PARMA - Olaszország

 

Reggel 9-re állítottam be az órát, de csak kb. negyed óra múlva másztam ki. Reggeliztem, aztán összepakoltam pár cuccot az útra, majd elindultam Parma-ba. A 10:52-es vonatot értem el, ezzel kb. délre voltam ott.

Papírra kézzel rajzolt térképem volt, persze pont az az utca nem volt rárajzolva teljesen, amin aztán besétáltam a központba. A neve megvolt, meg igazán nagyon egyszerű az egész, a folyópart mentén kb. 5-10 perc alatt bent lehet lenni a centrumban, a Városháza előtt.

Innen indultam neki én is.

A város egyébként csalóka, vagy a térkép az, de a látnivalók nagyon közel vannak egymáshoz, szinte egymást érik, mondhatni. Erre akkor jöttem rá, amikor a végén átsétáltama Museo Archeologico Nazionale di Parma árkádjai alatt, illetve korábban már akkor is, mikor a színház régióba csöppentem hirtelen a Dóm után.

A 15:58-as vonattal jöttem vissza, tehát 4 óra elég volt a bejárásához, úgy, hogy közben a Parco Ducale (Hercegi Park)-ba is bementem sétálni és beültem egy helyre enni és inni valamit. És egyáltalán nem rohantam, kényelmesre vettem a tempót. Egy torta szerűséget ettem, felvert tojás, sajt és gomba volt rajta, és egy fantát ittam hozzá.

PARMA-ról bővebben MAGYARUL itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Parma
UNESCO Világörökség várományosi lista, Parma, ANGOLUL itt: http://whc.unesco.org/en/tentativelists/1148/

Parma olasz város, Emilia-Romagna régióban, Parma megye székhelye. Az egykori Parmai-piacenzai dukátus székhelye (1545-1859). Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) székhelye is a városban van. (Van ennek valami köze a Pármai sonkához és a parmezán sajthoz?! ;-) )

Parma történelmi központja szerepel az UNESCO Világörökség várományosi listáján.

A híres Pármai sonkát pedig nem kell senkinek sem bemutatni, amely a magyar parasztsonkától eltérően nem a füstölt sonkák közé tartozik.
A világhírű Pármai sonkát egy kifejezetten erre a célra tenyésztett, Észak-Itáliában kukoricán és korpán nevelt sertés kiváló minőségű húsából ma is ugyanúgy kézzel készítik, mint több száz évvel ezelőtt. Egy évig is eltart, amíg a nyers combból alaposan megtisztogatva, tengeri sóval bedörzsölve, pácolva, a sonkaházak teraszán, majd egyre sötétebb helyiségben szárítva, zsírral kenve elkészül a gitár alakú Pármai sonka.
Mitől Pármai sonka a Pármai sonka?: http://www.diningguide.hu/lexikon/etterem-informacio-1255

A parmezán olasz keménysajt Emilia-Romagna régióból. Részben lefölözött tehéntejből készül, zsírtartalma (szárazanyagban) 32%-os. Természetes kérgét lekefélik és beolajozzák. Szokásos formája 35-45 cm átmérőjű, 18-25 cm vastag, 24-40 kg tömegű korong.

Az egyik legrégebbi európai sajt. Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a 13-14. században már a maihoz hasonló formában létezett. Boccaccio is említi a Dekameronban. Korlátlan ideig eltartható, egyre keményebbé válik. Két-három évig érlelik. Eredetileg tulajdonképpen a gyengébb példányokat reszelték le. Ma főleg reszelve használják különböző tésztákhoz, levesekhez az olasz konyhaművészetben. Az olasz eredetiből -parmigiano- származó neve magyar fordításban pármai-t jelent, lehetséges, hogy a technológia a tartomány e városából ered.
Mitől parmezán a parmezán?: http://www.diningguide.hu/hirek/etterem-informacio-7352

 

Jöjjenek akkor a képek:

Folyópart (igazából csak patak):
 

Monumento alla Vittoria (Az Olasz egységes állam megalakulásának emlékműve):

Városháza és a Piazza Garibaldi (tér), Monumento a Giuseppe Garibaldi (szobor):
 

 

 

A keresztelőkápolna (Battistero) a dómtól jobbra található, nyolcszögletű épület, amelyet szinte teljes egészében veronai márványból építettek fel. A XII. században Antelami kezdte építeni, de a munkálatokat félbehagyták és csak két évszázaddal később kezdték el újra azokat. Véglegesen a XIV. században készült el. Ennek az időbeli eltérésnek is köszönheti érdekes stílusát, hiszen román stílusban kezdték építeni, viszont gótikusban fejezték be. A kápolnának három bejárata van, amelyeken számos dombormű található. A belsejét, amely 16 szögletű, kupola és fülkék díszítik.
A kápolnában található szobrok és domborművek többsége ugyancsak Antalami művei, de találhatunk itt XIII.-XIV. századi freskókat is.

Battistero (keresztelőkápolna):

 

 

 

Vescovado cortile (püspöki bíróság):

 

A Parma-i dómot (a Piazza del Doumo-n) a IX. században építették, majd három évszázaddal később átépítették. Ma is ebben az átépített formájában láthatjuk. A homlokzattól jobbra található a harangtorony (Campanile), amelyet a XIII. században építettek fel. 

A templom háromhajós elrendezésű, lombard román stílusban megépített épület. Homlokzatát három, egymás felett elhelyezkedő árkádsor díszíti. A főkapun belépve az oroszlánokkal gazdagított előcsarnokba érkezünk. Jobb és bal oldalon kápolnák találhatóak. A negyedik és ötödik kápolna freskóit Parmigianino készítette. A városban született szobrász és tanítványai készítették a templom számos freskóját. Kivétel ezek alól a kupola freskója, amelyet Correggio készített és Mária mennybevitelét ábrázolja, valamint az 1178-ban készül Keresztlevétel című freskó, amely Antelami keze munkája és a jobb kereszthajóban található. 

