Grassalkovich Kastély
(Gödöllői Királyi Kastély)
Gödöllő
Gödöllő városa Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre
északkeletre, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Először 1349-ben említik I. Lajos egy adománylevelében. A
település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai
oklevelekben, a Gödöllő elnevezést hivatalosan 1868-ban nyerte el.Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában (ez ma a Városi Múzeum és a Városi Mozi).
A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik.
A kiegyezés után kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett.
Gödöllő a II. világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött.
1950-ben ide telepítették az Agrártudományi Egyetemet (később Szent István Egyetem).
Az iparosítás következtében megugrott a lakosság létszáma. Gödöllő 1966. január 1. óta város.
A Gödöllői Királyi Kastély története
Gödöllő legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély
(más néven Gödöllői Királyi Kastély).
Magyarország legnagyobb alapterületű barokk
műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf megbízására 1735 után épült
Grassalkovich-kastély, új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben.
Mayerhoffer András építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került
előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, nem előrehajolva
veszik körbe a kastélyudvart (mint pl. a fertődi Esterházy-kastély). Így a
kastély díszkapuján át jutunk be az épületbe, majd innen a kastélykertbe.
A kastély a mai formáját a 19. század végére nyerte el. A
kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a
középső rész utcai frontján van. 1746-49 között két új szárnnyal bővült az
épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet,
az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom.
A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek
között 1751-ben Mária Terézia is.
A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal folytatta 1782-85
között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő
színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza.
Unokája, Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az
új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása.
A Grassalkovich család kihalását követően 1841 után a birtok
többször is gazdát cserélt, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz
szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása.
Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után 1867-ben a magyar állam visszavásárolta az
uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra
felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc
József és Erzsébet királyné („Sissi”) volt. A kastély a királyi család egyik
kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el. Különösen
Erzsébet királyné szerette Gödöllőt. 2000 éjszakát töltött Magyarországon,
ennek jelentős részét itt a kastélyban. Szívesen lovagolt és vadászott a
gödöllői erdőkben. „Gödöllői lakos vagyok” mondta, ha hosszú, magányos sétáin
eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat
szőttek szeretett királynéjuk köré. A kastély enteriőrjei ma is ezt a kort
idézik.
Erzsébet királyné halála után Ferenc József már ritkábban
látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt.
Az I. világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák-Magyar
Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél -a Tanácsköztársaság Vörös
Hadseregének vezérkari főnöke- a kastélyban rendezte be főhadiszállását.
A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó
számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a „Horthy-bunker”-nek
nevezett óvóhely.
1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. A
berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1945
januárjában szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi tábor bezárásig
mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. Az épület egy
részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében
szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.
Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg.
1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális
otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a
főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása.
Az épületben ma közel 1000 m²-es területen, 31 teremben
tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos
különböző méretű díszterem áll rendelkezésre különböző rendezvények
megtartásához.
Látnivalók a Gödöllői Királyi Kastélyban
20 év kincsei
A kastély felfedezését a 20 év kincsei című időszaki
kiállítással kezdtük. Ez a gyűjtemény 2016. május 20 - október 2. között
látható. A gödöllői kastély megnyitásának 20. évfordulója alkalmából az elmúlt
két évtized legérdekesebb szerzeményeiből, letéti tárgyaiból és restaurátori
munkáiból készült ez az időszaki kiállítás. A tárlaton szép és értékes
műtárgyakat láthatunk, és megismerhetjük a hozzájuk kötődő történeteket és az
adományozó személyeket is.
Színház
A színház csak vezetéssel látogatható, időpontot adnak a
pénztárnál a jegyvételkor.
A déli szárnyban Grassalkovich II. Antal herceg 1782-85
között alakíttatott ki színházat. A korábban háromszintes épületszárny
szintjeinek egybebontásával jött létre a színház kialakítására alkalmas tér.
A mintegy 100 személy befogadására alkalmas barokk színház csak
időszakosan működött, mivel Grassalkovich II. Antal és családja évente
mindössze néhány hetet töltött Gödöllőn. A herceggel együtt utazott a 24 tagú
házi zenekara is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más
udvari eseményeken a zenét szolgáltatta.
