2018. szeptember 26., szerda

Amerikai álom(?) II. - Az első benyomások




Az egyik első benyomásunk az volt, hogy Amerika tényleg olyan, mint a filmekben. A második, hogy itt minden olyan nagy. A harmadik pedig, hogy ami otthon nálunk a galamb, az itt a mókus.


Amerika tényleg olyan, mint a filmekben

Amerika az ismerős ismeretlen… Lacának és nekem mindenképp, hisz mi először jártunk itt. Laurent ismerősebben mozgott, ő már volt itt 5 évvel ezelőtt.
Ismerősek voltak a faházak, az előttük lévő kosárlabda palánkok, a postaládák, a földre dobált újságok. Az iskolabuszok, a UPS autók (nyitott ajtóval), a sárga taxik NYC-ben...

Amerikai zászló mindenütt... tereken, házakon, lakóházakon, tűzoltó állomás ajtaján

Tipikus "vidéki" házak... az amerikai zászló itt sem maradhat el

Kosárpalánk szinte minden ház előtt

Postaládák


Tényleg így dobálják a házakhoz az újságot


A gyerekeket tényleg az iskolabusz viszi a suliba




Fogd és vidd újságok a metrónál

Fogd és vidd újságok a metrónál

Postaláda

UPS mindenütt, és tényleg nyitott ajtókkal vezetik, mint a filmekben

Tűzoltó állomások és autók

Rengeteg sárga taxi New York Cityben

Rendőrautók New York Cityben

A filmekből ismert tűzlépcsők

Víztartály  háztetőn

A metró egyes szakaszokon tényleg a magasban jár...
és rendesen imbolyog is a híd alattunk

A föld alól felszálló gőz

Staten Island Ferry


Amerikában minden olyan nagy

Amikor ezt először felvetettem a fiúknak, furán néztek rám. Egy hétnek is el kellett telnie, mire bizonyítani tudtam nekik, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez feltűnt. A Szabadság-szobornál, a kiállításon találtam rá egy idézetre, Auguste Bartholdi -a Szabadság-szobor szobrásza- ezt mondta: „Everything in America is big…even the peas.” (Amerikában minden nagy…még a borsó is.) Később pedig már együtt mondtuk, hogy Amerikában minden olyan nagy... kivéve a hamburgert!  

Amerikában minden nagy…még a borsó is. - Auguste Bartholdi


Ez bizony egy 7! sávos út

Reggelinél... óriási vaj, tej, kávépor

Óriási üdítő választék

Nagy üdítős dobozok

Alma cider szintén óriási kannákban

Sütik... dupla akkorák, mint otthon

King size csokik

Brutál nagy grillező

Brutál nagy grillező

Óriási nyeremény a lottón

A bevásárló szatyor akkora, hogy a gyerek is beleférne

Kicsit magasak a házak


Amerika galambja, a mókus

Az első napon olyan izgalomba jöttünk, ahogy megláttunk egy mókust! Aztán még egyet és még egyet… És hamar rájöttünk, hogy itt mindenhol vannak mókusok. Nem csak a springfieldi ház kertjében, vagy az erdő közeli részen, de Washington belvárosa is tele van mókusokkal. A járókelők pedig ugyanúgy etetik őket (bár nem lenne szabad), mint otthon a galambokat. Hamarosan már ugyanúgy nem foglalkoztunk velük, mint ahogy otthon sem a galambokkal.

Ott fut!

Kukucs :-)

Készül a fénykép

Készül a fénykép







Ilyen közel jöttek

Na mi van? Meddig várjak? Adsz kaját vagy nem?

Kaját kérek!

Nyami

Nyamiii








Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laca és Laurent készítette.)



2018. szeptember 16., vasárnap

Street Food Festival - Erlangen




A Street Food Festival egy fesztivál sorozat, melynek különböző állomásai vannak májustól szeptember végéig.
Az Utcai Étel Fesztivált minden település központi részén rendezik meg. Nemzetközi kulináris élvezeteknek hódolhatunk itt, és kényeztethetjük ízlelőbimbóinkon túl szemünket és fülünket is. Egyik-másik kisteherautó igazán különleges. (Csak sajnos, mivel egymást érik, nehezen fényképezhetők.) Míg a tér közepén felállított asztaloknál elfogyasztjuk a vásárolt ételeket és italokat, élőzenét is hallgathatunk.
A nemzetközi választék Erlangenben az alábbiakban merült ki: amerikai, mexikói, spanyol, ír, magyar, arab és természetesen Németországról lévén szó, a német sem maradhatott ki.
A helyszín a Schlossplatz, azaz a kastély előtti tér volt. Szerencsés helyválasztás, ugyanis ha valaki inkább nyugodtabb környezetben akarta elfogyasztani az ételt, egyszerűen átsétált a kastély túloldalára, és a kastélykertben piknikezve is megtehette azt.

