DUBLIN-Swords - Írország

2013. 05. 12.
Dublin-SWORDS

BGY      DUB      17:01      19:17(-1)


Reggel 8-kor kelés, majd a 09:04-es busszal irány a vasútállomás. Netti eljött velem, mert egyrészt odaadta a csekkjét, hogy majd neki is intézzem el a pénz átutalását, másrészt kiváltotta az előre megvett vonatjegyét.
A 09:52-es vonattal mentem Milano Centrale-ba, 12:45 körül értünk be. Ott vettem egy shuttle busz jegyet, ami a Bergamo reptérre vitt ki, 13:05-kor indult, és 13:50-re voltam kint vele. A reptéren kiváltottam a beszállókártyámat, majd vártam egy csomót. A gépünk végül 17:01-kor indult, és 19:17-re (helyi idő szerint 18:17-re) érkezett meg.
A dublini reptér nagyon nagy, jó sokat kellett benne gyalogolni, és az útleveleket is ellenőrizték. Kint elindultam megkeresni a buszmegállót, zuhogó esőben. Már itt két tanulságos dologgal találkoztam: az egyik, hogy ne higgy a menetrendnek, ha egy busz ki van írva, még nem biztos, hogy tényleg jön is. A másik, hogy az esők amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan mennek is. Hiába tűnik úgy az egyik pillanatban, hogy akkor itt most egy álló hétig esni fog, mert olyan sok a felhő.
19:34-kor (helyi idő szerint) meg is jött a busz. Közben a megállóban jól elbeszélgettem egy nénivel, kiderült, hogy volt Budapesten, és hogy Swords-ban lakik, ahol nekem majd az ügyemet kell intéznem másnap. Az út kb. 5 perc volt a reptértől a szállodámig.

Mivel este 10-ig volt vacsora, úgy gondoltam, hogy felfedezem előtte a környéket, megnézem a várat, ami Swords-ban van, és ami mellett amúgy is el kell mennem másnap, ha a Munkaügyi Központba megyek. Egyúttal lecsekkoltam azt is, hogy a google-ban megadott 23 perces gyalogút megfelel-e a valóságnak. Még jó, hogy elmentem, mert az épület kicsit megváltozott azóta, mióta a google-s képet készítették róla, így simán elmentem mellette. Visszafelé pedig számolgattam a házszámokat, hogy melyik lehet az, mert nem nagyon vannak itt kitéve a házszámok. Az irodán sem volt, sőt, a kiírás is csak bele van gravírozva az ajtó üvegébe, ami az utca túloldaláról eléggé észerevehetetlen. Lényeg, hogy megtaláltam, és a nyitvatartási idő is stimmelt, azzal amit korábban a neten megnéztem, így nyugodtan indultam vissza, körbejárni a várat.

Swords vár

Tetszettek a különböző pub-ok is.

 

És a lakóházak is szépek voltak a nagy zöld kertekkel. Itt az embereknek nem kell bajlódniuk a locsolással, hisz kb. 5 percenkét újra és újra elered az eső.
Gyorsan megtanultam azt is, hogy az esernyő mit sem ér, hisz az erős szél úgyis kitépi a kezedből. És mivel 5 perc múlva újra kisüt a nap, mire a következő eső jön, megszárad rajtad a ruha.
(Még jó, hogy elvittem magammal a téli dzsekimet.)

A vacsora a szállodában nagy csalódás volt, egyrészt, mivel amit kinéztem magamnak, nem volt, másrészt, mivel amit végül választottam, nagyon rossz volt. Sült rákocskákat kértem sült krumplival. Az első falatnál azt hittem, felállok és otthagyom az egészet a fenébe, de nagyon éhes voltam, és ahhoz sokba került, hogy ne egyek belőle... olyan égett olaj íze volt mindennek...
Utána lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni. Az ágyam nagyon puha volt, én ezt nem szeretem. A fűtést sikerült beüzemelnem, így jó meleget csináltam a szobámban.


