DOZZA - Olaszország

 

Reggel valamivel 8 előtt keltem, gyors reggeli, majd indulás ki a buszmegállóba. Pedro küldött egy üzenetet még az éjszaka, hogy rosszul érzi magát, nagy valószínűséggel nem jön. José úgy volt, hogy jön, de mégsem ért oda a buszhoz. Valahogy volt egy ilyen sejtésem… Cristian szerencsére nem gondolta meg magát, vele a Bologna Centrale-nál találkoztam, ahonnan átmentünk az Autostazione-ra és megvettük a buszjegyeket Bologna-Dozza, Dozza-Imola vonalra. Egészen addig míg fel nem ültünk a 09:45-ös buszra, egy nagy rohanás volt. Mint kiderült, a Toscanella (Piro Piro)-Dozza vonalra előre meg kellett volna rendelni a buszt, mert az a járat nem állandó, csak akkor jár, ha van igény rá. A jegyeladó nő rendes volt, felhívta nekünk a központot, és megrendelte a kisbuszt.

Toscanella megállóig kb. 40 perc volt az út (101-es busz). Ott vártunk kb. 10-15 percet a kisbuszra (147-es busz), ami kb. 5 perc alatt fent is volt velünk Dozza-nál.

Dozza egy falu Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Bologna megyében. Lakosainak száma kevesebb, mint 7000 fő.

 

 

Dozza a Festett Falak Fesztiválja-ról (Muri Dipinti) ismert, melyet kétévente rendeznek. A fesztivál során neves olasz és külföldi művészek festenek a házak falaira, mely művek végleg ott is maradnak.

Dozza mint egy időtlen, színes ecsetvonás jelenik meg a lélegzetelállító természeti háttérben, egy apró, gyönyörűen megőrzött falu, ezer éves történelemmel. A falu képes volt megőrizni a harmóniát a természet és az emberi kéz alkotta dolgok között, és ez teszi igazán egyedivé. Diszkréten, fokozatosan nyílik meg előttünk, lassan fedi fel magát macskaköves utcáin, és óvatosan, szinte becsomagolja a látogatót ebbe a kellemes hangulatba. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy Dozza szerelem volt első látásra. :-)

A Muri Dipinti, amelynek nyomait megtalálhatjuk a falucska házainak falain, érdekes színfolt a minden egyes sarkon.

Az első ilyen fesztivált 1960-ban tartották. Ezen az egyedi szeptemberi eseményen a művészek „élőben” festik a házak falait. Több mint 200 művész vett részt az eddig 18 alkalommal megrendezett fesztiválon. Ők együttesen alakították át ezt a kis középkori falucskát egy valóságos szabadtéri galériává.

Hogy a képeket jó állapotban tekinthessük meg a mai napig, rendszeresen restaurálják őket.

Macskaköves (vagy inkább kavicsos) utcák

 

A művek alatt kis táblácskákon a mű címe mellett megtaláljuk, hogy ki, mikor, és honnan készítette

Még a gyógyszertár ia kapott képet :-)

 

Sőt! A Csendőrség is!!! :-)

 

De nem csak festmények, betonból készült alkotások...

... és kerámia csempék is vannak

Dozza, (1126-ban mint Castrum Dutie-t említik), a mai napig is megtartotta középkori szerkezetét, melyet az orsó-szerű alak jellemez.
Rivellino és Rocchetta (1250) mintegy óvják a falut, és onnan, a falu két legősibb útja (Contragrande és Contracina, mai nevén XX Settembre utca és De Amicis utca), vezet fel egyenesen a dombtetőre, ahol a csodálatos Rocca Sforzesca (Sforza vár) található.

A hely másik fő látványossága a Sforza-kastély, amelynek pincéjében kap helyet az „Enoteca Regionale Emilia Romagna” (Emilia Romagna Területi Borkereskedés), egy Boráruház és Borbár, melyet Emilia-Romagna régió borászati termékeinek szenteltek. Mert mindezeken felül Dozza történelmi fehérborok készítéséről is híres, az arany Albana illata kitölti a boltíveket és pincéket évszázadok óta.

