Vár és Ófalu - Hollókő

A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része.

Hollókő 

A falu Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugatra, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. Budapest mellett elsőként Hollókő került fel 1987-ben a UNESCO Világörökség listájára a magyar jelöltek közül. A tradicionális építészetet és a falusi életet szándékosan az eredeti állapotban őrizték meg itt. A XVII-XVIII. században kialakult falu mindmáig élő, lakott település, a legtöbb védett épületet rendeltetésszerűen használják. Bár a többnyire faépületekből álló falu többször is tűzvészek áldozata lett, a házakat mindig tradicionális módon, részben fából építették újjá. Hollókő a korabeli palóc életet örökíti meg páratlanul eredeti formában. A falu lakói nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok megőrzésére.

Története

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára.

A korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt.

A török időkben sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesedett.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Faluséta jegy 

Hollókőre utoljára 2009-ben látogattam el. Azóta sok minden változott a faluban, pozitív irányba. Megépült a Küszöb Információs Iroda, jó nagy parkolóval. Itt lehet kapni egy ún. Faluséta jegyet, ami belépők mellett termékkóstolókat is tartalmaz, és egy igazán szép képeslapot is. Nagyon jó ötletnek tartom, mert egyrészt nem kell külön bajlódni a belépőjegyek vásárlásával; egy jegy megvásárlásával meglátogathatjuk a település látnivalóinak legjavát, másrészt a falunézés közben lehet kicsit falatozni is; sajtot, péksüteményt, és kávét vagy üdítőt is kapunk.

Hollókő vára 

A várhoz a parkolóból az 1977. óta védett Hollókő Tájvédelmi Körzet tanösvény-hálózatának egyik útvonalán is felmehetünk.

A Faluséta jegy ide is érvényes, így csak a karszalagot kellett megmutatnunk a belépéskor.

A hollókői várhegy egy nagyjából 14 millió éves (miocén korú) vulkán kürtőkitöltésének roncsa. A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült.

Keletkezésének eredetmondája szerint a környéken élt egy Kacsics András nevű nagyúr, aki elrabolta az egyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak az erődítményen, s napközben fel is rakták az asszony börtönének falait, azonban a kövek mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak volt ugyanis egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett az ördöggel. Közbenjárására az ördögfiókák éjjelente holló képében elhordták a köveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár.

A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. Itt négy lakószint kapott védelmet. A hollókői várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára (az öregtorony alsó szintjeit Kacsics András valószínűleg még a tatárjárás előtt emelte). Később, 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is. A várat először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.

Később nőtt az igény a kényelem, a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt, így kialakítottak egy lovagtermet is. Közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek. A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felső várat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek.

Szerencsére azonban a harcok nem tettek sok kárt benne.

Bár az elmúlt kétszáz évben falainak egy részét építőanyagnak elhordták, még így is Hollókő a megye legépebben maradt, a középkori építkezés jegyeit is tükröző vára. 1966-69 között tárták fel, 1970-ben kezdték restaurálni. A vár és a község környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. Látogatókat 1996-tól fogadnak.

Kandalló maradványa

Gótikus lovagterem

Ötszögletű torony

Kilátás az Ófalura

Amikor 2009-ben ott jártunk, még csak a Panoptikum, azaz a „Kacsics-terem” volt kész. Itt egy 13. századi életkép a vár urát és családját mutatja be, vendégfogadás közben. A hét bábuból álló panoptikum a várat építtető Kacsics család idejébe repít vissza bennünket, bemutatva az 1200-as évek női és férfi (nyugati és keleti típusú, valamint közrendű) viseletét.

Kacsics-terem

A közelmúltbéli rekonstrukciós és állagmegóvó munkák eredményeképpen ma már látogatható az Öregtorony, ami a vár 1996-os megnyitásától kezdve zárva tartott.

Födém került a XIII. század végén épített korabeli ebédlőre és a várkapitányi lakrészre.

Várkapitányi lakrész

WC

Kialakításra került a konyha, a kovácsműhely és két gazdasági épület (XVI. század). A gazdasági épületben megnézhetünk egy 3D-s animációs filmet a „Hollókői Vár építéstörténete” címmel.

Középkori konyha

Várkút

A Fegyverterem falain elhelyezett kézi fegyverek a XI. századtól a XVI. századig mutatják be a hadviselés eszközeinek egy részét. Királyok és nemzetségek címerpajzsai a régi korok hangulatát idézik. A Képes Krónikából kinagyított képekkel és a hozzájuk tartozó magyarázó szövegekkel bővült a kiállítás.

Fegyverterem

Vár-alja tanösvény

A Vár-alja tanösvény a vár alatt a homokbánya és a Vári kút között található. Bemutatja a Vár-forrás és a belőle táplált parasztfürdő történetét, valamint megismerhetjük a patakok, források és a patak menti ligeterdők élővilágát és kétéltűek szaporodó helyeit.

