2016. augusztus 8., hétfő

A Máriabesnyői kegyhely - Gödöllő-Máriabesnyő, Magyarország


 

Máriabesnyői kegyhely

(Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika)

 
Cím: 2100 Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinusok tere 1.
GPS: é. sz. 47° 35′ 51″, k. h. 19° 23′ 54″
E-mail: mbesnyo@invitel.hu
Honlap: http://mariabesnyo.vaciegyhazmegye.hu/portal/index.php
Telefon: +36 28 414-425
Előzetes bejelentkezés szükséges!!! (Idegenvezetés kérhető.)
H-P: 09:00-17:00, Szo: 09:00-13:00 és 14:00-17:00, V: 14:00-17:00



Máriabesnyő kegyhely - Isten hozott
Faragott Székelykapu 1942-ből
 


A Gödöllői Királyi Kastély megtekintése után ismét autóba ültünk, és elmentünk a városon kívülre, a Máriabesnyői kegyhelyet megnézni.


Máriabesnyő 


Máriabesnyő ma Gödöllő városhoz tartozik.

Besnyő már a honfoglalás idején is lakott terület volt, nagyon népesség azonban csak a 12. században telepedett le itt. 1214-ben a váci püspök a leleszi prépostságnak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a tatárjárás szinte teljesen elpusztított. A lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.

A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben Zsigmond király elvette tőlük, hogy egy másik nemesi családnak adományozza. Egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn a következő bizonyítható tulajdonos (Hatvani Mátyás) neve. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elpusztult.

A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, Grassalkovich Antal vásárolta meg.

A puszta a XVIII. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt.


Máriabesnyői kegyhely (Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika)


Máriabesnyő legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Mielőtt gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állt. 1758-ban a gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, a legjobb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére. A templom romjainak eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta.
„A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította.”
Az erősen megkopott felületen olvashatjuk, hogy a templomot gróf Grassalkovich Antal és felesége Klobusiczky Terézia grófné alapította. 


A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott, mely egy libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor. Ez ma is látható a főoltár mögött.

A megtalált Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.

A templomot 1912-ben felújították, ekkor egybenyitották a loretói kápolnát a felsőtemplommal.

Az alsó templom

Az alsó templom bejárata





 
Kép forrása: By Thaler Tamas - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=36783429

 A felső templom

A felső templom bejárata

A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska.
A mellékoltárok képeit egy bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül.  



A felső templom belsejét Márton Lajos 1941 és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik.

Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók.

A templom mellett látható a kapucinusok keresztje,
Jézus keresztre feszítésének jelképeivel.

Máriabesnyő szabadtéri oltár
A templom melletti udvaron Szent Konrád szobra áll, melyet 1934-ben készített Ludvig Krausz.



 

A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott. A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában:
- a bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15),
- a titulus liturgikus megünneplésének napján (aug. 13-14-15),
- Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29),
- a bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.),
- évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja),
- illetve évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.

 

Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház


A máriabesnyői kegytemplom mellett 1933-ban épült fel a salvator nővérek zárdája. Az Isteni Üdvözítő (salvator) nővérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) egy női szerzetesrend, melynek hivatása a tanító-nevelő, szociális munka.

1950-ben a kapucinusoknak és a Salvator Nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt. Ezután a rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, a Török Ignác Gimnázium használta, illetve óvónőket is képeztek itt. Az épületek 1989 augusztusában kerültek vissza egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket.

Ma a házban a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferencia Központ működik, melynek legfőbb szociális tevékenységei: családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, fiatalok és gyerekek egészséges életmódra nevelése, lelki segítségnyújtás minden korosztály számára.

 

LINKEK:
 

A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riabesny%C5%91i_Nagyboldogasszony_Bazilika
A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika honlapja MAGYARul: http://mariabesnyo.vaciegyhazmegye.hu/portal/index.php

 
 
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat! 



(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)


 

2 megjegyzés:

  1. Úgy tűnik, a magyar történelem és építészet sava-borsa összegyűlt ezen a kistelepülésen :) Felveszem a kirándulási célpontok listájára :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól teszed! Ha összekötöd Gödöllővel, egy egész napos kirándulást is tehetsz. A kettő kényelemesen belefér 1 napba!

      Törlés