Trianon Múzeum
Cím: 8100 Várpalota, Gróf Apponyi Albert liget 1.
GPS: 47° 11' 56.8536" N, 18° 8' 16.0332" ETelefon: +36 30 646-7089; +36 88 372-721
e-mail: trianonmuzeum@trianonmuzeum.hu
Honlap: http://www.trianonmuzeum.hu/
Nyitva tartás:
téli: kedd-vasárnap: 10:30-15:00;
nyári: kedd-csütörtök:
10:30-16:00, péntek-vasárnap: 10:30-17:00,
hétfő: egész évben szünnap
A trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés (békediktátum / kényszerszerződés /
békeparancs) az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések
rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar
Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között
létrejött békeszerződés.
A győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a
háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül
céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű
nagyhatalmak egységének megtörése is.
A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország
felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért (161. cikk), és
részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel
feltételeit, valamint meghatározták benne Magyarország új határait.
1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá
a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján,
a La galérie des Cotelles-ben. A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság
nevében Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a
küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár
írta alá.
A várpalotai Zichy-kastély
A 18. század elején Palota és környéke Zichy birtok volt.
Egy viszály következtében a család kettészakadt és az „alsó uraság”-i ág
megtartotta a főtéren álló kéttornyú várkastélyt (Thury-vár), a másik, a „felső
uraság”-i ág új kastélyt építtetett magának a vár nyugati oldalán emelkedő
Kastélydombon.
A barokk stílusú felsőuradalmi kastély építése gróf Zichy
II. Imre felesége, Erdődy Terézia nevéhez fűződik. Az építkezés 1721-ben
kezdődött, és 1725-ben fejeződött be.
A kastély Gábor arkangyal tiszteletére emelt földszinti
kápolnáját Acsády Ádám veszprémi püspök 1727. május elsején szentelte fel.
Ebből a barokk kastélyból mára csak az egykori kápolna maradt (ez ma az épület
aulája).
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően
több elfogott magyar társával együtt Palotán keresztül szállították a laibachi
börtönbe az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. A foglyok az
1849. április 25-i éjszakát itt töltötték.
A barokk kastély 1860-ban leégett. Az újjáépítést gróf Zichy
Terézia férje, gróf Waldstein János végeztette. A munkálatokat Ybl Miklós
vezette. A bejárat felett látható a Waldstein-Zichy címer, mely 1863-ban
készült.
Az egyemeletes kastély jellegzetessége a tetején kiemelkedő,
ovális csonkatorony, mely csak díszítményül szolgál. Alatta, az emeleti részben
található a kastély legszebb helyisége, az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár,
melynek ovális alakú kupolás mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata
látható. A másolatot Pállik Béla festőművész készítette, Apollót, Aurórát és a
Hórákat ábrázolja.
A könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő
időszak alatt megsemmisültek/elkobozták őket/eltűntek, de a mennyezet freskója
megmaradt.
Az épület 1913-ban a honvédség tulajdonába került.
Az épület a két világháború között tiszti kaszinóként,
parancsnoki épületként működött. 1945-ben a kastély jelentősen megsérült.
A II. világháború után rövid ideig a kommunista párt
székháza volt. Az erősen leromlott állagú épületet a Honvédelmi Minisztérium
1954-ben Ybl Miklós eredeti tervei szerint, szakszerűen helyreállíttatta.
Szomorú epizód a kastély történetében, hogy 1956-tól a karhatalmisták
rendezkedtek be itt. 1957 márciusában tömegesen hurcoltak ide és vertek össze
embereket.
1977-ben a kastély falai között megnyílt a Tüzérségi
Fegyvernemi Múzeum, melyet a rendszerváltás után megszüntettek. Az épületet
kiürítették és a kastély évekig üresen állt. 1993-94-ben részlegesen, majd
2014-ben a teljes tetőteret és a külső homlokzatot restaurálták.
 |
| A várpalotai Zichy-kastély |
A Trianon Múzeum
A kastélydombon álló gróf Zichy-kastély ad otthont a Trianon
Múzeumnak. A Trianon Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az I.
világháborút követő trianoni békeszerződéssel, a bécsi döntésekkel és a párizsi
békeszerződés történetével és napjainkra is kiható következményeivel
foglalkozik. Bemutatja a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi,
szellemi hagyatékát. A Múzeumban látható anyag a Kárpát-medence viszonylatában
egyaránt felöleli a trianoni diktátum történetét és következményeit, bemutatja
az I. világháborút követő irredenta mozgalmak, az anyaországhoz időlegesen
visszacsatolt egyes országrészek hazatérésének pillanatait, a II. világháború
eseményeit, és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív megtorlásokat.
