Vác

Ha meghallom Vác nevét, egyből beugrik a kórház (szerencsére többnyire csak beteget látogatni jöttem ide), az, hogy itt tanultam vezetni (ó, azok az egyirányú utcák…), pár egyházi rendezvény, a könyvkötő (azóta már nincs meg), a Duna-part, a komp, és a strand. És a börtön (ide szerencsére még csak látogatóba sem kellett jönnöm soha), és a… és a… J

 

 

Nézzünk szét Vácon turista szemmel!

 

Vác

Vác városa Pest megyében, a Duna bal partján fekszik, a Naszály lábánál. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

A Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja, így Vácot északról hegyek, délről pedig sík táj határolja.

A város nevét a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vácz nevezetű remete élt, és róla kapta a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a „vác” szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

A terület kedvező adottságai miatt évezredek óta lakott. A honfoglalás korában is volt már település a mai város helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik; az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven említi a várost. 1075-ből való a Garamszentbenedeki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.

A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. A város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadi események mindig érintették. Így feldúlta a tatár és a török is.

A mai barokk város a 18. század második felére alakult ki. Ekkor emelték a Szent Rókus Kápolnát, befejezték a Piarista templomot, megépült a Domonkos rend temploma. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, és befejeződött a mai püspöki palota építése.

A 19. században iparosodásnak indult a város. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal.
Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás.

A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett.

A két világháború után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A lakosság kiszolgálására lakótelepeket építettek.

A rendszerváltás óta az egyház szerepe ismét nő; az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

 

Gombás-patak hídja

Ha Budapest felől érkezünk, átkelhetünk az ország egyetlen, ma is járható barokk hídján.
A Gombás-patak hídja országosan egyedülálló műemlékünk, az egyetlen ma is álló barokk híd hazánkban, a köznyelv Kőhídnak, vagy Kőszentes hídnak is nevezi.
1753-1757 között Althann Mihály Károly püspök megbízására készült, Nepomuki Szent Jánosnak a hidak és kikötők védőszentjének tiszteletére, az első szobor őt ábrázolja.

A hídon hat szobor áll, az apostolok közül Péter és Pál, a járványos idők miatt a gyógyítás védőszentje Szent Kamilla, a halállal tusakodók védelmezője Szent Borbála, a reménytelenség védelmezője Tádé, és az úton lévők védelmezője Szent Venánc lovagként ábrázolt szobra. A különleges szobrokat  jórészt Bechert József váci kőfaragó mester készítette.

A Gombás-patak hídja

Szent Borbála, Péter és Pál apostolok, és Júdás Tádé szobrai

Szent Venánc, Nepomuki Szent János és Szent Kamill szobrai

 

Hétkápolna kegytemplom

Innen a hatalmas gesztenyefák árnyékában a Hétkápolnához mentünk. A Hétkápolna kegytemplom (Derecske-dűlő 2.) Vác déli részén, közel a Duna-parthoz található. Az írásos emlékek szerint 1711-ben kezdték építeni, később többször megnagyobbították, 1780-ban szentelték fel mai formájában. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária szobrot helyezett el a forrásnál. A hely hamarosan búcsújáró hellyé vált, így a „Kúti-képet” a templom főoltárára helyezték. 1769-ben Wirth Ferenc kanonok a templomhoz vezető úton hét képoszlopot helyetetett el, mely Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A kegyhely neve is innen származik. A Szűz Mária tiszteletére épített templom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely. A Mária napi misét az 1947-ben épült kültéri oltárnál celebrálják.

A monda szerint itt élt Vácz remete is.

 

Honvédemlékmű

A közelben van a Honvédemlékmű (Derecske-dűlő). A Honvédemlékmű 1868-ban épült, hazánkban elsőként, közvetlenül a kiegyezést követő évben. Az 1848-49. évi szabadságharc csatáiban elesett áldozatoknak állít emléket. Minden év tavaszán Hagyományőrző Emlékhadjárat keretében huszárfelvonulást tartanak, az emlékmű mellett élethűen idézik fel a csata eseményeit.