Schlossplatz - Erlangen

2018. szeptember 13., csütörtök

"Miskolc a várad, az életed!" (Szerző: Reiman Zoltán)


Közkívánatra 2018-ban is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp. :-) Az idei téma az otthon/szülőföld/haza. E havi vendégírónk Reiman Zoltán, aki speciális témában utazik: blogjában, melyet alig több mint egy éve vezet, célja szülővárosa, Miskolc múltjának megismerése, kutatása, felfedezése. Óriási megtiszteltetés számára, hogy a 2018-as évre elnyerte Miskolc városának művészeti és tudományos ösztöndíját. Kukkantsatok be a blogra vagy annak Facebook oldalára is, jó olvasást!



"Miskolc a várad, az életed!"

(A cím idézet a Bíborszél együttes Miskolc című számából.)



Miskolcot nem lehet nem szeretni. De ezt az érzést csak az itt élők érzik és nagyon sok embertől hallottam már, hogy olyanokra is "átragad" a miskolciság érzése, akik nem itt születtek, de ide sodorta őket az élet, a sors szeszélye. Idegeneknek, vagy nem itt élőknek hiába mondja az ember azt, hogy Miskolc különleges város, különleges adottságokkal rendelkező település hazánkban. Lehet, hogy bólogat, de legbelül azt gondolja, hogy persze, a füstös gyárváros, amelyet a szocializmusban kreáltak, biztosan különleges, ugyan mitől lenne az? Aztán, ha ellátogat a füstös gyárvárosba, leesik az álla.

Miskolc, Serfőző Péter képe

Kezdjük először is Miskolc történetével. Miskolc Észak-Magyarország központja, legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a miskolci járás székhelye. Országunk negyedik legnépesebb városa, Budapest, Debrecen és Szeged után, 150-160 ezer fővel. Az Alföld és a Bükk találkozásánál, vagy ahogy a Bíborszél együttes legendás nótája mondja: ,,A Bükk lábától a Sajóig ér". Városom és környéke a legrégebben lakott európai területek közé tartozik. Múltja 70 000 évre tekint vissza. Itt kezdődött a magyar őskorkutatás, amikor Herman Ottó - az utolsó magyar polihisztor - felismerte a korszakalkotó leletet, a miskolci szakócákat. De ne szaladjunk ennyire előre. Éltek itt szkíták, kelták, szlávok, hunok, germánok, avarok. Mindenkit megajándékozott termésevel e föld. Már a honfoglalás első magyar hullámában megkapta Böngér ezt a földet Árpádtól, ettől kezdődően évszázadokig a névadó Miskóc nemzetség birtokolta városunkat. 1365-ben Nagy Lajos királytól mezővárosi rangot kapott Miskolc. Ettől az időszaktól kezdődően kereskedővárossá lett és egészen a 19. század végéig folytatta ezt a tevékenységét. A Felvidék és Lengyelország kapujává, kereskedelmi központjává lettünk, egészen pontosan a borkereskedelemé. Azt szoktam mondani, hogy Miskolcot a bor tette naggyá és persze az azzal kereskedők. Az iparosodás - ezen belül a nehézipar dominanciája - a 19. század utolsó harmadától jellemző a vidékre - a kézműves ipart nem számolva -, bár Fazoláék már 1770-től "munkálkodtak" a Bükkben. Érdekesség, hogy Miskolc a Diósgyőri uradalomhoz tartozott hosszú-hosszú évszázadokon át, ám az utolsó, több mint hetven évben fordult a kocka, miután Diósgyőrt csatolták Miskolchoz. A rendszerváltás a nehézipar, a vasgyártás és a bányák összeomlását hozta, ezek után Miskolc egy évtizeden keresztül csak kereste önmagát. Jelenleg kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni a térségben és az országban egyaránt, ezen kívül megjelentek a multicégek is, városunk az ő nézetükben is rengeteg lehetőséget nyújt. Ami nagyon fontos, Miskolc Magyarország legtöbb városával ellentétben több pólusú - köszönhetően a Nagy-Miskolc koncepciónak, melynek során több, addig önálló település csatlakozott hozzá -, ezért több központja van, rengeteg-rengeteg értékkel és látnivalóval.

Miskolc város címre
(Kép forrása: wikipedia)


Hozzám - a Martintelepen kívül, ahol harminc évig éltem - a Belvárosi rész áll a legközelebb. A Szinva teraszon nézelődni, lazítani, beülni egy sörre és nézni az éltető Szinva fodrozódó hullámait... Nincs is annál jobb. A feleségemmel nekünk is van lakatunk az ország első lakathídján.

A Szerelmesek hídja

Megnézhetjük a legendás Mancs mentőkutya szobrát a Villanyrendőrnél - mely azért Villanyrendőr, mert egy rendőr irányította egy "kapszulából" a forgalmat -, a jelenlegi országhatárokon belüli első kőszínházat, miközben Európa leghosszabb főutcáján sétálunk, amely - nem mellesleg - a 2000 éves kelta szekérút nyomvonalán épült.

