2012. július 16., hétfő

Ravenna



Ravenna városa Emilia-Romagna régióban található. Csatorna köti össze az Adriai-tengerrel. Történelme során a nyugat-római birodalom, majd az osztrogót királyság, majd a ravennai exarchatus fővárosa volt, most Ravenna megye székhelye. A város ókeresztény és bizánci műemlékei a UNESCO Világörökség listáján szerepelnek 788-as azonosító számmal.

Történelme 

Ravenna Itália egyik legrégebbi városa, eredetét valószínűleg az etruszkoknak köszönheti. Későbben gallok és azután rómaiak birtokába került. i.e. 88-ban a város lakói római polgárjogot nyertek.

Augustus császár a város közelében fekvő kikötőt a birodalom második legfontosabb hadikikötőjévé, az adriai hajóraj állomásává tette. Később amikor a kikötő elhomokosodott, a flotta állomását áthelyezték.

A kikötőváros temetőjében i.sz. II. századra datálható keresztény feliratok tanúskodnak az új vallás megjelenéséről. A város mártírja és védőszentje Szent Apollinaris, akinek idejét a II. századra becsülik, de valójában csak legendákban bukkan fel. A város első történelmileg hiteles püspöke Severus, aki részt vett a sardica-i (Szófia) zsinaton 343-ban.

A város virágkorát Flavius Honorius császár alatt élte, aki 402-ben a Nyugatrómai Birodalom székhelyét Milánóból áttette ide. Pompás épületekkel díszítették a várost és a tengerig csatornát építettek.

A nyugat-római birodalom fővárosa a kelet-római császár felsőbbségét többé-kevésbé elismerő germán államok székhelye maradt. I. Justinianus hadjáratában újraegyesítette keleti birodalmát az itáliai területekkel, így Ravenna 540-től a longobárd hódításig, 751-ig a bizánci exarchatus központja lett. Aistulf longobárd király uralmának Kis Pipin frank király vetett véget 756-ban, amikor az exarchatus területét átengedte Rómának, a pápai államnak. Az elszakadás érdekében a város a német császárok pártjára állt. A pápai és császári fennhatóság között őrlődő város élére 1218-tól kezdve a pápai érzelmű Traversarik, 1275-től a XV. század elejéig pedig a Polenta-család küzdötte fel magát.
1441-1509 között a velenceiek birtokolták, majd 1509-ben II. Gyula pápa és a Cambrai-i Liga szerezte meg. 1797-1815 között Napóleon parancsolt, majd az olasz állam egyesítéséig, 1860-ig ismét pápai birtok volt.


A mai napra Ravenna meg egy kis tengerpart lett betervezve. Autóval mentünk át Bolognából.
Ravenna nagyon szép, kellemes csalódás volt. Tele van mozaikokkal, de a szebbik fajtából, nem az unalmas kopottas mozaikok vannak itt, hanem szép színesek.

Fontana Ardea Purpurea


Porta Aurea városkapu



Egy belépőjegy 9,5 EUR, és 5 hely megtekintésére jogosít. Meg is néztük mind az ötöt, az alábbi sorrendben:


A San Vitale-székesegyház (Basilica di San Vitale) a bizánci, centrális templomtípus, martyreum egy példája. San Vitalis római katona volt Milanóban, aki Szent Agricolával együtt halt vértanúhalált, az egyik a legenda szerint Bolognában (ahol szintén templomot emeltek a két szent tiszteletére). Szent Vitalis ravennai imádásáról az V. századból értesülünk először: a mai bazilika helyén egy oratórium állt. Később született meg a szent katona ravennai mártíromságának legendája, mely alátámasztotta itteni tiszteletét.
A székesegyház 525/534?-547 között épült a Justinianus alapította konstantinápolyi katonamártíroknak szentelt Szent Sergius és Bacchus templom másaként. Maximianus érsek szentelte fel 547-ben. A nyolcszögű belső részben 7-ben karéjos oszlopsorok rajzolják ki a teret. A nyolcadik ad helyet a megnyújtott apszisnak. A karzat arra utal, hogy a nők és a férfiak külön szinten foglaltak helyet. A padlón az eredeti mozaikburkolat részben megmaradt, részben ún. Kozmata-kőmozaik borítja. Az apszisban az 546 után felhelyezett mozaikok I. Justinianust és Theodóra császárnét ábrázolják, a mozaikok az újraegyesített birodalom mellett a vallási egységet, az arianizmus legyőzését is hirdetik. A Szent Vitalis templom szolgált Nagy Károly aacheni palotakápolnájának mintájául.













Galla Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Placidia) a San Vitale székesegyház mellett található. A síremlék, építésekor egy mára elpusztult császári udvari Szent Kereszt bazilikához kapcsolódott. Galla Placidia I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár testvére volt, akit 410-ben a nyugati gótok Róma feldúlásakor elraboltak és 414-ben feleségül adták Athaulf királyhoz. Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később testvére feleségül kényszerítette II. Constantinus társcsászárhoz, akitől két gyermeke született: a későbbi III. Valentinianus császár és Honoria. Férje halála után később gyermeke kiskorúsága miatt a nyugat-római birodalom uralkodója, régens volt Ravennában (424-445). 450-ben halt meg. A síremlék 440-450 között épült Galla Placidia megbízásából. Görögkereszt alaprajzú, az ókeresztény mozaikkultúra emlékei láthatók falain. A szarkofágokban III. Valentinianus, II. Constantinus és Galla Placidia nyugszanak.






Bementünk egy másik templomba is (Chiesa di Santa Maria Maggiore), ez ingyenesen látogatható, nem tartozik azok közé, amit a jeggyel lehet megnézni.


Chiesa di Santa Maria Maggiore





Az Ortodox keresztelőkápolna (Battistero Neoniano) nyolcszögű, kupolás épülete a római időkben vízvezetékelzáró fürdő volt. Római stílusú kupolamozaik díszíti, mely Krisztus keresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajta a tizenkét apostol alakja és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek közt próféták láthatók.









Az Érseki palota múzeuma (Museo Arcivescovile) világhírű műemlékkel dicsekedhet: itt látható például Ravenna első érsekének Maximianusnak elefántcsontból faragott trónja, mely az V. századból származó alexandriai munka. Az érseki palotakápolna mozaikdíszítése szintén rendkívüli. Továbbá egy kőbe vésett húsvéti öröknaptár emelkedik ki a lapidárium tárgyai közül.
(Itt nem lehetett fényképezni.)

Itt, ami a legérdekesebb volt, az egy naptár, amivel a húsvét időpontját határozták meg. Lefényképezni nem lehetett, de a net csodákra képes, így itt van. :-)


Az Új Szent Apollinariusz bazilika (Basilica di Sant'Apollinare Nuovo) két fala 24 látványos oszlopon fekszik. Az ariánus Theodorik király építtette a VI. sz. első felében. Mozaikjai fent: Krisztus élettörténete, balra: 22 szűz, jobbra: 26 mártír, a bejáratnál: Classis kikötője, illetve Theodorik palotája (=Ravenna városa). Mennyezete a XVII. századból származik.








Aztán visszamentünk a parkolóba, majd elindultunk megkeresni a strandot. Kisebb nehézségek árán sikerült is. A Lido Adriano-ra küldtek bennünket egy benzinkútról, ahol érdeklődtem, miután a táblák egy idő után megszűntek.

A strand csalódás volt, kicsi, és messze nem olyan jól kiépített, mint Riminiben. A víz is nagyon koszos volt, nem is volt nagy kedvem fürdeni benne, pedig nagyon meleg volt. Azért egyszer csak megmártóztam. Volt kiépítve nagy kövekből egy hullámtörő, és a között és a part között kb. félúton volt egy sáv, ahol a víz tetején lehetett látni, hogy az ott mind kosz. Szerencsére az a sáv csak ott létezett, nem jött ki a kosz a partra, de azért nem volt szép látvány.





A tengerparti pihenés után visszamentünk Bolognába.



Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!



LINKEK/FORRÁSOK

Ravenna MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ravenna
Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ravenna_%C3%B3kereszt%C3%A9ny_%C3%A9s_biz%C3%A1nci_m%C5%B1eml%C3%A9kei


2 megjegyzés:

  1. Te jó ég, csodás város szép látnivalókkal. Kedvem lenne azonnal indulni! Ravenna, már a város neve romantikus, dallamos hangzása kedvet ad és tökéletesen simul hozzá amiket mutattál. ❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azok a gyönyörűséges mozaikok mindenhol! Nekem az a kedvencem! <3

      Törlés