A Trianon Múzeum 2004. június 26-án nyitotta meg kapuit.
Jelmondata egy Hamvas Bélától származó gondolat: „Semmi
lázadás. De semmit sem engedni!”
A főbejáraton belépve az előcsarnokba érkezünk. Valamikor ez
volt az említett kápolna. A helyén Ybl -megtartva az eredeti barokk belső
teret- reprezentatív szalont rendezett be. Ma ez a kastély impozáns
előcsarnoka, ahonnan a kiállítóterek és a főlépcsőház nyílik.
 |
| Az egykor a budapesti Szabadság téren álló irredenta szobor, a Kelet másolata. Az eredeti Pásztor János alkotása volt. A Magyarországtól elszakított négy országrészről, illetve égtájról kapták a nevüket. A szobor a magyar erőt megtestesítő Csaba vezért, a székelyek legendás vezérét ábrázolja, amint az elcsatolt Erdélyt szimbolizáló -karjával az országrész címerét görcsösen ölelő- férfialak bilincseit széttépi, és őt újra talpra segíti. |
Vagonba zárt nemzet - A Magyar Királyi Államvasutak megszállása, kirablása és a magyar exodus 1918-1920 című kiállítás a Nagy Háborút követő sorsfordító évek méltatlanul elfeledett vagy alig ismert történeteiből mutat be néhányat. A felidézett tragikus események mind az állami vasúthoz kapcsolódnak.
 |
| Korhű hangulatot és színteret ad a kiállításnak az 1918-19-es éveket idéző vasútállomás, verandás fogadóépülettel, peronokkal és váróteremmel. |
 |
| Korhűen berendezett állomásfőnöki iroda. |
 |
| A „Vagonlakók” című részben megismerhetjük az ősei földjéről magyarsága miatt elüldözött mintegy 450 ezer honfitársunk történetét. A kiutasított állami alkalmazottak között nagyon sok volt a vasutas. A biztos megélhetésüket és otthonukat elvesztett családok évekig tengődtek vagonlakásokban vagy nyomortelepeken. |
 |
| Két méter hosszú, egyedülálló, korabeli gőzmozdony-modell. |
 |
| Kolozsvár megszállását bemutató nagy terepasztal. |
 |
| Megismerhetjük Balassagyarmat felemelő történetét is, ahol a lakosok nem nyugodtak bele a csehszlovák megszállásba. Az 1919. január 29-i csehkiverés óta illeti Balassagyarmatot a legbátrabb város cím. Mondani sem kell, hogy a gyarmati ellenállást is az ottani vasutasok szervezték meg… |
A Fekete arcképcsarnok. A történelmi Magyarország
szétszakításának és a közép- európai egyensúlyok lerombolásának politikai
felelősei című kiállítás a békeszerződésért felelősek arcképeit mutatja be.
Kézjegy, amely megpecsételte a történelmi Magyarország
sorsát - A trianoni békediktátum aláírása című kiállítás
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció
hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi,
történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba -
mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben
tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése
után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem
volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi
követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak
lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják
majd a kész szerződést. 
Vármegyeházak a történelmi Magyarországon című kiállítás egy
a Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán
megvalósult kiállítás, mely a vármegyeháza-építészet Kárpát-medencei történetét
mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal,
megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével.
Trianon és a magyar bélyegkiadás című kiállítási anyag a
közép-európai államhatárokban és az állami felségterületekben bekövetkező
hatalmas változásokat követi nyomon a postai levelezőlapokon, bélyegeken,
bélyegzéseken, felülbélyegzéseken 1918-at követően.