Swords kastély (ANGOL nyelven): http://en.wikipedia.org/wiki/Swords_Castle


---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2013. 05. 13.
DUBLIN


Reggel 8-ra állítottam be az órát, de magamtól felébredtem kicsit korábban. Lementem reggelizni, ahol volt egy kis kavarás, mert kiderült, hogy a reggeli voucher-emet nem adták le a konyhán. Így a recepciós lány később odajött hozzám, és odaadta a másnapit is. Kiderült, hogy magyar, 9 éve van kint a férjével, Andreának hívják és kalocsaiak. Aranyos volt és nagyon segítőkész.
Megreggeliztem és 08:30 körül elindultam a Munkaügyi Központba. Jó korán odaértem, több, mint fél órát kellett várnom nyitásig, de első voltam, és nem kellett a soromra várnom. Kiderült, hogy az a Fintan Flanagan, akivel a kapcsolatot tartottam e-mail-ben, az ennek az irodának a főnöke. Nem vele beszéltem, hanem egy másik sráccal, aki kedves volt és segítőkész. Fél órát töltöttem el nála, mire mindent kitöltöttünk és megbeszéltünk. Kiderüt, hogy van egy nyomtatvány, amit még be kell küldenem nekik, az "Igazolólap a munkanélküli járadék megállapításához", amit az előző munkahelyemtől kaptam, mikor onnan eljöttem. Egyébként a srác bíztatott, hogy rendben vannak a papírok, lekérik ezek alapján Magyarországról a dolgaimat, és ha minden úgy van, ahogy mondtam, akkor utalni fogják a pénzt.
Innen visszagyalogoltam a szállodába, és kihagytam egy régi templomot, ami egy kis kitérő lett volna egy dombtetőre, de inkább a belvárosban akartam eltölteni több időt. Hisz ha minden jól megy, akkor jövőre úgyis jövök megint, majd a templomot megnézem akkor.
A szállodában összeszedtem a dolgokat a városnézéshez, kiraktam, ami már nem kellett, és kimentem a buszmegállóba. Kb. fél óra volt az út a belvárosba, de talán még annyi sem.

Ilyenek a dublini "bkv" buszok

A buszról a belvárosban szálltam ki, és kerestem egy hop on hop off városnéző buszt (amivel annyi kört megyek, amennyit akarok és ott szállok le és fel, ahol akarok), és el is mentem vele egy körre. Közben természetesen jött egy nagy zuhé, majd újra kisütött a nap. Mire a kör végére értünk, újra zuhogott. Ekkor mentem be egy Bank of Ireland kirendeltségbe, hogy elintézzem, hogy a csekkről, amit az adóvisszatérítésem összegével küldtek, átkerüljön a pénzt a számlámra. Az enyémet gyorsan és könnyel el tudtam intézni, mert elég hozzá a csekk, meg a bankkártyám, de Nettiével sorban álltam vagy 20 percet, mert az övét egy ügyintézőnél kellett elintéznem.
Innen a szemközti épületbe mentem, egy Mc Donald's-ba és kajáltam valamit, majd nekiindultam a városnak, ezúttal gyalog.

O'Connell Street

Spire of Dublin

General Post Office (Főposta)

Liffey folyó az O'Connell Bridge-ről

Bank of Ireland központja

 

A Trinity College az írek legrégebbi egyeteme, I. Erzsébet királynő alapította 1592-ben. Egy hajdani kolostor épületében kezdte meg működését, hogy a katolikus tanokkal szembeszálló jól képzett írországi protestáns értelmiséget neveljen. A katolikus egyház saját híveinek 1970-ig nem engedélyezte az iskola látogatását! Nők először 1903-ban nyertek felvételt. Itt tanult Jonathan Swift, Samuel Beckett és Oscar Wilde és Samuel Beckett is. A 16. századi épületegyüttes számos dicső épülettel, gyönyörűen ápolt pázsittal, macskaköves terekkel és a pompás campusokkal ékes. Könyvtára teli legendás kéziratokkal, kódexekkel, könyvritkaságokkal… Itt őrzik a Book of Kellst, a 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját, amely Dublin, a Guinness barna sörnek is a védjegye.

Trinity College egyik épülete

 

A kis kagylóárus Molly Melone szobra

Írországot ezzel a figurával szokták "reklámozni"

A Grafton Street Dublin Váci utcája, a déli városrész főutcája. Az 1982 óta sétálóutca a Trinity College déli sarkától a kis kagylóárus Molly Melone szobrától vezet a város legélénkebb parkjáig, a St Stephen's Green-ig. Nyüzsgő bevásárlóutca számos bevásárlóközponttal.

Grafton Street

A Trinity College egy másik épülete

 

 A Merrion Square egy kis terecske még 1762-ből. A középen Oscar Wilde hever - meghökkentő színekben s pózban. A tér hajdan volt lakóiról híres. Oscar Wilde az 1. sz., Daniel O'Connell a 58. sz., Yeats a 82. sz. alatt lakott, de itt élt osztrák Erwin Schrödinger (meg macskája…) is. A tér épületein gyönyörűek a rézkopogtatókkal ellátott georgián ajtók.