A Rocca-t (erőd) 1250-ben Comune di Bologna építtette, majd 1310-ben Romeo Pepoli megnagyobbíttatta. Jelenlegi alakja Giorgio Marchesi építésznek köszönhető, aki az 1400-as évek vége felé rekonstruálta a külső falakat és megerősítette a várat a főtoronnyal (Torresino), mely pompás példája a 15. századi katonai építészetnek. Ez a munka -az eredeti szerkezet modernizálása, hogy ellenálló legyen a fegyverekkel szemben- az eredeti középkori részek elvesztésével járt. Egy hatszögletű elrendezés hozzáadásával melynek kerülete 530 méter, a Rocca átalakítása tisztán katonai épületből lakóépületté Annibale, Baldassarre és Vincenzo Campeggi nevéhez fűződik, akik elfoglalták az épületet 1565-ben. A munkálatokat Antonio Campeggi fejezte be 1594-ben. A fő cél tágas és díszes szobák létrehozása volt.

1798-ban a Rocca, mely addig feudális birtok volt, közel állt ahhoz, hogy Napóleon elkobozza, de Giacomo Malvezzi-Campeggi márki ezt sikeresen megakadályozta, azáltal, hogy bizonyította, hogy a várat már megvették. Így a vár már privát, nem feudális (ezáltal elkobozható) birtok volt.

Az erődöt 1960-ban nyitották meg a nagyközönségnek, mikor is megvásárolta a Comune, 1999-től pedig folyamatosan restaurálják.

 

A nemesi lakás előszobája

Torre Maggiore (Főtorony)

Cristian

Fürdőszoba

Loggia

Börtön

Mosoda

Kút

Konyha

Privát oratórium

Malvezzi-Campeggi címer

 

Különböző kiállítások is helyet kaptak

Kilátás a várból

(Erre mondták, hogy olyan, mintha Toscana-ban lennénk... kis Toscana)

 

A Palazzo Comunale-nak (Városháza) a XX Settembre utcában szép 16. századi loggiája van, ami az eredeti pretoriánus palota utolsó megmaradt része. Jelenlegi formája 20. századi restaurálás eredménye.

 

A Városházával szemben található a 12. századi Santa Maria Assunta in Piscina templom. Sok értékes munka található a templomban, mint például Madonna a gyermekkel (Madonna con il Bambino), San Giovanni Battista e Santa Margherita Marco Palmezzano festményei 1492-ből. Sajnos a templom zárva volt, így csak kívülről tudtuk megnézni.

A templom és a városháza

 

Ottjártunkkor épp egy borfesztiválba csöppentünk: il Vino é in festa - in onore di sua maestá l’ALBANA.

A kastélyban előadások, kerekasztal megbeszélések voltak, illetve a falu különböző pontjain bor- és ételkóstolás is szerepelt a programban.
Ezeket a vizuális és szaglási élvezeteket fokozza a helyiek vendégszeretete és a gasztronómia, mely utóbbit gazdagították Emilia és Romagna gasztronómiai hagyományai is.

Mi a Ristorante La Scuderia-ban ettünk… hát valami igazán finomat!!!

Ristorante La Scuderia

Squacquerone di Romagna DOP e fantasia di confetture

„Squacquerone di Romagna” OEM lágy sajt és lekvár fantázia

 

Mivel a busz (147-es), amit megrendeltünk, még majdnem 1 óra múlva jött csak, és az előző (ami fixen jár) meg már elment, úgy döntöttünk, hogy lesétálunk a dombról, vissza a Toscanella (Piro Piro) megállóhoz. Nagyon nem bántuk meg! Az idő csodás volt, a táj még inkább… Idefelé jövet a buszsofőr azt mondta, hogy ez olyan, mint Toscana, egy kis Toscana… Hát nagyon igaza volt!

ALBANA szőlő mindenfelé

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha szeretnél velem utazni máskor is, akkor csatlakozz a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalához, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!

LINKEK:

 

Dozza MAGYARul: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dozza

Dozza ANGOLul: http://en.wikipedia.org/wiki/Dozza
Rocca di Dozza OLASZul: http://www.fondazionedozza.it/it/dozza/la-rocca-e-il-museo/museo-della-rocca/
Muri Dipinti (Festett Falak Fesztiválja) OLASZul: http://www.murodipinto.it
Ristorante La Scuderia ANGOLul: http://www.ristorante-lascuderia.com/en/index.php

„Squacquerone di Romagna” OEM lágy sajt MAGYARul: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52011XC1015(07)