 

Duomo (Dóm):

A Vescovado cortile (püspöki bíróság) árkádja alól:

 

A Dóm egyébként tele van freskókkal, nincs szabad falfelület, és mégsem érezni eltúlzottnak. Nekem, aki pedig nincs oda a festményekért, annyira tetszett... Valahogy volt egy megérzésem, hogy előbb körbe kell mennem, és képeket csinálnom, csak aztán leülni és bámulni tovább… jó megérzés volt, mert bezárták a Dómot, és csak fél 3-kor nyitották újra, és az oltártól már terelgettek minket kifelé. Szerencsére talán minden lényegest le tudtam fotózni.

 

 

És bemásolok ide valamit még: "A kupolát és a főhajót Correggio nagyszerű falfestményei ékesítik. A kortársak dicshimnuszokat zengtek e művekről; Tiziano például azt mondta, ha a dómot feje tetejére állítanák, és megtöltenék arannyal, még ennek értéke sem érne fel a Correggio-freskókéval."

Az egyik kedvencem ez a piros kalapos kép:

 

Ez itt a nagyon híres Mária mennybemenetele c. festmény a kupolán:

 

 

Ehhez a képhez még: Vásári pedig így ír a Mária mennybevételéről: Nemcsak az tetszik elképzelhetetlennek, hogy mindezt ki tudta fejezni kezével, hanem az is, hogy fantáziájával el tudta képzelni a ruhák gyönyörű redőit, s azokat a szép vonásokat, amelyekkel alakjait felruházta.

A Szent János evangélista templom (Monastero e Chiesa di San Giovanni Evangelista) közvetlenül a dóm mögött található. Több ütemben építették.  Még 1500-ban kezdődtek el a munkálatok, de a harangtorony és a homlokzat csak a XVII. században készült el. A templom talán legkülönlegesebb látványossága a Correggio által készített kupolafreskó, amely Szent János látomását ábrázolja.

Monastero e Chiesa di San Giovanni Evangelista:

 

 

Parma színei:

 

 

 

 

Torre (Campanile) in Via Cavour (Torony (harangláb) a Cavour utcában) Monumento ai caduti di tutte le guerre:

 

A Hercegi palota
A palota (Palazzo della Pilotta) a Farnese család rezidenciája volt, amelyet a XVI. század végén építettek. A palota egy része máig befejezetlenül áll és a második világháborúban súlyos károkat szenvedett
A Hercegi palotában található a képtár, a könyvtár, a Régészeti Múzeum és a színház.
A képtárban elsősorban Parmigianino és Correggio alkotásai találhatóak, mivel számtalan művük itt került elhelyezésre. Nem csak e két művész alkotásait találhatjuk itt, hanem például El Greco, Andrea del Sarto, Belotto és még számos festők néhány művét. De maga Leonardo da Vinci néhány alkotása is megtekinthető a képtárban.
A Régészeti Múzeum (Museo Srcheologico Nazionale di Parma) elsősorban római kori leleteket tartalmaz, amelyek igen változatosak. Több különleges darabot is láthatunk itt.
A színház (Teatro) építése 1618-ban fejeződött be. A vicenzai Palladio színház hatására döntöttek úgy, hogy megépítik sajátjukat. A 4500 fő befogadására alkalmas színházat teljes egészében fából építették. 1944-ben, a háború idején teljesen lerombolták, de később az eredeti tervek alapján megint felépítették.
A könyvtárban (Biblioteca Palatina) nagyjából 400.000 kötetet őriznek. E hatalmas gyűjteményben olyan ritkaságokat találunk, amik egyedülállóak a világon. Kódexeket, kéziratokat, de például ősnyomtatványokat is megtekinthetünk.

Verdi emlékmű:

A Hercegi palota (Palazzo della Pilotta):

 

Partizán emlékmű (Monumento al Partigiano):

 

 

Teatro:

 

Chiesa di Santa Maria della Steccata (Madonna della Steccata templom)

A templomot reneszánsz stílusban építették, valamikor a XVI. században. Alaprajza görög keresztet formál. Gyönyörű kupoláját Parmigianino freskói díszítik. Itt található a Bourbon és a Farnese családok egyes tagjainak síremléke. Ezeket a kriptában tekinthetjük meg.

 

Majd újra a Városháza előtti tér, aztán át a Ponte di Mezzo-n (híd), egy érdekes szobor: Monumento a Filippo Corridoni:

 

Chiesa della Santissima Annunziata:

Majd vissza a Ponte di Mezzo-n, később át a Ponte Verdi-n.

De hogy mire fel ez a sok Verdi?! Hát azért, mert Giuseppe Fortunino Francesco Verdi néven 1813. október 10-én Le Roncole-ban látta meg a napvilágot. Szülei kocsmárosok voltak a Parma-hoz közeli Busseto melletti Le Roncole falucskában. A falu a Parma-i hercegséghez tartozott.

 

 

Aztán be a Parco Ducale (Hercegi Park)-ba, itt található a Palazzo Ducale (Hercegi Palota):

 

 

Aztán innen már tulajdonképpen haza jöttem. A vasútállomás felé vettem pár képeslapot, és a vasútállomáson meg hűtőmágnest. Ahhoz képest, hogy milyen drágák voltak, nagyon gagyik. A 15:58-as vonattal jöttem haza, megint kb. 1 óra volt az út.

És a végére egy pici művészkedés:

 

 

Pármai sonka: Museo del Prosciutto

Parmezán sajt: Caseificio San Pier Damiani

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!