2016. augusztus 27., szombat
2016. augusztus 10., szerda
Erazem rablólovag vára és a hozzá tartozó barlangok
2016. augusztus 9., kedd
2016. augusztus 8., hétfő
A Máriabesnyői kegyhely - Gödöllő-Máriabesnyő
Máriabesnyői kegyhely
(Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika)2016. augusztus 6., szombat
Trianon Múzeum - Várpalota, Magyarország
Trianon Múzeum
Cím: 8100 Várpalota, Gróf Apponyi Albert liget 1.
GPS: 47° 11' 56.8536" N, 18° 8' 16.0332" ETelefon: +36 30 646-7089; +36 88 372-721
e-mail: trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
Honlap: http://www.trianonmuzeum.hu/
Nyitva tartás:
téli: kedd-vasárnap: 10:30-15:00;
nyári: kedd-csütörtök:
10:30-16:00, péntek-vasárnap: 10:30-17:00,
hétfő: egész évben szünnap
Thury-vár - Várpalota, Magyarország
Thury-vár
GPS: 47° 12' 3.924" N, 18° 8' 20.8896" E
Telefon: 88/575-670
Fax: 88/371-299
E-mail cím: titkarsag@thuryvar.hu
Honlapcím: http://thuryvar.hu/
Nyitva tartás: november 01. és március 31. között 09.00 -
17.00 óráig, április 01. és október 31. között 09.00 - 19.00 óráig
Várpalota a Dunántúlon, Veszprém megye északkeleti szélén
található. Népességét tekintve a megye negyedik városa, lakossága közel 23000
fő. Budapesttől 90 km-e, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között
félúton fekszik, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.
Kedvező adottságai miatt Várpalota területe és környéke
ősidők óta lakott táj. A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát -a
8-as számú főút mellett Öskü irányában-, és Székesfehérvár irányában, Inota
határában a két helyreállított halomsír. A XVIII. században virágzó mezővárossá
fejlődött a település; jelentős kézműiparral rendelkezett. Majd a század elején
jelentős ipari fejlődés kezdődött a szénbányászat beindulásával. A 30-as
évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar,
az alumíniumgyártás, a villamos erőmű nagyberuházásai megteremtették 1951-re a
várossá válás alapjait. Ekkor kapcsolódott egymáshoz a három városrész:
Várpalota, Pétfürdő és Inota. 1997. október 1-jétől azonban Pétfürdő újra önálló
település lett, így a város jelenleg két részből áll (Várpalota és Inota).
Gazdasági életében már nem játszik szerepet a bánya.
A Balaton és Velencei-tó között félúton, a bakonyi hegyek
lábánál -a középkorban mocsaras területnek számító vidéken- terül el Várpalota
városa, melynek jelképe és kiemelkedő nevezetessége a főterén álló, sok véres
ostromot túlélt Thury-vár, amely Thury Györgyről, leghíresebb várvédőjéről
kapta a nevét (más néven Palota vára vagy Várpalotai vár).
Az eredetileg a XIV. században épült, a Nemzeti Örökség
részét képező, jelentős történelmi múltú Thury-vár helyén az 1380-90-es években
emelték az első épületet, majd a XV. században Újlaky Miklós építette ki
jelentősebb erősséggé. A vár kalandos története Mátyás király idejére nyúlik
vissza, és leginkább a török kori végvári harcokhoz kapcsolódik.
1458-ban Mátyás király átvette a várat Újlaky Miklóstól, amely ebből kifolyólag, hacsak egy rövid időre is, de királyi vár lett.
A vár ura, Újlaki Miklós lett Mátyás házasságon kívül született gyermekének, Corvin Jánosnak a keresztapja. Hunyadi Mátyás Újlakit kérte meg arra, hogy a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrix hercegnőt fényes kísérettel hozza el Magyarországra.
1476. december 11-én Beatrix a várpalotai várban készült fel a másnapi királynői koronázásra, amelyet Fehérváron tartottak.
Mátyás halála után Újlaki Miklós fia, Lőrinc erős hadsereget szervezett, hogy Corvin Jánost a trónra segítse, de Beatrix ezt nem nézte jó szemmel. Ebben az időben Ulászló koronázásának megakadályozása végett a budai várból Palota várába hozták át a magyar koronát, a koronázási jelvényekkel együtt.
Megtartani nem tudták a koronaékszereket, mert Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére.
1526 utáni korszakban Móré László rablólovag birtokában volt a vár, akit 1533-ban, a kettős királyság idején űztek ki Palotáról.