 

Autóba ültünk, és bementünk a városközpontba.

Székesegyház

A Székesegyházhoz mentünk (Konstantin tér). Az Esztergomi és az Egri után ez Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza. A mai Székesegyház már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, a francia Isidore Canevale által megálmodott klasszicizáló, késő barokk stílusú székesegyházat építtetett. Ez Magyarország első, klasszicizáló késő barokk székesegyháza. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be.

A székesegyház méreteivel is kiemelkedik a magyar műemlékek közül: külső hossza 72 m, belső hossza: 60 m, magassága: 55 m.

A Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelt nagytemplom főhomlokzatán a tornyok közötti hat korinthoszi oszloppáros előcsarnok dominál. A választó párkány felett Bechert József váci szobrász alkotásai láthatók: balról jobbra: Péter, Pál, Szűz Mária, József, János, Jakab.

 

 

Az előcsarnok falán stukkó domborművek láthatók, amelyek Migazzi címerét és evangéliumi jeleneteket ábrázolnak.

Az egyhajós templom belseje késő barokk stílusú. A főoltár és a kupola freskóját a 18. század legjelentősebb osztrák festője Franz Anton Maulbertsch készítette. A főoltárkép Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, a kupolafreskó pedig a mennyország lakóit, köztük a magyar szenteket. A főoltár falképét elkészülte után két évvel Migazzi püspök Johann Martin Schmidt Keresztrefeszítést ábrázoló vászonképével letakartatta. A freskót 170 év múlva 1944-ben szabadították ki és restaurálták. A főoltárt a hajótól reneszánsz korlát választja el, mely a törökök által elpusztított reneszánsz bazilikából maradt ránk. A kupolát hordozó pillérek lemetszett sarkain, vörös márvány táblákon Forgách Pál, Althann Mihály Frigyes, Althann Mihály Károly és Migazzi Kristóf püspökök arcmását örökítették meg.

Az 1940-es évekig a két Maulbertsch freskón kívül más falfestmény nem volt a katedrálisban. Ekkor azonban a kereszthajó négy hatalmas falfelületére kerültek a mezőkövesdi Takács István freskói, a szentély félkupolájába Kontuly Béla falképe.

 

Püspöki palota

A Székesegyházzal szemben található a Püspöki palota (Migazzi tér 1.), melynek oldalszárnya a Székesegyház felé néz, a főbejárata pedig a Migazzi térről nyílik. 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.

 

Duna-part

Innen csak pár lépés lesétálni a Duna-partra. Útközben elhaladunk a Zenepavilon mellett. A Szent Erzsébet sétányon találunk egy Szent Erzsébet szobrot, egy humán napórát, és Vác testvérvárosaitól ültetett fákat.

Zenepavilon

Zenepavilon

Duna-part

Komp a Dunán

Szent Erzsébet szobor

Humán napóra

Testvérvárosok által ültetett fák

 

Főtér

A Főtér (Március 15. tér) Vác legismertebb közösségi tere. Nevezték Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, mai nevét 1949-ben kapta. A középkorban egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a 13. században -a tatár pusztítást követően- Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük. Végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot. A 18. században épültek a legszebb középületek és polgárházak, melyekhez a török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit használták fel a barokk építőmesterei. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el.

Görög templom

A Görög templom (Március 15. tér 19.) műemlék. A templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették 1793 és 1795 között. A templom ma időszaki kiállító terem, és a mellette lévő ingatlanokkal együtt a Tragor Ignác Múzeumnak ad otthont.

Görög templom

 

Városháza

A Városháza (Március 15. tér 11.) az 1700-as évek közepén épült, a világi barokk építészet legjelentősebb emléke. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. Az itt álló épület az 1731-es tűzvészben erősen megrongálódott. A felújítás, helyreállítás Mária Terézia 1767-es látogatására készült el. A XX. század elején szecessziós oldalszárnnyal toldották meg, majd a század második felére nyerte el ma is látható formáját. A homlokzaton Justitia, az igazság istenasszonya, mellette az építkezést támogató Migazzi Kristóf püspök címerét tartó nőalakok láthatók, valamint Püspökvác város Szűz Máriát ábrázoló címere. A belső dongaboltozatos terek, és a földszinti folyosó keresztboltozata ma is eredeti állapotában látható.