 

Merrion Square

Itt lakott Oscar Wilde

A Temple Bar a város egyik kerülete.

Dublin éjszakai élete itt, e furcsa, macskaköves kerületben összpontosul, teli üzletekkel, hagyományos pubokkal, színházakkal, mozikkal és trendi klubokkal. Bár az utóbbi évtizedekben érzékelhető némi mesterkéltség a környék hangulatában, mégis izgalmas és eredeti városrész, igazi művész-zóna.
A Meeting House tér a vasárnapi kirakodó vásárairól, nyári szabadtéri színházi előadásairól híres.  A kis galériák, az ellenkultúra tárgyait árusító apró boltok mellett itt építették fel a művész moziként és filmarchívumként is működő ír Filmközpontot, a Zene Központját, az Ark kulturális központot. A Temple Bar üzleti kultúrájának fellendítéséből a U2 együttes is kivette részét, övék Írország egyik legdrágább szállodája, a Clarence Hotel.

 

Temple Bar

City Hall (városháza)

A dublini városháza épülete, 1769-től 1779-ig eredetileg tőzsdepalotának építették.

A Dublin Castle (Dublin vára) sajnos nyár közepéig zárva van a látogatók elől. Elődjét a normannok építették a XIII. században, ebből csak egy vaskos Record-tornya maradt, valaha várbörtön. A vár hivatalosan 1922-ig az angol közigazgatás írországi központja volt. 1937 óta itt iktatják be hivatalukba az ír köztársasági elnököket.

Dublin Castle

 

A Christ Church Cathedral alapjait 1172-ben Strongbow, Pembroke grófja rakta le.

A még vikingek által épített legrégebbi dublini fatemplom helyén áll, a hajdani városfalakon belül. Az írek azt tartották, hogy építtetője, a normann Strongbow a meggyilkolt írek vérével tapasztotta össze az esküvője színhelyéül szánt templom köveit. A XV. században altemplomában már sör és borkereskedések üzemeltek. Romjaiból neogót hangulatban egy gazdag whiskey gyáros építtette újjá 1871-től 1878-ig.
A katedrális rekonstrukciója alatt az eredeti belső díszítések nagy részét lebontották, de azért sok értékes részlet ma is figyelemre méltó. Ilyen pl. a kődíszítések sora, a magasba szökő boltozat, vagy a XIX. században készült égetett agyag padlóburkolat, melyet XIII. századi mintákkal díszítettek.
A katedrálisban van Strongbow síremléke. A Peace-kápolnában St. Lawrence O’Toole XII. századi dublini érsek szívét őrzik.
A hatalmas középkori altemplom Dublin legrégebbi építménye. Nagy részét a Treasures of Christ Church kiállítás foglalja el, amely a katedrális kincseit mutatja be. Számos ősi dokumentum mellett itt található II. Jakab tabernákuluma és egy 1666-ból származó imádságos könyv

Christ Church Cathedral

St. Patrick Park

A St. Patrick Cathedral (Szent Patrik katedrális) Írország legnagyobb temploma. A székesegyház ott épült, ahol a legenda szerint Szent Patrik a Poddle-patak partján megkeresztelte a dubliniakat.  Az 5. századi kőtemplom helyére 1190 és 1225 között emeletek normann-gót stílusban templomot. 1649-ben Cromwell katonasága istállóként használta, a Boyne-i csata után Orániai Vilmos hálaadó misét mondott itt, mikor legyőzte a katolikus Jakab király seregeit. A háborúk emlékét őrzik a falakon elhelyezett zászlók. A katedrális bejáratától jobbra Jonathan Swift és szerelme, Stella Esther Johnon sírja. Swift 1713-1745-ig volt a templom esperese, ez idő alatt vetette papírra Gulliver utazásait.

