2016. február 18., csütörtök

Castel del Monte - Andria, Olaszország

 



Castel del Monte
Andria

Pontos címe nincs, Andria városától 18 km-re délre, a Murgia egyik magaslatán (540 m) áll.
Közigazgatásilag Andria része, a város egyik perifériája.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 41° 05′ 03″, k. h. 16° 16′ 17″
Telefon: 00 39 388 3026000
E-mail: casteldelmonte@novaapulia.it, sbap-ba.casteldelmonte@beniculturali.it
Hivatalos honlap: http://www.casteldelmonte.beniculturali.it/

Nyitva tartás:
Október 1 - Március 31: 9:00 - 18.30
Április 1 - Szeptember 30: 10.15 - 19.30
(A jegypénztár fél órával a zárás előtt már nem ad jegyet.)
Zárva: December 25 és Január 1.

Jegy:
Teljes árú: 5 EUR
Kedvezményes: 2,5 EUR

 

Reggel időben keltünk, nem túl sok alvás után, mert előző este dolgoznom kellett. Hezitáltunk, hogy útnak induljunk-e egyáltalán, mert mindketten betegek voltunk egy kicsit. Én már épp kifelé jöttem belőle, Laurent meg épp kezdett rosszul lenni. De végül úgy döntöttünk, hogy elmegyünk. Minden le volt foglalva, ki volt fizetve, majd lazára vesszük, és nem hajtjuk túl magunkat, mint ahogy általában szoktuk.

Egy órás repülőút után érkeztünk meg picivel fél egy után Bari-ba. Laurent füle fájt a leszálláskor, így sikerült rábeszélnem, hogy vegyen fülcseppet, orrcseppet és valami gyógyszert megfázásra. Annyira megijedt, hogy rendesen használta is mindegyiket, pedig amúgy sohasem tudom ilyesmire rábeszélni. Elmentünk átvenni az autót, amit a 3 napos útra béreltünk. (Nagyon olcsó volt, napi 10 EUR.)

Az idő pocsék volt, de ezt tudtuk, mindhárom helyszínre melyet meg akartunk nézni, ez volt jelezve mára.


Felhívtuk a szállásadónkat, Franz-ot, akit ezúttal a CouchSurfing-en találtam, hogy először elmegyünk Castel del Monte-ba, és csak utána megyünk hozzá. Próbált minket lebeszélni, de mi hajthatatlanok voltunk.

A Castel del Monte (Hegyi kastély) egy 540 m magas domb tetején áll. Még esőben is szép volt az odavezető út, olajfaültetvényeken haladtunk keresztül, és bár még csak február közepe volt, itt lent délen már erősen tavaszodott; a gyümölcsfák ezerrel virágoztak, és a rétek is.

A Castel del Monte jó időben már messziről látható lenne, de nem ma, mikor annyira alacsonyan voltak a felhők, hogy teljesen beborították a várat. Ennek is megvan a maga szépsége. Akkor vettük csak észre, mikor már szinte orra buktunk benne. :-)
 

A Castel del Monte (eredeti nevén Castrum Sancta Maria de Monte) a legismertebb a II. Frigyes német-római császár által épített várak közül. Része volt annak a várhálózatnak, amelyet a császár építtetett a Szicíliai Királyság belső rendjének biztosítása céljából a mai Basilicata és Puglia régiók területén.

Az 1240-es években épült várat Apulia kőkoronájaként is említik, különleges, nyolcszögletű alaprajza miatt. A vár építészének kilétéről sincsenek pontos adatok: valószínűsítik, hogy Riccardo da Lentini volt, aki korábban már épített a császárnak. Egyes elméletek szerint maga a császár is részt vett a vár tervezésében. Mivel nagy érdeklődést mutatott az okkultizmus és az asztrológia, valamint a pontos geometriai formák iránt, feltételezik, hogy a nyolcszögletű építmény ennek hatására született meg.

A vár nem hadászati szempontok szerint épült, és katonai értelemben nem számított erődítménynek, hiszen hiányoztak egyes, a maga korában megszokott védelmi elemei, mint például a vizesárok és a felvonóhíd. Az épületnek inkább reprezentatív jellege volt, a császári eszmeiség, hatalom kifejezője, a II. Frigyes által nagyon kedvelt nyolcas szimbolika által, amely más épületeiben is megmutatkozik. A hiányos korabeli dokumentumok alapján csak következtetni lehet esetleges ceremoniális szerepére. A várban tartott ünnepségekről kevés feljegyzés maradt fenn. Egyik ezek közül Violante, II. Frigyes és Bianca Lancia lányának házasságkötése Riccardo Caetanival, Caserta grófjával.