Az életmentő Mancs kutya
Forrás: wikipedia

A Belváros fölé magasodó hegyre, az Avasra, az ősi szakrális helyre tekintve láthatjuk az Árpád-kori templomot és temetőt, illetve az Avas ékességét, a kilátót - a harmadikat azon a helyen -, mely alatt sorakoznak a kicsiny borházak a régi időket idézve. Az Erzsébet téren Kossuth első köztéri egész alakos szobrát is láthatjuk. A Petró-házban elhelyezett, Szalay Lajos grafikusművész hagyatékát ne hagyjuk ki! Róla azt mondta Picasso, hogy ő a legjobb grafikus, akivel valaha találkozott. Legendákkal teli a Deszkatemplom és temető a Tetemváron. Láthatjuk az egyik legnagyobb vidéki zsinagógát a Kazinczy utcán, a Kossuth utcán megtekinthetjük a Bató Eszter emlékszobát és meghallgathatjuk a Bató család legendáját. Csodálatos az ikonosztáz a Miskolcon letelepedett görög kereskedők - akiknek legtöbbje nem is görög volt - templomában a Deák téren. Pár lépésre mellette található az Erdőigazgatóság gyönyörű épülete, mely a lőcsei Thurzó-ház mása. Mindenképpen ejtsük útba a Népkertet, ahol Erzsébet királyné első magyarországi városban állított szobra áll, de a Herman Ottó Múzeum különleges Pannon-tenger Múzeumában - egyebek között - a több millió éves mocsárciprusokat sem hagyhatjuk ki. A múzeum mögött az Avas-hegyről a Kálvária kápolna nyújt különleges látványt.

Az ország első kültéri Kossuth-szobra, Serfőző Péter képe

A Bortanya a kisavasi pincék között

Miskolc ‘’házi ezrede’’,
az első világháborúban harcolt legendás 10-es honvédeknek emléket állító szobor

És még semmit sem láttunk! Menjünk fel kisvonattal a festői szépségű Lillafüredre, tekintsük meg a királyi palotákat idéző Palotaszállót, a gyönyörű Hámori-tóval karöltve! Feljebb a hollóstetői úton találjuk a Szinva forrást, a libegőt. Az Anna-barlang - ilyen barlangból csak hat(!) létezik a világon - és Szent István-barlang - mely gyógybarlang és fokozottan védett - is különleges élmény, nem beszélve a Szeleta-kultúra bölcsőjéről, a Szeleta-barlagról. Nem messze találjuk tőle a Molnár-sziklát, melynek története szintén legendákkal teli. A szentléleki pálos kolostor felé mindenképpen álljunk meg az Őskohónal, de előtte a kóstoljuk meg a különleges pisztrángot a Pisztrángosban az egyedi hangulatú Erdei Halsütödében.

A lillafüredi Palotaszálló. fotó: orszagjaro.net

A lillafüredi Függőkert, Serfőző Péter képe

Az Újmassa, Őskohó, fotó: hellomiskolc.hu

Visszafelé Miskolcra pedig a Csanyik van soron, a kivételes adottságú Vadaspark, mely 14. századi eredetű. A Diósgyőri vár gesztenyefái között sétálhatunk - meg persze a várban és ha már készen lesz teljesen, leesik majd az állunk -, a Lovagi Tornák Terén hallgathatunk egy jó koncertet, vagy a DVTK új stadionjában élhetünk át egy igazi borsodi életérzést.

A Diósgyőri vár madártávlatból, fotó: egykor.hu

És még mindig nem láttuk a miskolctapolcai Barlangfürdőt - mely páratlan a világon - és melynek gyógyító vizét már a bencések is élvezték. Keressük a csónakázó tóban a helyiek által sokat emlegetett fehér kígyót, hátha felbukkan valahol a tó mélyéről. Miskolctapolca mellett - a város felé - áll az országos hírű Egyetemváros, amely a selmecbányai egyetem jogutódjaként hagyományait máig ápolja.

A miskolctapolcai csónakázó-tó, Serfőző Péter képe

Ha zavarodban hirtelen nem tudod merre is indulj el a városban, akkor ha Miskolcon jársz, keress engem, kérdezz tőlem, szívesen megmutatom ezen helyen mindegyikét! De ne egynapos kirándulásra készülj!



A következő vendégíró Nagy Jucó blogger lesz, aki a virágok és utazások szerelmese. Az utazásai során felfedezett izgalmas hazai és külföldi helyekre, álmai helyszíneire kalauzol el a Közel és távol blogon. Balkonada blogjában hobbi kertészeknek és erkélyszépítőknek mutat inspiráló ötleteket. Kukkantsatok be a blogjaira vagy Facebook oldalára is. Az instagramon is megtalálhatjátok őt. Jó olvasást!




A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!





Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



2018. szeptember 10., hétfő

Tarte Tatin - A Tatin nővérek égett almatortája


Ez a nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető csúnyácska, de nagyon finom almatorta Franciaországból, a történelmi Sologne területéről származik. Keletkezését legendák övezik.



Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!