St. Patrick Cathedral

St. Patrick szobra

Temető a St. Patrick székesegyház mellett

 

 

Dublin szívében, a St James kapunál alapította Arthur Guinness az első sörfőzdéjét (Guinness sörgyár) 1759-ben, hogy aztán tökélyre fejlessze a pörkölt árpaszemekből készült barna sört. A Guinness 1914-ben már a világ legnagyobb sörfőzdéje volt. Napjainkban a világ több mint 120 országában forgalmazzák. Csiráztatás, különleges pörkölés, őrlés és erjesztés, majd forrázás és szűrés… komlóval keserítve, élesztőgombával erjesztve máris kész a különlegesen rubinvörös színű Guinnes. A dolog persze nem ilyen egyszerű, de a fázisok egy-egy vezetett túrán nyomon követhetők.  A legfelső emeleten egy pint sörrel a kézben bárki megcsodálhatja Dublin pazar panorámáját - különösen izgalmas naplemente idején.

A Guinness sörgyár

Phoenix park

emlékmű

gyapjú anyagokkal beborított fa

Itt tartott misét II. János Pál pápa

Az amerikai nagykövet rezidenciája

Írország elnökének rezidenciája

 

Két mérföldre s nyugatra a város központjától békét és csendet kínál a Phoenix Park.  Európa legnagyobb bekerített városi parkja - gyönyörű kertekkel, díszes tavakkal és a nagy füves területekkel. Kétszer akkora, mint a Hyde Park és a New York-i Central Park-nál is méretesebb. Tökéletes környezet a futók, túrázók és szabadtéri sportolók számára, de a piknikezők is élvezik. Erdős, füves területén több száz dámszarvas él. Itt van a dublini állatkert is.

Ide gyalog jöttem fel, mert a korábbi túrán láttam a szabadon legelésző szarvasokat, és mindenképpen meg akartam nézni őket közelebbről is. Végig felgyalogoltam, közben volt megint egy nagy zuhé is, és nem voltak sehol. Ezért fényképeztem le a táblát. Aztán ahogy mentem akkor már visszafelé, megláttam őket. Nagyon nem mertem közel menni, mert az egyikük nagyon nézett...

 

Phoenix Park

Dublin egyik jelképe a hárfa. Most már értem a Ryanair logót is, abban is benne van a hárfa. A másik jelkép az Air Lingus gépeken is szereplő 3 levelű lóhere. Színük a zöld, jelképük még a zöld kalap és a vörös hajú-szakállú ember is.

Half Penny Bridge

Spire of Dublin

Mivel, mint kiderült, az utolsó hop on hop off buszt stoppoltam le valahol az állatkert környékén, már nem tudtam menni még egy kört, pedig szerettem volna. Nem éreztem magam fáradtnak, mégis úgy döntöttem, hogy visszaindulok a szállodába. Megint kimaradt 2 busz is, pedig a menetrendben benne voltak, és már nagyon sokan voltunk a megállóban. Így végül nem is a 41-essel, hanem a 33-assal mentem vissza, mert az előbb indult.
Mikor beértem a szállodába, akkor éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. Lementem vacsorázni, és tanulva az előző estiekből, olyan kaját választottam, amit nem kell sütni: egy jó forró levest, és palacsintát csokiöntettel és vanília fagyival. Na ez a kaja már fenséges volt, és bár nem hangzik valami soknak, mégis úgy jól laktam, mint a duda. Utána zuhanyzás és alvás.


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


2013. 05. 14.

DUB      BGY      12:55 (-1)      15:03


Reggel megint 8 óra körül keltem, összepakoltam, lementem reggelizni, kijelentkeztem, és mentem a buszmegállóba. 2 órával a gép indulása előtt kint akartam lenni a reptéren, egyrészt mert nagyon nagy, másrészt mert nem ismerem, harmadrészt mert az útlevelet is ellenőrzik, szóval biztos ami biztos. A busz megint kiakasztott, ott álltunk a megállóban vagy négyen, és nem állt meg!!! Így várni kellett megint egy csomót, mire jött e következő. 09:44-kor, amikorra már szerettem volna kint lenni a reptéren. Szerencsére időben kiértem így is és minden rendben volt.
A repülőm ottani idő szerint 11:55-kor indult, és 15:03-ra értünk itteni idő szerint Bergamo-ba. Onnan a 15:40-es shuttle busszal jöttem be Milano Centrale-ba a vasútállomásra, 16:35-re értünk be.
A vonatom 17:20-kor indult, így volt időm megvenni a jegyem, enni és inni valamit, mosdóba menni.
20:15-re érünk Bologna Centrale-ba. Innen az utolsó busszal jöttem haza. Gondoltam is magamban, hogy egész nap utaztam, ottani idő szerint reggel 9-kor indultam el, és itteni idő szerint este 9-re érkeztem meg. Nagyon fárasztó volt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!