A vár virágkora egybeesett II. Frigyes uralkodásával, a császár halála után pusztulásnak indult.

Az 1656-os pestisjárvány idején Andria lakossága a várban keresett menedéket. Ezt követően a vár elnéptelenedett és pusztulásnak indult. A 18. század végén, a 19. század első felében pásztorok és útonállók (brigantik) lakták. Ebben az időszakban pusztult el a falakat borító márványburkolat, a várat díszítő értékes szobrokkal.

Szépségét és különlegességét 1876-ban fedezték fel ismét, amikor az olasz állam felvásárolta, majd több évtizedes munkálatok során helyreállíttatta. A várat -köszönhetően érdekes és egyedi építészeti megoldásainak- 1996-ban a UNESCO Világörökség részévé nyilvánították, azonosító száma 398.


A Castel del Monte ismertségét mindenekelőtt a nyolcas-elvnek megfelelő alaprajzának köszönheti: a nyolcszögletű vár sarkainál nyolcszögletű tornyok állnak, a belső udvar szintén nyolcszögletű, minden emeleten nyolc-nyolc helyiség van. Különlegességnek számít, hogy minden torony két oldala egybeesik az alap nyolcszög oldalaival.

 
A nyolcszögletű épületnek többféle szimbolikus jelentést tulajdonítottak. Egyrészt a nyolcágú csillag ősi képe a császárság eszméjének a szimbóluma. Ezen kívül az asztrológusok szerint a nyolcszög, a négyzet és a kör az anyag és szellem között közvetítenek. A keresztény hitvilágban a nyolcas számjegy arra utal, hogy a Teremtés hét napját egy nyolcadik követte, amely a Feltámadás révén az újrateremtést jelenti, ugyanakkor a nyolcas szám Krisztus visszatérését is jelképezi. A nyolcas szám szimbolikáját a császár valószínűleg tudatosan alkalmazta az általa kezdeményezett építményekben, így a Castel del Monte szerkezetében is.

Más elméletek szerint a Castel del Monte csillagképek mintájára épült: e feltételezéseket támaszthatja alá, hogy az év egyes időszakaiban olyan fény- és árnyékhelyzetek jelentkeznek, amelyek a várat egy túldimenzionált égi naptárrá változtatják.

A vár felépítésében megtalálhatók mind a gótika, mind az iszlám építészet egyes elemei, sőt ókori római hatás is megfigyelhető.

Főbejárata kelet felé néz. A díszkapu megépítésére különösen nagy figyelmet fordítottak, hiszen ez volt az első építészeti elem, amit az érkező vendégek megpillantottak. A kaput két oldalról faragott pilaszterek tartják. A kapu feletti architrávot kora gótikus és iszlám faragott motívumok díszítik, az oszlopfők faragott oroszlánjai az apuliai román építészet remekei. A kapu falában láthatók az egykori csapórács nyomai. A bejárati kapu és egyes díszítőoszlopok anyaga breccia rossa (piros kő). A díszkapu falaiba, a helyi hagyományoknak megfelelően a várat meglátogatók bevésik vagy felírják nevüket és a dátumot, amikor ott jártak. A legrégebbi feljegyzés 1793-ból származik, egy bizonyos Riccardo-tól.




 Az emeletről három franciaablak nyílik a belső udvarra.
A belső udvart márvány és korallmészkő burkolatok díszítik.




A szalagdíszekkel dekorált falakat helyi mészkőből építették. Az alsó emeleten nyolc egynyílású, a felső emeleten hét egynyílású, plusz egy háromnyílású ablak (ez utóbbi Andria városára néz) található.


A Castel del Monte különleges tervek szerint épült fel. Nem lehetett a szobákba kívülről bejutni, csakis egy másik szobából, így a császár valószínű tróntermébe is.

Trónterem

Átjárás egyik helyiségből a másikba



Nem minden helyiség volt közvetlenül összekötve. Az alsó emeleten kétszer is ki kell menni az udvarba ahhoz, hogy a következő helyiséget el lehessen érni. Ez azt jelentette, hogy a felső emeletről követhető volt, hogy ki akar a feljutni.







A tizenhat helyiség mindegyike trapéz alaprajzú, bordás keresztboltozat tartja a mennyezetet, azt pedig korallmészkőből faragott oszlopok.