A színházterem falait klasszicizáló későbarokk festés
díszítette. A nézőtér felé enyhén lejtő, 90 m²-es színpadot a kor színvonalán
álló technikával működtették. A barokk színpadkép térhatását oldalról betolható
kulisszákkal, felülről függesztett díszletvásznakkal és hátsó díszletvásznakkal
érték el. Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között
nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a
közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton
foglalhattak helyet.
A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok
során szüntették meg; a színház berendezését elárverezték, belső terét két
födém beépítésével ismét három szintre tagolták, és a szinteken összesen 15
szobát és folyosókat alakítottak ki.
Az 1986 végén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen
megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít. Csehországban, Český Krumlovban is van egy ilyen színház.
Sörcsarnok
(A színházzal együtt, vezetővel látogatható.)
A Grassalkovich-család -a korabeli nemesi családokhoz
hasonlóan- foglalkozott bortermeléssel és sörkészítéssel. A kastély déli részén
még Grassalkovich I. Antal építtetett sörházat, ahol sör- és pálinkafőzde
működött. A színház alatti pilléres pinceteremben ugyanekkor alakították ki a sörcsarnokot.
A kastély pincéit zömmel dongaboltozat fedi, kivéve ezt a téglalap alakú teret,
amely fölött keresztboltozat található. Kialakítottak benne egy ivószobát is. A
belső teret az 1780-as évekből származó elegáns mészfestés díszíti. A sörcsarnokhoz
L alakú raktár tartozott. 1867-ben (-amikor a színházat is-) megszüntették; több
részre felszabdalták a boltozatos teret, melyet ekkortól kezdve raktározásra
használtak. II. világháború után az orosz katonaság különféle hadiipari és
vegyi anyagokat tárolt a pincerészben. E korszak nyomai ma is láthatók a
falakon, a falfestésekbe erősen belekarcolt évszámok és cirill betűk.
Lovarda
(Szintén a színházzal együtt, vezetéssel látogatható.)
A kastély lovardája a 18. század közepén épült. Az 1780-as
években összekötötték a barokk színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral
díszített teremmel és a sörpincével. A királyi időszakban jelentős mértékben
átalakították, Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. Ekkor a lovarda
belső padlószintjét megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben 4 nagyméretű
tükörrel, hogy Erzsébet ellenőrizni tudja a különleges lovas produkciók közben
önmagát. A karzatra márványkandallót építettek. A kastély lovardája Erzsébet
királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok
tanították a királyi felséget mutatványokra, például tűzkarikán átugratásra.
Később Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt
különböző rendezvények, bálok megtartására itt. A königgrätzi csata után tábori
kórház, a második világháborút követően pedig a szovjet hadsereg vegyvédelmi,
híradós és repülőgép-javító alakulatai rendezkedtek itt be. 1986-ban beszakadt
a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. Azóta időszaki
kiállításoknak és koncerteknek a helyszíne.
A kastély állandó kiállításai egyedül látogathatók. Lehet
audioguide-ot bérelni (különböző nyelveken), de magyarul, németül és angolul is
elég jól ki van írva minden.
Díszlépcsőház
A kastély második építési szakaszában nyerte el jelenlegi
formáját a díszlépcsőház. A belső homlokzatból erősen kiugró épületrész három
oldalról kap természetes fényt, félköríves zárású, hatalmas ablakain keresztül.
 |
| A lépcsőzet az emeleten közös pihenő részen fut össze. |
 |
| A lépcsőket áttört mintázatú, fonatos, festett kőkorlát szegélyezi. |
 |
| A lépcsőház mennyezetét finoman kidolgozott, rokokóba hajló stukkó díszíti. |
Előtér
A díszterembe vezető előtér falait a kastély fennállása óta
többször is kifestették. A festékrétegek közül a legértékesebb került
helyreállításra. Ez a festés 1781-85 között készült. A falakat dús keretezésű
mezők töltik ki. A mezőkben foglalatoskodó puttók és a felettük ábrázolt tárgyi
kompozíciók a négy évszakhoz köthető, jellemző főúri tevékenységeket idézik
meg.