Később végvárrá építették át Palota várát, amely 50 éven át védte falait a török támadásokkal szemben. Thury alatt élte át az épület a legnagyobb ostromát.
1566-ban Arszlán budai basa támadta nyolcezer emberrel, de Thury megvédte várát a törökök ellen.
1580-ban a vár leégett, majd Pálffy Tamás várkapitány helyreállította.
1687-ig a vár hol magyar, hol török kézen volt.
1687. november 21.-én szabadult meg a vár végleg a törököktől Esterházy János háromezer főnyi lovas és gyalogos csapatának köszönhetően.
Palota vára 1687-1889-ig volt folyamatosan a Zichyk
tulajdonában, akik nemcsak a várban, de a település fejlesztésében tevékenyen
kivették részüket. Ekkor a várat átépítették és kialakult mostani formája.
Thury György volt tehát a vár legnagyobb védője, a kor híres törökverője, a magyar végvári vitézi élet egyik legnagyobb alakja. Kb. 1554-ben került Palotára. Egy mind katonailag, mind gazdaságilag elszegényedett várba érkezett. A vár átépítése és a harcosok ellátása is komoly gondot okozott. 1559-ben Thury vette át az irányítást a várban. Hős katona, nagyszerű hazafi, okos hadvezér, derék, egyenes jellemű ember volt, aki katonáit barátainak, testvéreinek tekintette. Híre egész Európát bejárta. Félelmetes, kemény, bátor vitéz volt, aki életét gondolkodás nélkül kockára tette hazájáért. Emberei szinte rajongásig szerették őt, a monda szerint, aki alatta harcolt, más vezért sohasem kívánt. Veretlen bajvívó hírében állt.
Thury György |
Thury többször is küldött Ferdinánd királynak Bécsbe
levelet, melyben pénzt kér a vár fenntartására és a zsoldosok fizetésére, de
ígéreteknél többet nem kapott. Ennek ellenére sok dicső harc következett. Mivel
támogatást nem kapott, éjszakai portyákra járt, és a törököktől szerzett nagy
zsákmánnyal tért vissza. Fegyvereket, lovakat és rabokat is hozott, akiket a
vár építésénél dolgoztattak. Ezzel a tettével persze csak még jobban magára
haragította a törököket.
Mivel Hamza bég csellel sem tudta a várat bevenni, Szulejmán
szultán Arszlán pasa budai seregét küldte a palotai vár ellen.
1566. június 5-én kezdődött a vár nagy ostroma. Arszlán pasa
közel 8000 emberrel, míg Thury seregének létszáma a 200 főt sem érte el. A
törökök kitartóan ostromolták a várat, mikor Thury két embere arra
vállalkozott, hogy kioson a várból és felrobbantja a törökök lőportárát. Ez
sikerült ugyan nekik, de elfogták őket. Kínzások közepette vallatták őket, de a
két hős katona még ekkor is a hazát védte; azt mondták, hogy ott a legerősebb a
vár, ahol most lövik, holott a valóság az volt, hogy már majdnem beomlott. A
törökök hittek nekik, de a katonák így is életükkel fizettek.
A vár megmentésére ez az áldozat sem volt elegendő, így
Thury két emberét Pálffy Ferencet és saját öccsét, Thury Farkast életveszélyes
feladatra kérte. Ők a török táboron keresztül Miksa császárhoz mentek
segítséget kérni. Éjszaka lopóztak ki a várból; a lovak patáit bebugyolálták,
hogy ne adjon hangot. El is jutottak a császárhoz.
Arszlán pasa bécsi kémeitől figyelmeztetést kapott, így
1566. június 14-én abbahagyta a harcot és a másnapi végső ütközetre készült.
Ezt a csendes éjszakát használta ki Thury, és embereivel végső elkeseredésükben
kitörtek a várból. Kaszabolták az ellenséget hősiesen, mikor rájuk köszöntött a
szerencse: török felderítők ijedten jöttek vissza a Bakony erdeiből, hogy
óriási felmentő sereg érkezik. Ami persze nem volt igaz, de elég volt arra,
hogy Arszlán pasa kiadja a parancsot a visszavonulásra. Igazából ugyanis az
történt, hogy az erdőben a győri főbíró által fáért küldött szekerek jöttek a
Bakonyba. A munkások nagy port vertek, zajongtak, magyarul, svábul beszéltek
munka közben. Őket hitték felmentő seregnek a törökök, és ezt jelentették a
pasának.
Az igazi felmentő sereg a törökök visszavonulása után 3
nappal érkezett meg.
A kudarcért Szulejmán Arszlán pasa fejét vette, és helyébe
Musztafát nevezte ki, aki ismételten eredménytelenül próbálkozott. (A vár
történetéről, védőiről nagyon érdekes olvasmányt találhattok a http://thuryvar.hu/rolunk/a-thury-var-tortenete
oldalon, nagyon ajánlom!)
Thury György 13 évig volt a vár kapitánya. Utóda öccse,
Benedek lett.
Thury 1568-ban Kanizsa főkapitánya lett. 1571. április 2.-án
a szigeti bég tőrbe csalta Thuryt Orosztony község határában 150 lovasával
együtt. A mocsárba szorították őt, lovát lelőtték, s ő a sárba esett. A törökök
élve akarták elfogni, de nem sikerült nekik, Thury ugyanis levette a sisakját
és hajadonfőtt küzdött, míg össze nem vagdalták. Inkább választotta a halált,
mint a rabságot. Fejét a törökök levágták és Konstantinápolyba küldték,
teljesen kifosztott testét Miklós fia és gróf Zrínyi György Kanizsán temettette
el nagy tisztességgel. Fejét valóságos diadalmenetben vitték Konstantinápolyba.
Carolus Rym (Rym Károly császári követ) június 19-én így jelentett Bécsnek: „Jelen
hónap 10-én őfelsége boldog emlékezetű kanizsai kapitányának, Thúry György
úrnak a fejét sok csapásoktól megcsonkítva, majd összevarrva a közös díván elé
hozták 9 másik fejjel együtt, valamint 14 fogollyal, 3 zászlóval és 2
kézidobbal. A pasa Thúry fejét kézbe vette, gondosan megtekintette, szakállát
megsimogatta, majd meghagyta, hogy vigyék ki és tisztességgel temessék el.”
A legértékesebb, máig épen megmaradt egység a régi palota
rész, amely az országban is egyedülálló, világi falfreskókkal, kőablakokkal és
kváderes osztású homlokzatával. A feltárás és bontási munka során az eredeti
homlokzaton láthatóvá váltak kőkeretes ablakok és két rózsaablak. A vár
délkeleti szárnyán feltárt palota falán Zsigmond-korabeli, egyedülálló
középkori falképek kerültek elő, amelyek azért különlegesek, mert nem egyházi
eseményt ábrázolnak. Az itt látható ülőfülkés ablak kávájának egyik oldalát egy
nőt ábrázoló, a másik oldalát egy férfit ábrázoló falfestés borítja. Az ablak
szomszédságában egy férfit ábrázoló festmény látható, és a terem belső falát is
freskók borították.
A várban, a Boldogságos Szűz tiszteletére átalakított és felszentelt kápolnában önálló papi szolgálatot ellátó egyházi személy működött, aki valószínűleg a ferences-rendi kolostor tagja lehetett.
A helytörténeti kiállítás Várpalota történetét mutatja be a neolitikumtól napjainkig.
Csókakői Corpus a XIII. századból Körmeneti kerszthez tartozó megfeszített Krisztus-alak ovális arcformával, nyitott szemekkel, széles nyakkal, koronával, ágyékkötővel. |
A várban helyet kapott egy középkori törvénykezéssel és
kínzásokkal foglalkozó kiállítás.
Akasztófa Jellemzően fából készült állványzat vagy keret. Futtatásra, kivégzés előtti nyilvános kínzásra, felnégyelésre, akasztásra használták. |
Kínpad Csörlőkkel ellátott pad, amelyen a testrészeket külön-külön lehetett húzni a test szétszakadásáig. A fájdalom fokozására néha a pad egyes részein hegyes tüskék is helyet kaptak. |
A Bakonyi Poroszkálók tárlat hagyományörző vitézek 40.000 kilométerét mutatja be lóháton. Csepin Péter Várpalotán született 1970. november 9.-én. Író, szabadegyetemi óraadó tanár, a Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző Sport Egyesület elnöke, a Honvédelemért bronz fokozatú kitüntetés, Várpalota Város Érdemérem birtokosa. Díjai között szerepel még a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje is. Csepin Péter 5 nagy lovas expedíció vezetője. A kiállítás ezekkel az expedíciókkal foglalkozik főleg, nagyon izgalmas és érdekes kalandokról olvashatunk, fényképekkel kísérve.
A várpalotai vár helyet ad a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Gyűjteménynek. Ez az állandó kiállítás „A várpalotai szénbányászat története” címmel működő modelleket, ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat, homokbánya őslénytani leleteit, bányában használatos világítóeszközöket, bányamentő készülékeket, valamint Nagy Gyula festő, és id. Szabó István szobrász bányász témájú alkotásait mutatja be. A vár termeiben látható kiállítás az 1876-ban kezdődött várpalotai szénbányászat történetét mutatja be. Az első teremben elhelyezett márványtáblán olvasható az alapítás ideje és indoka, valamint méltatás és elismerés mindazoknak, akik a 100 év eredményeihez munkájukkal hozzájárultak. A képeken láthatjuk Várpalota 1905 és 1976 évi panorámáját. Ugyancsak itt helyezték el id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kétalakos, fából faragott bányász szobrát. A bejárattal szemben lévő emléktábla a Várpalotai Szénbányák Vállalat üzemeiben, a munkavégzés során életüket vesztett dolgozók nevét sorolja fel.
Dézsi-Vavra tipusú oxigénes menekülőkészülék (magyar gyártmány) |
Bányász díszegyenruhák (a háború előtt és után) |
Korompay Lajos (1882. december 6. - 1968. június 17.) Okleveles bányászmérnök, a várpalotai üzem igazgatója 17 küzdelmes, ám eredményes éven át. |
Megtekinthetünk még egy vadásztrófea gyűjteményt is.
Valószínűleg a vár falai már korábban is helyet adtak ilyen vadásztrófeáknak. A válogatás a megyéből származó és itt élő nagyvad fajokat mutat be (gím, dám, muflon, vaddisznó, őz). |
A veszprémi Méretes Szabóság (Tóth István) katonaviseleti gyűjteménye magyar katonák viseletét mutatja be a honfoglalástól napjainkig.
Honvéd Gyalogság - Törzstiszti Díszatilla |
Férfi segédkocsis öltözet hagyományt követő mintákkal |
Koburg huszárezred Törzstiszti díszöltözet (dolmány, mente és nadrág) |
Osztrák-Magyar zenész, 1756 Gyalogos ezred, dobos |
Zenész díszfrakk |
Honfoglalás kori magyar viselet |
Ezeken kívül több kisebb tárlat várja a várba látogatókat.
A Magyar Vegyészeti Múzeum is a várban kapott helyet. Itt a XVIII.
századból származó hamuzsírfőző üstöt, az alkímia történetét, a II. világháború
utáni időszak vegyiparát bemutató kiállítást, a hazai kémiaoktatás 1750-1950
közötti fejlődését, a közelmúlt és napjaink vegyipari és kémiatudományi eredményeit,
és még sok más érdekességet láthattunk volna, de ez a kiállítás sajnos zárva
volt.
Fel lehet menni a tetőre, és körbe lehet sétálni a várfalon,
ahonnan jó a kilátás a városra.
A várudvar nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is
otthont ad.
Az udvaron található kútnak bővizű forrása -annak ellenére, hogy szinte már minden kút kiszáradt, valamint a források is kiapadtak Várpalotán-, már több mint 600 éve ontja jó minőségű vizét, mely jelenleg a város alatt folyik el a Köves patakba.
A Római katolikus templom a város központjában áll, a
Thury-vár és a Zichy Kastély között. 1774-1777 között építette Varschafter
János székesfehérvári építőmester barokk stílusban. Az épületet 2002-ben
újították fel.
A templom falában római és középkori maradványok találhatók.Az épület mellett áll Nepomuki Szent János szobra, mely 1733-ban készült. Előtte pedig a Mária kútszobor.
A templom ajtóit domborművek díszítik. Színes ablaküvegei a második világháborúban megsemmisültek.
Harangján az 1743-as évszám látható, melyet vagy használtan vettek, vagy a XVIII. századi várbeli kápolnához tartozott. Felirata: Joseph Berger Goss mich in Raab, 1743.
Hajója 4 boltmezőre oszlik, szentélye ötszögletű. Az oltárkép Szent István királyt ábrázolja. A templomban helyezték el a Fatimai Szűzanya valamit Mindszenty bíboros faragott szobrát.
Szentségtartója
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
LINKEK:
Várpalota MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rpalota
Várpalota város honlapja MAGYARul: http://www.varpalota.hu/Thury-vár MAGYARul: http://thuryvar.hu/
A Thury-vár története MAGYARul: http://thuryvar.hu/rolunk/a-thury-var-tortenete
Thury György MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Thury_Gy%C3%B6rgy
Csepin Péter MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csepin_P%C3%A9ter
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)