Az emeleti termek tartóoszlopait márványból faragták.







A mennyezet záróköveit antropomorf, zoomorf vagy fitomorf elemek díszítik. Egyes régészek szerint minden helyiségnek megvolt a maga funkciója a falakon belüli életben.








Egyes helyiségekben volt kandalló is.







A két emeletet mindössze három, toronyba épített lépcsőház köti össze. A tornyokban csigalépcsőkön lehetett haladni, amelyek kőből készültek, ami szintén különlegesség, hiszen más, korabeli kápolna és a templom lépcsőtornyaiban általában fát használtak.



 











 
A többi tornyot az esővíz összegyűjtésére használták, a vizet egy, a belső udvar alatti nagy ciszternában tárolták.



Az árnyékszékek szintén a tornyokban kaptak helyet, ugyanitt voltak a mosdók is.


De!: a várból minden hiányzik, ami akkoriban jellemző volt egy várra. Nincs várárok. Nincs istálló. Nincs konyha (!?). Nincs tárolóhelyiség. Nincs kápolna. A kérdés tehát az: minek is építette ezt a furcsa épületet a császár? Teória több is létezik, de biztosat senki sem tud. Vadászkastély? Reprezentációs célok? A császár személyes bordélyháza? Ilyen és ehhez hasonló feltételezések keringenek Castel del Monte-val kapcsolatban.

 
 
Egyéb érdekességek a Castel del Monte-val kapcsolatosan:

- Jean-Jacques Annaud A rózsa neve (1986) című filmjében a titokzatos könyvtár, az Edificium a Castel del Monte-ról lett megmintázva.

- A Castel del Monte képe díszítette az egykori 20 lírás, majd később a 200 lírás bélyegeket.



- Ma a Castel del Monte az Olaszországban kibocsátott egy (euro)centes hátoldalát díszíti.


- A vár alaprajza adja a Bari Műszaki Egyetem címerének központi ábráját.

- Vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint II. Frigyes -aki részt vett a kereszteshadjáratokban- magával hozta a Szentföldről a Szent Grált, melyet a Castel del Monte egyik termében rejtett el.

- 1991-ben a német Spiegel folyóiratban megjelent egy cikk, amely két olasz kutató különleges elméletét vázolta fel, akik kapcsolatot véltek felfedezni a vár és az egyiptomi gízai Kheopsz piramis között. A kutatók a vár alaprajzában a Kheopsz piramis képmását vélték felismerni; jeleket a fáraó eltemetett kamrája helyéről, amelyet mostanáig még senki sem talált meg. Az olasz kutatók beszámolója azt is bizonyítja, hogy a vár alap mértékegysége az egyiptomi rőf volt, és ezáltal megmagyarázható, hogy a vár kerülete megegyezik a Kheopsz piramis oldalainak hosszával, amely szintén 232,92 méter.

 
Megvan annak is az előnye, ha az ember nem főszezonban utazik; itt például csak egy másik kisebb baráti társaság volt rajtunk kívül, őket is csak egyszer láttuk. Valamint a parkolás is, ugyanis most nyitva volt az a parkoló, ahová a főszezonban csak az a kisbusz mehet fel, ami a lenti parkolóból visz fel a várhoz, amikért persze fizetni is kell, most azonban a parkolás ingyen volt.

Innen elmentünk Franz-hoz, akinél ezekben a napokban laktunk. Szép, tágas lakása van, és kutyái, macskái. A kutyák nagy örömmel fogadtak bennünket. Nagyon jó kis szobát kaptunk, ahonnan másnap reggel élveztük a kilátást Mola di Bari-ra és a tengerre.

Franz-nak este programja volt, így némi eligazítás után magunkra hagyott. Ajánlott egy éttermet Mola di Bari-ban, a tengerparton, (La Lampara) így oda mentünk vacsorázni. Szuper hely, nagyon finom ételekkel, friss tengeri herkentyűkkel… nagyon finom!






Mola di Bari központja
 
 


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK:  

Castel del Monte hivatalos honlapja: http://www.casteldelmonte.beniculturali.it/
Castel del Monte MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Castel_del_Monte
La Lampara étterem: https://www.tripadvisor.it/Restaurant_Review-g1078047-d4747188-Reviews-La_Lampara-Mola_di_Bari_Province_of_Bari_Puglia.html
https://www.facebook.com/pages/Ristorante-La-Lampara/144943888882689
 
 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)


2 megjegyzés: