáron meg akarták keresni
Davost. Davos magaslati gyógyhely és turistaközpont Svájc keleti részén, mely
világhírnevét Thomas Mann A varázshegy című regényének is köszönheti. Itt
játszódik a történet, egy szanatórium a színhely, ahova Hans Castorp, a
főszereplő érkezik. Kinga ezt a szanatóriumot kereste Davosban, de nem találta.
Talált viszont egy sárga épületet, ahol el tudta képzelni a történetet, így
neki ez az épület lett „a szanatórium”. Íme Kinga kedvenc idézete a könyvből:
„Vigyázz! A hegy varázzsal van tele, s ha tán lidérc mutatja, hol az út,
csak menj tovább, és ne gondolj vele.”
„A varázshegy”, Davos, Svájc |
9, Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek
Megnézem a fülszöveget
K. Lászlónak Molnár Gábor Brazília-kutató, vadász könyvei a
kedvencei. Molnár Gábor a 20. század egyik legnépszerűbb magyar vadász- és
útleírásírója, akinek műveit számos nyelvre lefordították. Számos regényt írt.
Legelső műve 1940-ben jelent meg. Műveit vakon írta(!), miután egy balesetben
elvesztette a látását. Az ő útleírásai miatt vágyott László Brazíliába. Tavaly
ezt a vágyát sikerült is valóra váltani. László szerint érdemes elolvasni
Molnár Gábor egy-két életrajzi művét, mert nagyon érdekesek. Az „Éjbe zuhant
évek” című kötet az író életének pont arról az időszakáról szól, amikor
Brazíliában egy balesetben elveszítette a látását, és hazakeveredve új életet
kezd. László szerint ez egy remek mű, egy remek ember életéről!
Brazília |
10, Petőfi Sándor: János vitéz
Megnézem a fülszöveget
Minden idők egyik legismertebb magyar költője Petőfi Sándor.
Műveit több mint 50 nyelvre fordították le, s bármily meglepő Kínában a
kötelező olvasmányok közé is bekerült. „János vitéz” című elbeszélő költeményén
generációk nőnek fel. Ki is volt valójában Kukorica Jancsi? Csatangolók a
legenda nyomába eredve jutottak el Ráckevére, a világjáró hős sírjához. Ráckeve
Budapesttől közel 50 kilométerre található, kis Duna parti városka, helyes
zegzugos utcákkal, múzeumokkal, s vízparti sétautakkal rendelkezik. A sok
érdekes látnivaló mellett itt található János vitéz sírja.
János vitéz sírja, Ráckeve |
Sikerült ezzel a kis válogatással benneteket is utazásra
csábítani? :-)
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalomban szereplő összes kép a bejegyzésben szereplő személyek tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni
a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook
oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel
találkozhatsz!