Kisebédlő és tálalószoba
A királyi időszakban a szűk családi körben elköltött
étkezések színhelye a kisebédlő volt.
 |
| A kisebédlő berendezése egy ovális neobarokk asztalból és sárga bőrrel bevont székekből állt. A háttérben rokokó kályha látható. Az asztalon jelenleg az ún. Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra a régi minták alapján újonnan gyártott a kastély számára. |
 |
| Tálalószekrény a kastély eredeti berendezéséből. A kisebédlővel közvetlen összeköttetésben álló tálalószoba falain egykor tájképek függtek, berendezéséhez a kisebédlőével megegyező székek tartoztak. |
 |
| Üveges vitrin a kastély eredeti berendezéséből. Herendi porcelán étkészletek a királyi család használatából. Ezüst tálca a királyi szervizből, a magyar királyi és az osztrák-bajor házassági címerrel. |
Első fénykor - A Grassalkovichok kora
A kiállítás termeiben a gödöllői kastély első évszázadát és
az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a
kastély barokk templomába.
A kiállításon Grassalkovich I. Antalról és családjáról,
valamint Mária Terézia királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások
mellett a családdal kapcsolatos anyagok tekinthetők meg. Ezek közül kiemelendők
a családtagok kézjegyével ellátott dokumentumok.
 |
| Külön figyelmet érdemel gróf Rhédey Klára (1809-1869) gyönyörű, női udvari díszruhája, amely eredetileg a 18. században készült, gazdag ezüst és arany díszítéssel. |
 |
| Ritkaságokat is magába foglaló éremgyűjtemény és rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében „életüket és vérüket” felajánló magyar nemesek láthatóak. |
 |
| Rokokó kályha a 18. századból. |
Az oratórium
A kastélytemplom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt
oratóriumot alakítottak ki, amely közvetlen összeköttetésben áll az emeleti
lakosztályokkal, így a kastély birtokosai innen hallgathatták a misét. Az
oratórium bal oldalán egy kis oltárfülke található. Előtte a kastély eredeti
berendezéséből származó, intarziával díszített imazsámoly áll.
Kastélytemplom
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református
temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a
kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor,
védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a 18. századból való főoltárkép.
A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet
a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó
stílusú szószéke van. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve
működött önálló plébániaként.
Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család
férfiága. Erre utal a plakáton látható, lefelé fordított címer. A családi
címerek díszítik az itt bemutatott ravataltakarót is.
Második fénykor - A királyi időszak
A következő termek a második fénykort, az 1867-ben kezdődő
királyi időszakot elevenítik meg. A koronázási ajándéknak szánt kastély
felújításakor minden téren figyelembe vették a királyi pár igényeit. A
lakosztályok kialakításakor a kényelemre és a célszerűségre törekedtek.
I. Ferenc József szobái
I. Ferenc József lakosztályát több mint egy évtizeden
keresztül szürke selyemtapéta és sárga bőrrel bevont bútorok jellemezték. A
kastély 1879-es felújítása során a király lakosztályában a szürke kárpitokat
vörös színűre cserélték. A dolgozószoba eredeti berendezéséből maradt meg a
faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló.
A király gardrób szobájában jelenleg a XIX. század közepéről
való díszmagyar öltözetek valamint egy huszártiszti egyenruha látható. I.
Ferenc József főhadsegédjének szobái eredetileg e szárny földszintjén voltak. A
rekonstruált főhadsegédi környezet a király egykori öltözőszobájában kerül
bemutatásra. Koronázási kisterem eredeti funkcióját tekintve a király
hálószobája volt. Jelenleg ez a kiállítási egység az 1867-es koronázásnak állít
emléket. A falakon a koronázási szertartás eseményeinek és résztvevőinek
ábrázolásai láthatók.
 |
| Főhadsegédi szoba |
 |
| Eduard von Engerth: Koronázás |
 |
| I. Ferenc József dolgozószobája |
 |
| I. Ferenc József dolgozószobája |
A fogadószalon enteriőrjében elhelyezett ábrázolások az Osztrák-Magyar Monarchiát idézik meg. A metszeteken a dualista berendezkedés lényegi jellemzőjeként működő közös minisztériumok (külügy, hadügy, pénzügy) vezetői és a magyar delegáció tagjai láthatók.