 

Irgalmas rendi kórház

Mellette (Március 15. tér 7-9.) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány Kórháza található. Az Irgalmas rendi kórház egy U alakú emeletes barokk ház. Migazzi Kristóf püspök hívta be Vácra 1763-ban a betegápoló rendet, hivatásuk gyakorlására az egykori szeminárium épületét jelölték ki. A rendház és kórház mellett, itt állt az ország legrégibb patikája a „Gránátalmához”. A térről is jól látható a kórházhoz tartozó kápolna huszártornya. A kápolnát Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelték fel.

 

Az épület előtt az I. világháborús emlékművet láthatjuk.

 

Bécsi kapu

A Főteret északról a Bécsi kapu (vagy más néven Felső kapu) zárta a középkorban. Eddig terjedt a kőfallal kerített régi vár. Ez a monumentális kaputorony a régi városképeken, metszeteken is feltűnő építmény, maradványait Mária Terézia látogatására készülve bontották el. Az egykori kapu rekonstrukciója az eredeti romok felett a tér legutóbbi felújítása során épült meg, a rajta álló zászlók egykori magasságát jelzik.

 

Szent Mihály templom

A Szent Mihály templom (Március 15. tér) az 1241-es tatárjárás után a betelepített német lakosság számára épült, és mintegy fél évezredig állt itt. Az egykori vár területén állt székesegyházat a törökök lerombolták, kivonulásuk után a Szent Mihály templomot használták székesegyháznak. A 18. századra a templom erősen megrongálódott. Migazzi Kristóf püspök megbízásából 1750 táján elkezdődött a barokk stílusban való átépítés. A bontás és az új alap készítésekor azonban a falak megsüllyedtek, és a boltozat, és a templomtető is repedezni kezdett. Eszterházy Károly püspök 1760-ban leállíttatta a munkálatokat. A Szent Mihály templomot egy év múlva lebontották, építő köveit felhasználták az új székesegyház építéséhez. A Főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertjét láthatjuk.

 

Fehérek temploma

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesekről kapta a nevét. A szerzetesek templomát és a rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc majd természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, és a templom csak az 1770-es évekre készült el. Toronysisakja néhány évvel elkészülése után leégett, azóta ilyen a torony lezárása. Az egyhajós templom külseje szerény, rokokó stílusú belseje gazdagon díszített.

 

 

 

 

1994-ben a templom felújításakor a templomtorony alatt véletlenül bukkantak a kívülről nyíló kriptára, melynek bejárata két évszázadon át be volt falazva. Amikor felnyitották kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót rejtenek. A fakoporsók gazdag festése épen maradt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a halottak némelyike életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre. A 18. századi temetkezőhely „váci múmiák” néven lett közismert. A kripta különleges leleteit a Memento Mori kiállításon lehet megtekinteni a Március 15. tér 19. szám alatt található ház kőpincéjében.

 

A téren van egy hangulatos szökőkút is, melynek kiindulópontja a Fehérek templomának oldalában lévő Szent Hedvig szobor lábánál „fakad”. Nagy Lajos királyunk lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynő néhány éve lett a Dunakanyar védőszentje. A szobor alatt lévő kutat az onnan induló és a Dunát jelképező csobogó köti össze a szökőkúttal.

 

A Fehérek temploma mögött nyílik a város piaca. Bejáratát a rég megszűnt püspöki malom 1755-ből származó kőkeretes kapuja díszíti. A fém kapuszárny az eredeti tervrajz alapján készült rekonstrukció.

