2017. november 18., szombat

Český Krumlov, a "legendás"



 
A hétvégét Csehországban töltöttük, ahol az első megállónk Český Krumlov volt. Már nem tudom, hogyan jött az ötlet, hogy ezt a színes házikós, girbegurba, macskaköves szűk utcácskás, kanyargó folyóval átszelt, tornyocskákkal tűzdelt és ódon várral uralt és legendákkal teli várost látnunk kell.

 
Pénteken munka után indultunk útnak, és este valamivel 8 után érkeztünk meg az airbnb-n foglalt szállásunkra, a Pension Reginába, Větřní-be. Átvettük a kulcsokat, kipakoltunk, majd mivel itt „ilyen későn” már nem lehetett meleget vacsorázni, bementünk Český Krumlovba.

Parkolni a városközponton kívüli fizetős parkolókban lehet, onnan viszont pár perc séta alatt már a „sűrűjében” találtuk magunkat.

A Restaurace Gotika nevű helyre esett a választásunk. Még szerencse, hogy gyorsan döntöttünk, mert itt is mi voltunk az utolsó vendégek. Ezért cserébe viszont csak a miénk volt a hangulatos, boltozatos pincehelyiség. A pincérnő pár cseh szavas próbálkozásainkat nagyra értékelte.




Az adagokban sem kellett csalódnunk, ahogy az útikönyv figyelmeztetett, óriásiak voltak!

Česnecká s chlebovými krutony
Fokhagyma krémleves krutonnal

Naše Specialita
600 g hromada řízkű - velká hromada smažených vepřových a kuřecích řízkű s hranolkami, okurkami, citrony a hořčicí
Specialitásunk
600 g hústorony - sertés és csirke rántva, sült krumplival, uborkával, mustárral, citrommal
 
Vacsora után picit sétálgattunk a környéken (fogalmunk sem volt, hol vagyunk), de a vár szépen ki volt világítva, így azt több helyről is lefényképeztük. Majd mivel nagyon hideg volt, és fáradtak is voltunk, visszamentünk a panzióba, ahol azt hittük, hogy alszunk egy jót. Ez nem igazán valósult meg, mert a falak papírvékonyak voltak, és kifogtunk egy állat társaságot a mellettünk lévő szobában, akik hajnalig hangoskodtak. Azt is simán hallottuk volna, ha csak beszélgetnek, de ez olyan volt, mintha a fülünkbe kiabálnának. Többször is átdörömböltünk a falon, ami nem igazán hatotta meg őket.


 
Reggel korán kellett kelni, mert 8:00-9:30-ig van a reggeli. Viszont ez is brutál nagy adag! Jól belakmároztunk, majd bementünk a történelmi városközpontba. Most egy másik parkolóban tettük le az autót.



Český Krumlov
 
Český Krumlov városa Dél-Csehországban, a Moldva (Vltava) folyó kettős kanyarulatának partján található. Prága után Csehország második leglátogatottabb turisztikai célpontja. Történelmi negyedét a UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította. Azonosító száma 617-es.



  
Története

Neve az ónémet Krumme Aue, magyarul görbe mező kifejezésből származik.

A környéken már a kőkorban is éltek emberek. A bronzkorban már nagyobb település, i. e. 400 körül pedig kelta város volt. A szlávok i. sz. VI. században érkeztek.

A korai középkorban több cseh család is birtokolta. Jelentősége a Moldva partján futó kereskedelmi útvonal kiépülésével nőtt meg. A várat 1250 előtt kezdték építeni a Vítkovciak (Witigonen), majd amikor a család 1302-ben kihalt, rokonaik a Rosenbergek (Rožmberk) örökölték a birtokot. A család uralkodásával a település virágzásnak indult, a XVI. századra már fényes reneszánsz város volt. Tovább építették a várat és a környék ezüstkészleteit is alaposan kiaknázták, pénzt is verettek belőle.

A Rosenbergek 300 évig birtokolták a várost, ekkor a felhalmozott adósságok miatt kénytelenek voltak eladni azt. 1622-ben az Eggenbergek kapták ajándékba a várost, a harmincéves háborúban nyújtott katonai segítségükért. Kb. 100 év múlva az Eggenberg család is kihalt, őket a házasság révén rokon Schwarzenbergek követték, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat. Mindkét család komoly fejlesztéseket vitt végbe. A XVIII. század elején a kastély modern és fényűző volt.


A XIX. századra a város jelentősége csökkent, új építkezésekbe nem nagyon fogtak, ennek köszönhetően a hely megőrizte reneszánsz-barokk karakterét. A városban és környékén ekkor több vízimalom működött.

1918. október 28-án a Csehszlovákia kikiáltásakor a város Ausztriához szeretett volna tartozni.

1920. április 30-án a Krumau helyett a város hivatalosan is a Český Krumlov nevet kapta.

1938-as müncheni egyezménnyel Krumlov és környéke a Harmadik Birodalomhoz került. 1945-ben amerikai csapatok szabadították fel, a német lakosok többségét pedig kitelepítették.

A rendszerváltás után az igen rossz állapotban lévő házakat renoválták, ma kedvelt turistacélpont és környék kulturális központja is.
 
Český Krumlov címere


Az autót ezúttal a vár tövében lévő parkolóban hagytuk.


Látnivalók és legendák 


A vár

A legenda

A sötét középkorban, amikor még sem város, sem kastély nem volt a Moldva völgyében, sűrű sötét erdő borította a vidéket. Ezen a sűrű és sötét erdőn vezetett keresztül egy kereskedő útvonal a mai Ausztria és Csehország között. A folyó fölötti sziklák közt az erdőben rabló bandák, tolvajok, fosztogatók tanyáztak, és megtámadtak, kiraboltak mindenkit, aki átkelt a vidéken. Egy napon azonban egy hős lovag, Vítek felfedezte a rablók rejtekhelyét és felégette a területet. Ezt követően megépítette a legyőzhetetlen Krumlovi várat, mely őrszemként figyel a Moldva fölött.

A vár (Zámek) a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Úgy építették, hogy néhány helyen a hegyből faragták ki. Folyamatosan bővítették a XIV. századtól a XIX. századig. Mai elrendezését a reneszánsz időkben, a XVI. század elején nyerte el. Négy fő részből áll: alsó- és felső-vár, a barokk színházi rész és a kastélypark. A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy sok emelet magas, boltozatos híd tölti ki.








 


A medve

A Rosenberg család jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A kapcsolattal a Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért a medvék is fontos szerepet kaptak. A várban a XVI. századtól tartottak medvéket, először az udvarban volt ketrecük, majd a XVIII. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket. Jelenleg egy darab nőstény medve van a várban, de ez is nagyon öreg, 16 éves. A társa nem régen halt meg. Tavasszal kerül ide majd 2 új, fiatalabb medve. Valószínűleg neki is nagyon hideg volt, mert bár többször is elsétáltunk arra, ki sem dugta az orrát. L


 

A vár udvarait és a kastélykertet szabadon látogathatjuk, csak a kastély belső termeihez, és a toronyhoz kell belépőt váltanunk.

 

A vártorony

Ha a várban járunk, érdemes megmászni a vártorony (Zámӗcká vӗž) tetejére vezető 162 lépcsőfokot is. A kör alakú vártorony a város egyik jelképe. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült, a XIII-XVI. században. Az alsó szintek a vár legrégebbi részéhez tartoznak, míg a harangtorony a reneszánsz korban épült. A felső részén lévő boltíves erkély 1581-ben a vár átépítésekor került rá, a szobrok, domborművek és festett minták 1590-ben. Négy harangjából kettő 1406-os datálású. A hol fából, hol betonból készült, szűk csigalépcsőkön felverekedve magunkat csodás látvány tárul elénk a városra és a környező hegyekre.



Börtön

Börtön

A négy harang egyike

Kilátás a várból
közelebb a néhai Szt. Jodock templom tornya, a Moldva folyó, hátrébb a Szent Vitus-templom

Kilátás a várból
közelebb a várudvar, a Minorita kolostor és templomának tornya, a Moldva folyó, hátrébb az Eggenberg sörgyár

Kilátás a várból
várudvar, a vár egyéb épületei, a Moldva folyó, hátrébb a többszintes híd

Kilátás a várból
Moldva folyó

A vártornyot díszítő arcok


Itt a toronyban tűnt fel, hogy milyen sok az ázsiai turista. Őket számban aztán a magyarok követik.
 


A vármúzeum

Az alsó várban (ez a legelső épületrész a toronnyal) látogatható a vármúzeum, ahol a változatos gyűjteményben régi festményeket, fegyvereket, XIX. századi enteriőröket, egyházi és világi kincseket láthatunk.





 
 
 
 





 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 


 
 
 
 


A kastélyszínház

Egyedülálló látványosság a jó állapotban fennmaradt és azóta fel is újított barokk kastélyszínház (Divadlo), amihez hasonló csak néhány van a világon. (Magyarországon a Gödöllői Királyi Kastélyban láthatunk egy ilyet.) 1776-ban építették, akkoriban egészen modern díszletmozgató mechanikával, ami a mai napig is működik. Több darab eredeti jelmezei is fennmaradtak. A színház látogatható, de a téli időszakban, csakúgy, mint a felsővár zárva tart.
Így nem maradt más, mint az udvarokon keresztül sétálni a többszintes hídon át a Kastélyparkig.
 













A többszintes híd

Az utolsó várudvar után egy felséges kilátást nyújtó római vízvezetékre emlékeztető többszintes híd íveli át a szakadékot. Ez vezet a várszínházhoz. Az épület után egy másik hídon átkelve jutunk a hatalmas kastélyparkhoz (Zámӗcká zahrada).







Kiérve a fedett híd alól, havas eső fogadott. Viszont a másik oldalról meg sütött a nap, és meg is lett az eredménye egy jó nagy szivárvány formájában.




 

A kastélypark

Kihagyhatatlan a várhoz tartó óriási kert is, amely sövénylabirintusaival és szökőkútjaival szép látvány lehet nyáron. Most a szökőkutak le voltak takarva, a szobrok szintén.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
 


LINKEK/FORRÁSOK
 

 
LeRoutard útikönyvek sorozat Rép. chéque, Slovaquie ISBN: 978-2é01-912449-6
 
 
 
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
 
 
 

4 megjegyzés:

  1. Már a bevezető nagyon-nagyon izgalmasan hangzott és pontosan ilyen volt a folytatás! De klassz város! Sziklára épült vár, festett házak, napórák (!!!) és az egykori gazdagság nyomai. Az étterem festett fala guszta, hozzá a hatalmas adag... A felét sem tudtam volna megenni...
    A hajtűkanyaros folyó köré épült város engem a közeli Wasserburg am Inn városára emlékeztet. (http://bessyke.blogspot.de/2012/11/wasserburg-az-inn-egy-gyongyszeme.html)
    A híd meg az általunk nem olyan rég meglátogatott szász Göltzschtalbrücke egy részére emlékeztett. (https://kavicsokesgondolatok.blogspot.de/2017/10/a-vilag-legmagasabb-tegla-viaduktja.html)
    Csak a medvéket sajnálom ott a fogságban. :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minden tele van képekkel, festményekkel, freskókkal! És az egész valahogy mégsem giccses, sőt kifejezetten szép!
      Azt mondják, jobb dolguk van, mint egy állatkertben. Nagy a kültéri rész is ahol lehetnek, plusz ott van a beltéri is, ahová "vissza tudnak vonulni", ha magányra vágynak. A turista információs irodában a hölgy mesélte, hogy itt rekord ideig élnek, dupla annyi ideig, mintha a szabadban lennének.
      Óriásiak az adagok mindenhol, tényleg! Az étlapokon általában fel is tüntetik, hogy hány g. Csak mi valahogy nem azt néztük :-D

      Törlés
    2. Köszönöm, megnyugtattál a medvék ügyében. :-)

      Jó tudni az éttermi ajánlatokat a cseheknél, még hasznát vehetjük. :-)

      Törlés

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!