2018. szeptember 13., csütörtök

"Miskolc a várad, az életed!" (Szerző: Reiman Zoltán)


Közkívánatra 2018-ban is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp. :-) Az idei téma az otthon/szülőföld/haza. E havi vendégírónk Reiman Zoltán, aki speciális témában utazik: blogjában, melyet alig több mint egy éve vezet, célja szülővárosa, Miskolc múltjának megismerése, kutatása, felfedezése. Óriási megtiszteltetés számára, hogy a 2018-as évre elnyerte Miskolc városának művészeti és tudományos ösztöndíját. Kukkantsatok be a blogra vagy annak Facebook oldalára is, jó olvasást!



"Miskolc a várad, az életed!"

(A cím idézet a Bíborszél együttes Miskolc című számából.)



Miskolcot nem lehet nem szeretni. De ezt az érzést csak az itt élők érzik és nagyon sok embertől hallottam már, hogy olyanokra is "átragad" a miskolciság érzése, akik nem itt születtek, de ide sodorta őket az élet, a sors szeszélye. Idegeneknek, vagy nem itt élőknek hiába mondja az ember azt, hogy Miskolc különleges város, különleges adottságokkal rendelkező település hazánkban. Lehet, hogy bólogat, de legbelül azt gondolja, hogy persze, a füstös gyárváros, amelyet a szocializmusban kreáltak, biztosan különleges, ugyan mitől lenne az? Aztán, ha ellátogat a füstös gyárvárosba, leesik az álla.

Miskolc, Serfőző Péter képe

Kezdjük először is Miskolc történetével. Miskolc Észak-Magyarország központja, legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a miskolci járás székhelye. Országunk negyedik legnépesebb városa, Budapest, Debrecen és Szeged után, 150-160 ezer fővel. Az Alföld és a Bükk találkozásánál, vagy ahogy a Bíborszél együttes legendás nótája mondja: ,,A Bükk lábától a Sajóig ér". Városom és környéke a legrégebben lakott európai területek közé tartozik. Múltja 70 000 évre tekint vissza. Itt kezdődött a magyar őskorkutatás, amikor Herman Ottó - az utolsó magyar polihisztor - felismerte a korszakalkotó leletet, a miskolci szakócákat. De ne szaladjunk ennyire előre. Éltek itt szkíták, kelták, szlávok, hunok, germánok, avarok. Mindenkit megajándékozott termésevel e föld. Már a honfoglalás első magyar hullámában megkapta Böngér ezt a földet Árpádtól, ettől kezdődően évszázadokig a névadó Miskóc nemzetség birtokolta városunkat. 1365-ben Nagy Lajos királytól mezővárosi rangot kapott Miskolc. Ettől az időszaktól kezdődően kereskedővárossá lett és egészen a 19. század végéig folytatta ezt a tevékenységét. A Felvidék és Lengyelország kapujává, kereskedelmi központjává lettünk, egészen pontosan a borkereskedelemé. Azt szoktam mondani, hogy Miskolcot a bor tette naggyá és persze az azzal kereskedők. Az iparosodás - ezen belül a nehézipar dominanciája - a 19. század utolsó harmadától jellemző a vidékre - a kézműves ipart nem számolva -, bár Fazoláék már 1770-től "munkálkodtak" a Bükkben. Érdekesség, hogy Miskolc a Diósgyőri uradalomhoz tartozott hosszú-hosszú évszázadokon át, ám az utolsó, több mint hetven évben fordult a kocka, miután Diósgyőrt csatolták Miskolchoz. A rendszerváltás a nehézipar, a vasgyártás és a bányák összeomlását hozta, ezek után Miskolc egy évtizeden keresztül csak kereste önmagát. Jelenleg kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni a térségben és az országban egyaránt, ezen kívül megjelentek a multicégek is, városunk az ő nézetükben is rengeteg lehetőséget nyújt. Ami nagyon fontos, Miskolc Magyarország legtöbb városával ellentétben több pólusú - köszönhetően a Nagy-Miskolc koncepciónak, melynek során több, addig önálló település csatlakozott hozzá -, ezért több központja van, rengeteg-rengeteg értékkel és látnivalóval.

Miskolc város címre
(Kép forrása: wikipedia)


Hozzám - a Martintelepen kívül, ahol harminc évig éltem - a Belvárosi rész áll a legközelebb. A Szinva teraszon nézelődni, lazítani, beülni egy sörre és nézni az éltető Szinva fodrozódó hullámait... Nincs is annál jobb. A feleségemmel nekünk is van lakatunk az ország első lakathídján.

A Szerelmesek hídja

Megnézhetjük a legendás Mancs mentőkutya szobrát a Villanyrendőrnél - mely azért Villanyrendőr, mert egy rendőr irányította egy "kapszulából" a forgalmat -, a jelenlegi országhatárokon belüli első kőszínházat, miközben Európa leghosszabb főutcáján sétálunk, amely - nem mellesleg - a 2000 éves kelta szekérút nyomvonalán épült.