 |
| I. Ferenc József szalonja |
 |
| Honfoglalás-kályha báró Bánffy Ádám ajándéka I. Ferenc Józsefnek, 1880. |
 |
| I. Ferenc József szalonja |
 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe Osztrák-Magyar nemzeti viseletek |
 |
| Vibárd, a Magyar Koronaőrség díszfegyvere (1908-1945) |
Díszterem
A kettős U-alakú épület szimmetria-tengelyében található a
kastély reprezentatív nagyterme, amely Nicolaus Pacassi, császári főépítész
tervei alapján készült, 1758 körül. A 165 m² alapterületű, 9,3 méter belmagasságú
díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. A terem fala
márvány stukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti.
 |
| A díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. |
Erzsébet királyné szobái
A kisszalonban látható ábrázolások Erzsébetet, mint magyar
királynét jelenítik meg: a királyi palást javítása közben, a koronázási
ünnepségen és magyar díszruhában, valamint a XIX. század kiemelkedő
politikusainak portréi láthatók.
Erzsébet királyné nagy gondot fordított a magyar nyelv
elsajátítására és az ország történelmének megismerésére. A királynét, majd
később gyermekeit kiváló szakemberek segítették a tanulásban. Arcképeik az
írószobában kerültek bemutatásra.
Az egyik barokk festésű szoba a XVIII. században
Grassalkovich I. Antal lakosztályához tartozott.
 |
| Erzsébet királyné a királyi palást javítása közben. |
A másik barokk festésű szobában bemutatott aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott.
Erzsébet királyné lakosztályát kezdetben kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A selyemtapétákat és a bútorkárpitokat az 1879-es felújítás során vörös színűre cserélték.
 |
| Az aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott. |
Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a
kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát
alakíttatott ki a királynő számára. A falakat négyféle színű stukkómárvány és
vörös márvány borítja, amelynek pompáját gazdagon aranyozott díszítés emeli. A
terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt.
 |
| Mária Terézia szobája |
Erzsébet királyné emlékkiállítás
A magyarok szeretett királynéjának már életében kialakult, s
máig ható kultuszának emléktárgyait mutatja be az egykori felolvasó szobában és
Ferenczy Ida a magyar nyelvű felolvasónő lakosztályában megrendezett kiállítás.
Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája
egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte
be. Falain a legértékesebbnek és legjobban rekonstruálhatónak tartott, az
1830-as 40-es évekből való festést állították helyre. A bútorzaton belül
kuriózumnak számít a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései
közül került elő. A jobb sarokban a királyné felolvasónője, Ferenczy Ida
portréi és karosszéke látható.
Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi
időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott
történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi
vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemel a tárlókban
elhelyezett éremgyűjtemény. A falakon a királyné magyar udvarhölgyei közül
Festetich Mária, Andrássy Gyuláné, Sztáray Irma grófnők és Senyey Pálné bárónő
arcképe látható.
Az utolsó teremben Erzsébet királyné halálát hírül adó
újságlapok mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható
válogatás. A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor, Zala
György alkotása.
 |
| Erzsébet királyné mellszobra, Zala György alkotása. |
A kastély XX. századi története
A Gizella-szárny termeiben a kastély történetének legutóbbi
évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői
tartózkodásától egészen napjainkig.
A Gizella-szárnyban a XIX. század második felében a királyi
gyermekek: Rudolf trónörökös, Gizella főhercegnő, majd később a kis Mária
Valéria főhercegnő lakosztálya volt.
A kiállítás első sarokterme a kastély történetének játékos,
interaktív megismerését szolgálja, számítógépes játékokkal és makettel.
A második terem Mária Valéria egykori szalonjának
rekonstrukciója, a királyi gyermekekhez kapcsolódó relikviákkal.
 |
| Bécsi tükör a szalon eredeti berendezéséből (19. század második fele) |
A további termek a kastély XX. századi történetének fontos
korszakaival ismertetik meg a látogatót, bemutatva IV. Károly király és a
Horthy-család itt töltött napjait, a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki
szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális
otthon és szovjet katonai bázis időszakát.