 

Szentháromság oszlop

A Piarista templom előtt lévő Szentháromság oszlop (Szentháromság tér) 1750-1755 között készült homokkőből. A szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért állították hálából a túlélők. Az oszlopon elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el, valamint a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható rajta.

 

Piarista templom

A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 20 év múlva készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. Az eredetileg barokk stílusban emelt templomot az idők folyamán eklektikus stílusban átépítették. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára, mely Forgách Pál püspök adománya.

A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk. Itt tanult többek között Madách Imre író, Lotz Károly festő, a tanárai közül Öveges József fizikus emelkedik ki.

 

Diadalív

A Diadalív (Köztársaság út 69. sz. épület előtt) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet (más néven Kõkapu) Migazzi püspök építtette Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint Mária Terézia fogadására az akkori „Püspök-Vác” határában.

Mária Terézia hajóval érkezett a Dunán a pozsonyi országgyűlésről, a nemesség lóháton, díszmagyarba öltözve várta a vendégeket. A hajó megérkezését ágyúlövés jelezte. A hagyomány szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, nem mert áthajttatni alatta, hanem kiszállt és gyalog ment el mellette. (Egy másik verzió szerint kocsisával kikerültette.)

A Diadalív magassága 20 m, szélessége 12 m, vastagsága pedig 4 m.

A magaslat oldalain csőrükben virágfüzért tartó sasok ülnek, a homloklapon pedig az uralkodóház tagjainak körbezárt domborművű képei között feliratos márványtáblák vannak elhelyezve. A Kisvác felé eső oldalon Mária Terézia és Ferenc császár mellképe, a város felé jobb oldalon Ferdinánd és Miksa főherceg, bal oldalán pedig II. József és II. Lipót képe látható. A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évre a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját leütötte a mennykő. Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy Szt. István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

Fegyház

A Fegyház épületét (Köztársaság út 62-64.) Migazzi Kristóf püspök eredetileg nemesifjak konviktusának készíttette, és az intézményt Mária Terézia királynő tiszteletére Theresianum-nak nevezte el. 1808-tól a Ludovika Akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel. A régi épületrészt később körbeépítették, többször átalakították, udvarán egy neogótikus börtönkápolna épült.

 

Vörösház

A Vörösház (Dr. Csányi László körút 52.) 1731-ben épült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, granáriuma; nagyrészt magtár, terménytároló, istálló, kocsiszín és egyes alkalmazottak lakhelye. A nápolyi alkirály címet is viselő Althann Mihály Frigyes püspök Nápolyból hozott építőmestereket, az épület különleges színe nekik köszönhető. A Vörösház az elmúlt időszakban kereskedőház volt, jelenleg kulturális és közösségi hellyé formálódik, étterem, cukrászda, ajándékbolt is található benne, udvarán koncerteket szerveznek.

 

Kálvária

Innen még felmentünk a Kálváriához (Argenti Döme tér), bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült Schick János adományából. A domb tetején álló erődítmény jellegű építmény a hazai kálvária építészet egyik előfutára volt. Belsejében található a Szent Sír kápolna, ahonnan kiindulva 14 állomáson keresztül Krisztus szenvedéseinek állomásai láthatók. A felfelé vezető lépcsősort kör alakú fal veszi körül.

A felső teraszon helyezkedik el a kálvária csoport Máriával, Szent Jánossal és a kereszt tövében térdeplő Magdolnával, valamint a keresztre feszített Jézus teljes nagyságú alakja a két lator között. A szobrokat 1738-ban helyezték el a korábbi fa szobrok helyére. Az alkotók nem ismertek, azonban valószínűsíthető, hogy több művész alkotását helyezték el a Kálvária dombon. A közelben remetelak, harangláb és gyülekezőkápolna is épült. A dombról lenyűgöző látványt nyújt Vác és a kanyargó Duna látképe.

Remetelak

Kilátás a Székesegyházra

 

Ez is érdekelhet:

Adventus Domini - Adventi vásár Vácon

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold! 

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1c

http://www.vac.hu/
http://turizmusvac.hu/latnivalok.html

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)