A parasztfürdő 

A várból az erdőben lesétáltunk a parasztfürdőhöz. 2009-ben ez sem volt még felújítva, akkor elég siralmas képet mutatott. Akkoriban az egyetlen élvezhető dolog a forrás volt ott. Az épület romos volt, és le is volt zárva. Ma azonban a patakvölgyben található parasztfürdő szintén a faluközösség mindennapjairól mesél.

Ófalu

Visszasétáltunk az Ófaluba. Hollókő ófaluja egyutcás falu; a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken a házak kettős vonalban helyezkednek el. A palóc településeken a nagycsaládok egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek.

A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik.

Kossuth út 96. Palóc Babamúzeum

Kossuth út 98. Lakóház

Kossuth út 103. Lakóház

Kossuth út 106. Egykori lakóház

Kossuth út 112. Lakóház

Kossuth út 114. Lakóház

Kossuth út 99. Táj és nép című állandó kiállítás

Kossuth út 93-95. Egykori lakóház

Guzsalyas ház
(Kossuth út 94.)

A Faluséta jeggyel a Guzsalyas házat néztük meg. A múzeumban a messze földön híres palóc hímzések és ruhadarabok kapták a főszerepet. A vendégek itt megismerhetik a kender feldolgozás fortélyait is. A palóc családok gazdálkodása, állattartása is meglehetősen sajátos volt, így a ruházat előállítása is. A falu határában volt a „kenderföld”. Az asszonyok kendervászonból varrták viseletük jelentős részét: ágyneműt, háztartási felszereléseket (asztalterítő) és személyes tárgyaikat (tarisznya) is.

A kendert gyökerestől szedték ki a földből, „kinyőtték,” áztatták, szárították és tilolták. A puhítás után jött a „gerebenezés”, és ősszel fonták a „szöszt”. A rokkákon kézzel fonták a kendert.

A fonáshoz és a szövéshez szerveződtek a fonó-, és szövőházak. Ezek még a XX. század elején is megvoltak. A hosszú téli estéken itt szórakozott a fiatalság; énekeltek, játszottak és táncoltak is. Ide ugyanis a legények is bejöhettek.

A női viselet vált a leggazdagabbá, legszínpompásabbá. A hímzett ruhadarabok, ingvállak, kötények, pruszlikok, fejkendők és zsebkendők már-már műalkotások. A viseletek igazodtak az alkalomhoz és az életkorhoz is. Mást lehetett viselni a templomban és mást a mulatságokban. Az új menyecskék látványos dísze a főkötő volt, amit az esküvő után általában egy évig, vagy az első gyermek megszületéséig viseltek.

Erdészeti Múzeum, Kelemen Ferenc fafaragó mester kiállítása
(Petőfi utca 2.)


Petőfi utca 2. Egykori lakóház, ma erdészeti múzeum és Kelemen Ferenc fafaragó mester kiállítása





Gazduram sajtboltja

(Petőfi utca 3.)

A séta közben megéhezik az ember és szívesen enne néhány falatot. Pont itt volt az ideje egy kis nasinak, így újra előkaptuk a Faluséta jegyet és beugrottunk Gazduram sajtboltjába, ahol megkóstolhattunk néhány házi készítésű sajtot, melyek a Cserhát lankás, füves dombjain legeltetett tehenek és kecskék tejéből készültek. Horváth László és Horváth Gyöngyi sajtkészítő mesterek ízletes és különleges házi fűszeres vagy füstölt sajtjaiból kaptunk ízelítőt.



Nagymama konyhája lekvár- és mézbolt

(Kossuth út 84.)



Kossuth út 84. Egykori községháza, Nagymama konyhája lekvár- és mézbolt



Falumúzeum 

(Kossuth út 82.)

Hollókő központjában működik 1964 óta az a Falumúzeum, ahol egy jómódú palóc parasztcsalád otthonába tekinthetünk be. Az épület egy egyderekú, 3 helyiséges, vályogból rakott, sárral tapasztott, fehérre meszelt, régi parasztház. Belsejében XX. század eleji tipikus hollókői házbelsőt láthatunk. Megismerhetjük a család életmódját, lakását, bútorait, viseletét és gazdasági eszközeit. Ide is érvényes a Faluséta jegy.

A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, amelyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is. A házakhoz pince is tartozott. Az udvar legnagyobb és gazdaságilag legfontosabb építménye a csűr vagy pajta volt.

A palóc bútorok jellegzetes darabjai az ülő- vagy tároló alkalmatosságok (lóca, kisszék, vizesszék stb.) A rózsás, tornyos ágyak, a díszes faragott szekrények vagy ácsolt, festett ládák, a nagyfiókos, úgynevezett terpeszlábú asztalok ugyancsak a palóc lakásberendezés régi emlékei. A lakásokban a szentképek között gyakoriak voltak a párosával elhelyezett úgynevezett „cifratányérok”.



Kossuth út 82. Egykori lakóház, Falumúzeum



Postamúzeum

(Kossuth út 80.)



Kossuth út 80. Egykori lakóház, Postamúzeum



Katolikus templom 

Hollókő kicsiny fatornyos római katolikus templomát 1889-ben közadakozásból építtette a falu lakossága. A mai katolikus templom Tours-i Szent Márton püspökről kapta nevét. Az épület 1909-ben megégett a faluval együtt. A templom helyreállítása 1980-ban fejeződött be. Az épület 1990-ben zsindelytetőt, karzatot, és egységes stilizált berendezést kapott. A torony földszintje kőalapozású, emelete fából épült.

Kossuth út 83. Római katolikus templom

Fazekasház

Aztán vannak még olyan házak is, ahova ingyen be lehet menni, ilyen például a Fazekasház. Bekukkanthatsz a műhelybe, és az udvaron és a boltban rengeteg jópofa dolgot láthatsz. Az szinte tuti, hogy vásárfia nélkül nem távozol!

Petőfi utca 4. Fazekasház

A házuk elé kiülve idős nénik kínálják kézzel készített portékáikat. És míg ott ücsörögnek, közben jár a kezük. Hímeznek, horgolnak…

Kalácsos pékség 

(Kossuth út 70.)

A következő „karkötős” megálló a Kalácsos pékségnél volt. Itt helyben sütött finomságokat kóstolhattunk meg, adalékanyagoktól mentes, kézműves módszerekkel előállított kenyerek, péksütemények, finompékáru és cukrásztermékek várják az éhes szájakat. Kiültünk az udvarra, és ott csemegéztünk.

Kossuth út 70. Lakóház, ma Kalácsos Corvin Sütöde

Kosárfonó ház

A kosárfonó házába is ingyenesen lehet bemenni. Itt is rengeteg kézműves termék közül válogathatunk.

Kossuth út 75. Egykori lakóház, ma ajándékbolt

Palóc játszóház 

Mindig jól jön egy kis játék, így a Faluséta jeggyel benéztünk a Palóc játszóházba is, mely nemcsak a gyerekeknek nyújt felejthetetlen perceket. Érdemes nem a nap végére hagyni, mert ha csoport van náluk, akkor lehet, hogy bennünket nem tudnak fogadni!!! Hagyományos népi játékokat próbálhatunk ki itt, a játszóház jelmondata:

„Törhetsz diót, dobhatsz labdát,
Oldhatsz ördöglakatot,
Egész évben nyitva várunk
minden Kicsit és Nagyot!”
A felnőtteket valószínűleg Hollókő Legoból felépített makettje fogja lázba hozni leginkább. Ez az Ófalunak egy kis részlete, nem a teljes egész. Ha szeretnél, te is rajta lehetsz, csak vigyél magaddal egy Lego figurát!

Kossuth út 53. Palóc játszóház

Legendák háza 

(Kossuth út 62.)

Aki szeretné megismerni a világörökségi helyszín izgalmas és regényes történelmi múltját, térjen be az Ófalu elején található Legendák Házába. Kiállító-helyiségekben négy legendát mutatnak be, Hollókő kialakulásától a török időkig. A panoptikum szobáiban a vár építését, Csák Máté kincsének elrejtését, a várból kivezető alagútrendszert és a környékbeli híres bajvívások történetét mutatják be viaszbábokkal és tájékoztató táblákkal. Ezek a szövegek több idegen nyelven is olvashatók. A korabeli hangulatot középkori énekek és táncok zenei aláfestése teszi teljessé. (Ebbe a múzeumba nem érvényes a Faluséta jegy.)

A vár építésének legendája

Csák Máté kincsének elrejtésének legendája

Környékbeli híres bajvívások története

Szent Márton kápolna 

A figyelmesek biztosan kiszúrják az ini-mini Szent Márton kápolnát is.

Hollóköves Kávézó

Faluséta jegyes sétánk utolsó állomása a Hollóköves Kávézó volt, ahol egy kávé, cappuccino vagy üdítő mellett pihenhetünk egy kicsit. Ha szerencsénk van (márpedig nekünk volt), akkor a harangjátékot is hallhatjuk.

Pajtakert
(Kossuth út 46.)

Kossuth út 46. Pajtakert



Az Ófaluban sok másik kis múzeum van még, mint például a Babamúzeum, a Postamúzeum, a Pajtakert, illetve sok más kis bolt, ahová szintén érdemes betérni. (A nyitva tartást érdemes megnézni az interneten.)

Németországban is van egy Hollókő, van egy vára is: Burg Rabenstein. A Rabenstein dinasztia címerében szerepel holló is, kő is. Itt is élnek hagyományok; nyáron két alkalommal középkori vásárt rendeznek, valamint solymászati bemutatókat is tartanak.

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK:

Hollókő MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3k%C5%91

Hollókő falu honlapja MAGYARul: https://www.holloko.hu/
Hollókő Faluséta jegy MAGYARul: https://www.holloko.hu/hu/hirek/faluseta-jegy.html
Hollókői vár MAGYARul: https://www.hollokoivar.hu/
Hollókő világörökség MAGYARul: https://www.vilagorokseg.hu/holloko-ofalu
Hollókő Ófalu-védett falurész MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3k%C5%91-%C3%93falu_v%C3%A9dett_falur%C3%A9sz

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)