Reggel valamivel 8
előtt keltem, gyors reggeli, majd indulás ki a buszmegállóba. Pedro küldött egy
üzenetet még az éjszaka, hogy rosszul érzi magát, nagy valószínűséggel nem jön.
José úgy volt, hogy jön, de mégsem ért oda a buszhoz. Valahogy volt egy ilyen
sejtésem… Cristian szerencsére nem gondolta meg magát, vele a Bologna
Centrale-nál találkoztam, ahonnan átmentünk az Autostazione-ra és megvettük a
buszjegyeket Bologna-Dozza, Dozza-Imola vonalra. Egészen addig míg fel nem
ültünk a 09:45-ös buszra, egy nagy rohanás volt. Mint kiderült, a Toscanella
(Piro Piro)-Dozza vonalra előre meg kellett volna rendelni a buszt, mert az a
járat nem állandó, csak akkor jár, ha van igény rá. A jegyeladó nő rendes volt,
felhívta nekünk a központot, és megrendelte a kisbuszt.
Toscanella megállóig
kb. 40 perc volt az út (101-es busz). Ott vártunk kb. 10-15 percet a kisbuszra
(147-es busz), ami kb. 5 perc alatt fent is volt velünk Dozza-nál.
Dozza egy falu
Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Bologna megyében. Lakosainak száma kevesebb,
mint 7000 fő.
Dozza a Festett Falak
Fesztiválja-ról (Muri Dipinti) ismert,
melyet kétévente rendeznek. A fesztivál
során neves olasz és külföldi
művészek festenek a házak falaira,
mely művek végleg ott is maradnak.
Dozza mint egy
időtlen, színes ecsetvonás jelenik
meg a lélegzetelállító természeti háttérben, egy apró, gyönyörűen megőrzött falu, ezer éves történelemmel. A falu képes
volt megőrizni a harmóniát a természet és az emberi kéz alkotta dolgok
között, és ez teszi igazán egyedivé. Diszkréten, fokozatosan nyílik meg előttünk, lassan fedi
fel magát macskaköves utcáin, és óvatosan, szinte
becsomagolja a látogatót ebbe a kellemes hangulatba. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy Dozza
szerelem volt első látásra. :-)
A Muri Dipinti, amelynek nyomait
megtalálhatjuk a falucska házainak falain,
érdekes színfolt a minden egyes
sarkon.
Az első ilyen fesztivált 1960-ban tartották.
Ezen az egyedi szeptemberi eseményen a művészek „élőben” festik a házak falait.
Több mint 200 művész vett részt az eddig 18 alkalommal megrendezett
fesztiválon. Ők együttesen alakították át ezt a kis középkori falucskát egy
valóságos szabadtéri galériává.
Hogy a képeket jó állapotban tekinthessük
meg a mai napig, rendszeresen restaurálják őket.
Macskaköves (vagy inkább kavicsos) utcák
A művek alatt kis táblácskákon a mű címe mellett megtaláljuk, hogy ki, mikor, és honnan készítette
Még a gyógyszertár ia kapott képet :-)
Sőt! A Csendőrség is!!! :-)
De nem csak festmények, betonból készült alkotások...
... és kerámia csempék is vannak
Dozza, (1126-ban mint Castrum Dutie-t említik), a mai napig is megtartotta középkori szerkezetét, melyet az orsó-szerű alak jellemez.
Rivellino és Rocchetta (1250) mintegy óvják a falut, és onnan, a falu két legősibb útja (Contragrande és Contracina, mai nevén XX Settembre utca és De Amicis utca), vezet fel egyenesen a dombtetőre, ahol a csodálatos Rocca Sforzesca (Sforza vár) található.
A hely másik fő
látványossága a Sforza-kastély,
amelynek pincéjében kap helyet az
„Enoteca Regionale Emilia Romagna” (Emilia Romagna Területi
Borkereskedés), egy Boráruház
és Borbár, melyet Emilia-Romagna régió borászati termékeinek szenteltek. Mert mindezeken felül
Dozza történelmi fehérborok
készítéséről is híres, az arany
Albana illata kitölti a boltíveket és pincéket évszázadok
óta.
A Rocca-t (erőd) 1250-ben Comune di Bologna építtette, majd
1310-ben Romeo Pepoli megnagyobbíttatta. Jelenlegi alakja Giorgio Marchesi
építésznek köszönhető, aki az 1400-as évek vége felé rekonstruálta a külső
falakat és megerősítette a várat a főtoronnyal (Torresino), mely pompás példája
a 15. századi katonai építészetnek. Ez a munka -az eredeti szerkezet
modernizálása, hogy ellenálló legyen a fegyverekkel szemben- az eredeti
középkori részek elvesztésével járt. Egy hatszögletű elrendezés hozzáadásával melynek
kerülete 530 méter , a Rocca átalakítása tisztán katonai
épületből lakóépületté Annibale, Baldassarre és
Vincenzo Campeggi nevéhez fűződik,
akik elfoglalták az épületet 1565-ben. A munkálatokat Antonio Campeggi fejezte be 1594-ben. A fő cél
tágas és díszes szobák létrehozása volt.
1798-ban a Rocca, mely addig feudális birtok volt, közel
állt ahhoz, hogy Napóleon elkobozza, de Giacomo Malvezzi-Campeggi márki ezt
sikeresen megakadályozta, azáltal, hogy bizonyította, hogy a várat már
megvették. Így a vár már privát, nem feudális (ezáltal elkobozható) birtok
volt.
Az erődöt 1960-ban nyitották meg a nagyközönségnek, mikor is
megvásárolta a Comune, 1999-től pedig folyamatosan restaurálják.
A nemesi lakás előszobája
Torre Maggiore (Főtorony)
Cristian
Fürdőszoba
Loggia
Börtön
Mosoda
Kút
Konyha
Privát oratórium
Malvezzi-Campeggi címer
Különböző kiállítások is helyet kaptak
Kilátás a várból
(Erre mondták, hogy olyan, mintha Toscana-ban lennénk... kis Toscana)
A Palazzo Comunale-nak (Városháza) a XX Settembre utcában
szép 16. századi loggiája van, ami az eredeti pretoriánus palota utolsó megmaradt
része. Jelenlegi formája 20. századi restaurálás eredménye.
A templom és a városháza
Ottjártunkkor épp egy borfesztiválba
csöppentünk: il Vino é in festa - in onore di sua maestá l’ALBANA.
A kastélyban előadások, kerekasztal
megbeszélések voltak, illetve a falu különböző pontjain bor- és ételkóstolás is
szerepelt a programban.
Ezeket a vizuális és szaglási élvezeteket fokozza a helyiek vendégszeretete és a gasztronómia, mely utóbbit gazdagították Emilia és Romagna gasztronómiai hagyományai is.
Ezeket a vizuális és szaglási élvezeteket fokozza a helyiek vendégszeretete és a gasztronómia, mely utóbbit gazdagították Emilia és Romagna gasztronómiai hagyományai is.
Mi a Ristorante La Scuderia-ban ettünk… hát valami igazán finomat!!!
Ristorante La Scuderia
Squacquerone di Romagna DOP e fantasia di confetture
„Squacquerone di Romagna” OEM lágy sajt és lekvár fantázia
Mivel a busz (147-es), amit megrendeltünk, még majdnem 1 óra
múlva jött csak, és az előző (ami fixen jár) meg már elment, úgy döntöttünk,
hogy lesétálunk a dombról, vissza a Toscanella (Piro Piro) megállóhoz. Nagyon
nem bántuk meg! Az idő csodás volt, a táj még inkább… Idefelé jövet a buszsofőr
azt mondta, hogy ez olyan, mint Toscana, egy kis Toscana… Hát nagyon igaza
volt!
ALBANA szőlő mindenfelé
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél
lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó
blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes
tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
Dozza MAGYARul: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dozza
Dozza ANGOLul: http://en.wikipedia.org/wiki/DozzaRocca di Dozza OLASZul: http://www.fondazionedozza.it/it/dozza/la-rocca-e-il-museo/museo-della-rocca/
Muri Dipinti (Festett Falak Fesztiválja) OLASZul: http://www.murodipinto.it
Ristorante La Scuderia ANGOLul: http://www.ristorante-lascuderia.com/en/index.php
„Squacquerone di Romagna” OEM lágy sajt MAGYARul: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52011XC1015(07)
Gyönyörű vidék, hangulatos kisváros és nem csak a kavicsos utcák miatt, hanem az érdekes és kreatív festmények miatt is!
VálaszTörlésNagyon szép és hangulatos hely tényleg! És annyira egyedi! Legalábbis én még nem láttam máshol ilyet.
TörlésNagyon hangulatos kisváros és élőben sokkal hab
VálaszTörlésngulatosabb
Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett 😊
TörlésIgen, így van, élőben sokkal hangulatosabb, hisz a képek mellé társulnak a hangok és az illatok is. 😉 És persze más az egészet személyesen is látni, tapasztalni.