A kiállításon helyet kap az 1980-as években kezdődött, ma is
folyó helyreállítási-állagmegóvási folyamat, valamint a soros európai uniós
elnökség gödöllői helyszínének bemutatása is.
 |
| Ifj. Bajor József zubbonya, kabátja a testőregyenruha mintájára, váll-lappal, rangjelekkel. Az egyenruhához tartozik gyermekkard tokkal, szíjjal, kardbojttal. Horthy Miklós mellett szolgált Bajor József testőr, aki a kisfia számára készíttette el a testőregyenruha másolatát. A testőrök gyakran tölthették nyári szabadságukat a kastélyban. A fényképen Bajor Józsika látható a kastély kertjében, egyenruhájában. |
 |
| 1995-ben a felújításkor az egyik kályhafülke mögötti nyílásban 1947 első harmadából származó levélkupacot találtak a munkások. Többségüket a kastélyban állomásozó szovjet katonáknak címezték, de akad köztük Gödöllőn íródott levél is. A címzettekhez ezek a levelek sohasem jutottak el. |
 |
| EU elnökségi váza A herendi manufaktúra egyedülálló porcelánvázáját az egyik legismertebb minta, az egykori brit uralkodóról elnevezett Viktória-motívum díszíti. A porceláncsoda további érdekessége, hogy a dekoráció halványzöld színű virágai és lepkéi között az Európai Unió 27 tagállamának himnuszaiból vett, aranybetűkkel írt részletek olvashatók. A váza magassága egy méter, súlya pedig kis híján 25 kilogramm, így elkészítése a szakterületen jártas hozzáértők szerint technikai bravúrnak számít. |
 |
| A szovjet katonák a főépületet kiürítették és ott hadikórházat rendeztek be. 1945 után a Fővárosi Tanács Szociális Otthona költözött a kastélyba. |
Habsburg képgaléria
A Habsburg képgalériában Európában egyedülálló módon a
Habsburg uralkodók és asszonyaik, valamint az ún. magyar ág, József nádor és
családtagjainak portréi sorakoznak.
 |
| Habsburg képgaléria |
 |
| I. Ferenc császár, 1824 (Wilhelm Egger festménye) |
 |
| Ferenc Károly főherceg |
Horthy-bunker
Sajnos nem tudtunk bemenni ide, pedig érdekes lett volna.
:-( 1944 nyarán kezdték el építeni Horthy Miklós családja és közvetlen
környezete számára a bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. A 20
fő befogadására alkalmas bunker a föld alatt kb. 10 méter mélyen van, falai
kb. 170 cm
széles vasbetonból készültek. Két bejáratát közel 20 cm vastagságú nehéz
fémajtók zárták. A 70 m²-es óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és
egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon
egyszerű volt. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor,
1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós -akit családjával együtt
1944. október közepén Németországba hurcoltak- a bunkert soha sem használta.
 |
| A kastély a park felől |
Kastélypark
A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből
állt: az alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából
megegyezik a mai kastélyparkkal), és a „herceg mulatókertje” (ma a HÉV
túloldalán). A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy
Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká.
 |
| Hegyi mamutfenyő Ennek a fának a becsült kora 140 év. |
A királydombi pavilon
A gödöllői királyi kastély parkjának egykori nevezetessége a királydomb s a ráépített pavilon. A hatszögletű,
Egy kiadós séta után a parkban, megkukkantottuk a gödöllői vasúti királyi várót is.
A gödöllői vasúti királyi váró
A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a
közlekedés, ugyanabban az évben kapta meg Ferenc József és Erzsébet királyné a
magyar államtól koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat. Ettől
kezdve a királyi pár és kísérete rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre, ezért
1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont emeltek. A
napjainkban álló Királyi Váró épületét 1882-ben, neoreneszánsz stílusban
építették. A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. nyarán
adták át.
Cím: 2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély
GPS: É 47° 35' 46", K 19° 20' 52"
Telefon: +36 28 410124
E-mail: informacio@kiralyikastely.hu
Honlap: http://www.kiralyikastely.hu/
Jegyárak: http://www.kiralyikastely.hu/oldal.115.jegyaraink
Nyitva tartás: http://www.kiralyikastely.hu/tartalom.76.nyitva_tartas
Audioguide kérhető.
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!
Ha máskor
is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper
közösséggel találkozhatsz!
LINKEK:
Grassalkovich Kastély honlapja MAGYARul: http://www.kiralyikastely.hu/
Grassalkovich Kastély MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_(G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91)
(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)
Gödöllő MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91
Gödöllő város honlapja MAGYARul: http://www.godollo.hu/Grassalkovich Kastély honlapja MAGYARul: http://www.kiralyikastely.hu/
Grassalkovich Kastély MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kast%C3%A9ly_(G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése