Egy régi család új kastélya - Acsaújlak

Acsaújlaki Kastély

(Prónay-Patay kastély)

Idő szűkében voltunk, ezért egy olyan látnivalót kerestem, ami közel van, és fél nap elég arra, hogy jól megnézzünk mindent. A Turai-kastély (Schossberger-kastély) már ezer éve szerepel a bakancslistámon, de soha nem sikerült bejutnom oda. Ezúttal sem. :( Innen jutottam aztán az Acsaújlaki Kastély (Prónay-Patay kastély) honlapjára, ahol olyan szépek a képek, és olyan csalogató a leírás. Jó lesz - gondoltuk. Különösen kíváncsivá tett „A magyar Versailles”, mellyel a honlapjukon találkoztam. Gondoltam is, milyen vicces, hogy majd Laurent-nak mutatok valami izgit, „A magyar Versailles”-t egy franciának…

Acsa Budapesttől 60 km-re északra van. Közelében található két nagyobb város Vác és Aszód, melyektől egyaránt 25-25 km-re fekszik. A község a Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el.

Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt. Első írásos, oklevélbeli említése 1341-ből származik Acha írásmóddal. Ekkor Achai család birtoka volt.

A Prónay család Turóc megyéből származik, a vármegye legrégebbi nemes családjainak egyike. Már IV. Béla király korában, 1279-ben birtokot szereztek. A család tagjai később is kitűntek vitézségükkel, vármegyei és országos hivatalokat viseltek, egészen a XX. századig. A nemzetség több ágra szakadt, Prónay I. Gábor alapította a Pest megyei bárói ágat. A család a bárói címet 1770-ben, Mária Teréziától kapta.

Az acsai birtok a Prónay családhoz 1731-ben került, amikor Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.

Prónay I. Gábor építtette a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. (Ez a kastély nem látogatható.)

A XVI. században a család áttért az evangélikus hitre és jelentős tevékenységet végeztek az evangélikus egyház és hitélet szervezésében is.

A XX. századra a birtok hitbizománnyá alakult, így a kastélyt Prónay Dezső lánya, Iphigéne és veje, Patay Tibor nem örökölhette. Prónay Dezső a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője volt. Ezért a báró az ifjú párnak Acsa-Újlakon egy új kastélyt (Prónay-Patay kastély) építtetett 1907-1910 között.

Az új kastély a régi acsai kastély mintájára épült, középkori vár-jellegű, saroktornyos, a felvidéki késő-reneszánsz várkastélyokra hasonlít. Falai nagyon vastagok, födéme téglaboltozatos. A kastély egy főépületből és egy oldalszárnyból áll. A főépületben földszint és emelet, valamint a padlás található. Az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alá van pincézve.

A kastélyt a II. világháború után az állami gazdaság használta, majd vendégházként üzemelt. Az „idegenvezetőnk” szerint (aki a biztonsági őr volt) magántulajdonba került, egy külföldi (szerinte arab) vadász vette meg és újította fel, alakította át. Neki köszönhető a vadászos téma a falakon. Később újra gazdát cserélt.

Szemben a dombtetőn látszik a régi acsai kastély is.

Hogy finoman fogalmazzak, a kastélyban furcsaságok sorozatával szembesültünk. Bár bejelentkeztünk előre, az „idegenvezetőnk” a biztonsági őr volt. Ezzel nem lett volna semmi gond, de úgy tűnt, nem igazán tudott az érkezésünkről, többször is megkérdezte, hogy bejelentkeztünk-e.

Az idegenvezetést elröhögcsélte, elmismásolta, kérdéseinkre nem igazán adott választ. Azt mondta, hogy a kastélyban jelenleg nem lakik senki, és hogy eladó, de az egyik szobában az éjjeliszekrényen volt egy fotó, a fürdőszobában egy (láthatóan nem friss) törölköző lógott a szárítón…

Megmutatta a földszinten az előteret, itt kaptunk a cipőinkre egy műanyag zacsit. A földszinten két king-size lakosztályt a hozzájuk tartozó fürdő és öltözőszobákat nézhettük meg.

Vadászmotívumok, vadászkürt alakú csillárok

Vadászkürt alakú falikar

A falakon Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei

A falakon Schéner Mihály Kossuth-díjas festő képei

A "zöld" lakosztály

A "zöld" lakosztály

A "kék" lakosztály

A "kék" lakosztály

A "kék" lakosztály fürdőszobája

Az emeleten egy sarokszobát láthattunk, berendezése hasonló a földszintiekhez. Itt a 94 négyzetméteres dísztermet is láthattunk, mely görög mitológiai elemekkel van díszítve. Mindenhol barokkos díszítés, a modernnel kombinálva (óriási flat-tv és hangfalak). Szinte minden helységben kandalló, ami állítólag nem csak dísz, működik is.

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A 94 négyzetméteres díszterem, görög mitológiai elemekkel díszítve

A padlástérre nem mehettünk föl.

A pincébe lemehettünk. Több helyen is látszik, hogy a felújítás még nincs teljesen befejezve, hiányoztak a padlóburkolatok például. A pince szép, de csak üres borosüvegek vannak benne, azok gyertyatartóként díszítik az asztalokat. Az „idegenvezetőnk” szerint az egyedüli eredeti darabok a kastélyban az itt látható kovácsoltvas csillárok.

Visszatérve a földszintre, bekukkanthattunk a konyhába is, majd visszamentünk az előtérbe.

Sétálhattunk a kastély 6 hektáros parkjában, ami eléggé elhanyagolt állapotban van. A faleveleket nem söpörték össze, a régen mesterséges tóként a kertet díszítő árok szintén falevelekkel teli. A faházak többsége rohad, vagy felázott. És ott egy napelem-park, ami oké, hogy hasznos meg energia-takarékos, de valahogy nem illik ide.

Aztán ott az udvari medence, ami tele volt vízzel (november vége), és nem meleg vízzel az tuti, mert nem gőzölgött a víz. Amennyire meg lehetett közelíteni, láttuk, hogy ezt sem takarítják minden nap, voltak benne levelek szép számmal.

Furcsa volt sok minden; most akkor lakják-nem lakják, de akkor minek a medencében a víz, mit keres a törölköző a fürdőszobában, fénykép az éjjeliszekrényen, stb.

Na, mindegy, ezt is láttuk. A csodás beharangozó után kicsit csalódottan távoztunk.
Ja, és „A magyar Versailles”… Hogy ez miért és kinek az ötlete lehetett, hogy ezzel reklámozza a kastélyt?! Hogy ez a hely miben hasonlít Versailles-hoz?! Nem is értem, hogy ez hogy jött!!!  

A kastélyt magunk mögött hagyva, a bekötőúton lassan haladtunk. Kétoldalt óriási nagy mezők. A bal oldalin egyszer csak feltűnt egy őz! Lassan haladt az út felé, majd át is ment rajta, majd a jobb oldali mezőn ment a fák felé. Nem szaladt el gyorsan, igaz nem voltunk olyan nagyon közel hozzá. Fehér fenekét egész addig láttuk, míg az erdőben el nem tűnt. (Ugyanolyan fehér feneke volt, mint a kastély lépcsőfordulójában a képen.) Bár ő volt a délután fénypontja, fénykép nem készült róla, mindannyian a látványában gyönyörködtünk.

Cím: 2683 Acsa, Kastély út 1.

Tel.: +36301532124
Hivatalos honlap: http://acsaikastely.hu/

A kastély és a park nyitvatartása:

Április 1-től szeptember 30-ig: 9-19 óráig
Október 1-től március 31-ig: 9-16 óráig
Az Acsaújlaki Kastély egy privát kastély, ám idegenvezetővel a nagy része bejárható az év minden napján, beleértve az ünnepnapokat is. BEJELENTKEZÉS SZÜKSÉGES!

Jegyárak:
Teljes árú: 1000 Ft
Fotójegy: 350 Ft
Diák, nyugdíjas jegy: 800 Ft
Mozgáskorlátozottaknak (igazolvánnyal): ingyenes
Az idegenvezetési díjat minden látogatásnál felszámítják (1-5 főig 1000 Ft).

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! 

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Acsa MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Acsa

A kastély hivatalos honlapja MAGYARul: http://acsaikastely.hu/
Prónay család MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_csal%C3%A1d
Pórnay Gábor főispán MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_G%C3%A1bor_(f%C5%91isp%C3%A1n)
Prónay Dezső MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%B3nay_Dezs%C5%91
Patay Tibor MAGYARul: https://www.geni.com/people/Tibor-Patay/6000000009007257220

(A bejegyzés egyes képeit Laurent készítette.)