Az életmentő Mancs kutya
Forrás: wikipedia

A Belváros fölé magasodó hegyre, az Avasra, az ősi szakrális helyre tekintve láthatjuk az Árpád-kori templomot és temetőt, illetve az Avas ékességét, a kilátót - a harmadikat azon a helyen -, mely alatt sorakoznak a kicsiny borházak a régi időket idézve. Az Erzsébet téren Kossuth első köztéri egész alakos szobrát is láthatjuk. A Petró-házban elhelyezett, Szalay Lajos grafikusművész hagyatékát ne hagyjuk ki! Róla azt mondta Picasso, hogy ő a legjobb grafikus, akivel valaha találkozott. Legendákkal teli a Deszkatemplom és temető a Tetemváron. Láthatjuk az egyik legnagyobb vidéki zsinagógát a Kazinczy utcán, a Kossuth utcán megtekinthetjük a Bató Eszter emlékszobát és meghallgathatjuk a Bató család legendáját. Csodálatos az ikonosztáz a Miskolcon letelepedett görög kereskedők - akiknek legtöbbje nem is görög volt - templomában a Deák téren. Pár lépésre mellette található az Erdőigazgatóság gyönyörű épülete, mely a lőcsei Thurzó-ház mása. Mindenképpen ejtsük útba a Népkertet, ahol Erzsébet királyné első magyarországi városban állított szobra áll, de a Herman Ottó Múzeum különleges Pannon-tenger Múzeumában - egyebek között - a több millió éves mocsárciprusokat sem hagyhatjuk ki. A múzeum mögött az Avas-hegyről a Kálvária kápolna nyújt különleges látványt.

Az ország első kültéri Kossuth-szobra, Serfőző Péter képe

A Bortanya a kisavasi pincék között

Miskolc ‘’házi ezrede’’,
az első világháborúban harcolt legendás 10-es honvédeknek emléket állító szobor

És még semmit sem láttunk! Menjünk fel kisvonattal a festői szépségű Lillafüredre, tekintsük meg a királyi palotákat idéző Palotaszállót, a gyönyörű Hámori-tóval karöltve! Feljebb a hollóstetői úton találjuk a Szinva forrást, a libegőt. Az Anna-barlang - ilyen barlangból csak hat(!) létezik a világon - és Szent István-barlang - mely gyógybarlang és fokozottan védett - is különleges élmény, nem beszélve a Szeleta-kultúra bölcsőjéről, a Szeleta-barlagról. Nem messze találjuk tőle a Molnár-sziklát, melynek története szintén legendákkal teli. A szentléleki pálos kolostor felé mindenképpen álljunk meg az Őskohónal, de előtte a kóstoljuk meg a különleges pisztrángot a Pisztrángosban az egyedi hangulatú Erdei Halsütödében.

A lillafüredi Palotaszálló. fotó: orszagjaro.net

A lillafüredi Függőkert, Serfőző Péter képe

Az Újmassa, Őskohó, fotó: hellomiskolc.hu

Visszafelé Miskolcra pedig a Csanyik van soron, a kivételes adottságú Vadaspark, mely 14. századi eredetű. A Diósgyőri vár gesztenyefái között sétálhatunk - meg persze a várban és ha már készen lesz teljesen, leesik majd az állunk -, a Lovagi Tornák Terén hallgathatunk egy jó koncertet, vagy a DVTK új stadionjában élhetünk át egy igazi borsodi életérzést.

A Diósgyőri vár madártávlatból, fotó: egykor.hu

És még mindig nem láttuk a miskolctapolcai Barlangfürdőt - mely páratlan a világon - és melynek gyógyító vizét már a bencések is élvezték. Keressük a csónakázó tóban a helyiek által sokat emlegetett fehér kígyót, hátha felbukkan valahol a tó mélyéről. Miskolctapolca mellett - a város felé - áll az országos hírű Egyetemváros, amely a selmecbányai egyetem jogutódjaként hagyományait máig ápolja.

A miskolctapolcai csónakázó-tó, Serfőző Péter képe

Ha zavarodban hirtelen nem tudod merre is indulj el a városban, akkor ha Miskolcon jársz, keress engem, kérdezz tőlem, szívesen megmutatom ezen helyen mindegyikét! De ne egynapos kirándulásra készülj!



A következő vendégíró Nagy Jucó blogger lesz, aki a virágok és utazások szerelmese. Az utazásai során felfedezett izgalmas hazai és külföldi helyekre, álmai helyszíneire kalauzol el a Közel és távol blogon. Balkonada blogjában hobbi kertészeknek és erkélyszépítőknek mutat inspiráló ötleteket. Kukkantsatok be a blogjaira vagy Facebook oldalára is. Az instagramon is megtalálhatjátok őt. Jó olvasást!




A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!





Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!