Tatár Dóra - Ónodi Béla: A történelmi Magyarország címerei ólomüvegen
Az ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a
Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem
mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült
ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak,
üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg
szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén
apró pontok jelzik. A három eddig elkészült ólomüveg ablakot a Múzeum
felajánlásokból kapta.
 |
| Guido Reni olasz mester freskójának másolatát Pállik Béla festőművész készítette, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. |
 |
| Az ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. |
 |
| Franciák! Aláírnátok ezt a békét? Ez ugyanaz, mint amit Magyarországra akarnak kiróni! |
 |
| Ezt akarjátok? Mert mi nem! |
Az összeomlástól a revízióig. A magyar irredenta
mozgalom 1918-1941 között című kiállítás az 1918-tól 1941-ig, a trianoni
békediktátum következtében elcsatolt magyarlakta területek visszatéréséig
követi nyomon a magyarországi irredenta és revíziós mozgalmak fejlődését. A
bemutatott tárgyi- és képanyag szemlélteti a korszak revíziós hangulatát, amely
társadalom egészét áthatotta és összeforrasztotta.
 |
| Eredeti plakátok, szobrok, ritka irredenta relikviák, a Horthy-kultusz tárgyi emlékei |
 |
| Hazánkban nem volt olyan magyar család, amelynek ne maradt volna rokona az elszakított területen, vagy ne kellett volna valamely hozzátartozójának elmenekülni szülőföldjéről. Az otthon elvesztése, a szenvedés és megaláztatás a társadalom egészét áthatotta, s a revízió általános magyar óhajjá vált. Ez tárgyiasult formában is megjelent, a gyermekek iskolai irkáitól, ceruzáitól, társasjátékaitól kezdve a szódásüvegeken, díszvázákon át a közterületeken álló szobrokig, emlékművekig és országzászlókig. |
 |
| Csendőr egyenruhák a 20-as, 30-as évek Magyarországából. |
 |
| A gyűjtemény egyik legszebb darabja az 1940 áprilisában, több tízezres tömeg jelenlétében felavatott szászrégeni Ereklyés Országzászló. |
A trianoni békeszerződés revíziójának radikális kísérlete. Lajtabánság és Prónay Pál
A Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Ez a tárlat bemutatja a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás része a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj-jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték.
„Szeleczky Zita, a Magyar Nemzeti Színház volt művésznője azok közé a művészek közé tartozik, akiknek a szemében elsősorban a magyar kultúra s a magyar művészet becsülete számít.” (Nehéz Ferenc író)
 |
| "ÉN ÚGY ÉRZEM, HOGY AZ ISTEN MINDNYÁJUNKAT -akik itt vagyunk, és szabadon élünk- VALAMI CÉLLAL RENDELT IDE. Mindenki, a tudása és tehetsége szerint kell, hogy szolgálja a magyar ügyet. Én tengereken, világrészeken át magammal hoztam a mi magyar költőink lelkét..." |
A Múzeum Klebelsberg Kunó elemi népiskola osztálytermében
arról a 20. század eleji iskolai életről szerezhetünk kézzel fogható képet.
A békediktátum következtében elcsatolt területeken a
népiskoláknak mintegy kétharmada, a középiskoláknak mintegy fele maradt. Az
elkövetkező idők közoktatás- és művelődéspolitikáját nagymértékben meghatározta
a trianoni határok revíziójának követelése és a keresztény-nemzeti ideológia.Az 1920-as évek elején a hazai kultúrpolitika és a közoktatásügy irányítása gróf Klebelsberg Kunó kezébe került, aki a kultúrát tartotta a fejlődés elsődleges mozgatórugójának.
Turulszobrok a Kárpát-medencében
A turulmadár magyar eredetmondáink mitologikus madara, ősi hitvilágunk emléke és szimbóluma, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője. Mondavilágunk tőle eredezteti a legtöbb magyar szentet adó, első királyi családunkat, az Árpád-házat, vagyis a Turul nemzetséget. A kiállítás a turulmadár Kárpát-medence szerte egyre növekvő számú, rendkívül változatos köztéri megjelenéseit mutatja be.
 |
| Ábrázolása a mai napig jelentős tartalmat hordoz, hiszen nemzeti jelképként az önálló magyar nemzeti identitás és a nemzeti összetartozás megtestesítője. |
 |
| Mai ismereteink szerint a Kárpát-medencében 700-nál is több turul található. |
 |
| Turulmadár a Zichy-kastély előtt |
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
Várpalota MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rpalota
Várpalota város honlapja MAGYARul: http://www.varpalota.hu/A Trianon Múzeum MAGYARul: http://www.trianonmuzeum.hu/
A Trianon Múzeum MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Trianon_M%C3%BAzeum
A trianoni békeszerződés MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése