Világkiállítás 2015 Milánó
MAGYAR PAVILON
2015. 10. 29-30.
Eredetileg csak egy napra terveztünk kimenni az EXPOra. De
aztán annyira tetszett (egyikőnk sem volt még Világkiállításon, szóval nem
tudtuk, mint várhatunk tőle), hogy úgy döntöttünk, hogy másnap is kimegyünk.
28-án este érkeztünk Milánóba, és Sergio-nál aludtunk,
akinél én már CouchSurfing-gel egyszer megszálltam. Eredetileg csak 29-én
lettünk volna az EXPOn, és másnap mást csináltunk volna. Az biztos volt, hogy a
Magyar és a Francia pavilont megnézzük, aztán, hogy azon kívül mit... aztán olyan sok minden volt, hogy úgy döntöttem, hogy a MAGYAR PAVILONnak egy külön bejegyzést szentelek. :-)
A Világkiállítás központi témája bolygónk élelmezése és az
élethez szükséges energia.
„Táplálni a Földet, energiát adni az Életnek” – „Feeding
the Planet, Energy for Life” – ezzel a mottóval rendezte Olaszország 2015.
május 1. és október 31. között a Világkiállítást, melynek fő témája az
egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés. Központi gondolata, hogy a
Földön mindenki számára tegyük hozzáférhetővé az egészséges, biztonságos és
megfelelő élelmiszereket, táplálékot. A szervezők ezen témán belül a tradíciót,
a kreativitást és az innovációt helyezték középpontba.
A magyar megjelenés
A magyar megjelenés irányadó filozófiája az egészséges
élelmiszer és életmód kölcsönhatása, az élelmiszerbiztonság megteremtése,
valamint a genetikai diverzitás megőrzése a jövő generációi számára.
Magyarország az alábbi három integrált témakörben jelent meg
a 2015-ös Milánói Világkiállításon:
Egészséges hagyományok:
Magyarország egészséges és minőségi élelmiszereire, illetve
a családi- és kertgazdaságok fejlesztésének elsőbbségére helyezi a hangsúlyt.
Cél a monokultúrás tömegtermelés helyett álló minőségi, mozaikos, a környezet-
és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdaság és kertészet
bemutatása. A tájak épségének tudatos megőrzése, a lakosság jó minőségű,
biztonságos élelmiszerrel történő ellátása, a természeti erőforrásokkal való
fenntartható gazdálkodás, az ivóvízbázisok, a talaj, az élővilág és a környezet
védelme mind szerepet kaptak a megjelenésben.Magyarország, a víz országa:
Magyarország iható vizeinek tisztaságát és termálfürdőit tekintve édesvízi nagyhatalomnak számít, s méltán híres különböző típusú ásvány- és gyógyvizeiről. Ennek megfelelően a cél hazánk gyógy-, ásvány- és természetes vizeinek és azok egészségügyi hasznosításának megismertetése a nagyközönséggel (pl. terápia, megelőzés és az egészséges életmód kialakítása).
Örökség a jövőnek:
Magyarország számára kiemelt fontosságú az agrárkutatás, a
biológiai örökség megóvása és továbbadása a tudományos módszerek és innovatív
technológia felhasználásával. Cél főként az őshonos növény- és állatfajok
(„hungarikumok”) megőrzése génbankokban, ill. a hozzájuk kapcsolódó tudományok
és fejlesztések megismertetése. A világon azon kevés ország közé tartozunk ahol
a teljes agráriumban az organikus, GMO-mentes zöldségek, gabonafélék és egyéb
növények termesztése kiemelt cél, azért mert mi gondolunk a gyermekeink
és unokáink egészségére is.
Magyar Pavilon - Az Életkert pavilon
„Koronája ama földnek, amelyet a Duna szel át”, „la corona
di quella terra che’l Danubio riga” - ez a Dante-idézet a mottója, szellemi
logója a magyar pavilonnak a Milánói Világkiállításon.
A sámánok által egykor használt dobokra emlékeztető két oldalsó épületrész körfelületén az életfa stilizált ábrája jelenik meg. A központi rész egy hordóra emlékezteti a látogatót, Noé bárkájára is utalva, fedélzetén az élővilág kaleidoszkópját jelképező tetőkerttel. A tetőkerten átnyúló bordák megjelenítik a napfény felé fordulást, a „lényeget” körülölelő és óvó virágszirmok, levelek motívumait. A kertben pedig maga az „ÉLET” található: a Magyarországon honos gyümölcsöket, zöldségeket, gyógynövényeket ismerheti meg itt az érdeklődő a Világkiállítás ideje alatt.
A magyar megjelenés fontos részét képezik az élettel teli
zöld területek. A pavilon előkertjéből tovább haladva egyre sűrűbb növényzettel
találkozunk, ahogy a terület betonjából foltokban utat tör magának az élet,
hogy végül elérkezzünk a pavilon legburjánzóbb, legvadabb területére, a
bemutatókertbe (Kunhalom).
ZSOLNAY VÁZA
A
magyar Pavilonban megrendezett Hungaricon kiállítás egyik legfontosabb
szereplője a ma ismert legnagyobb méretű A vázának izgalmas története van. 1906-ban egyszer már bemutatták a milánói világkiállításon a Maróti Géza által tervezett magyar pavilonban. A nagyszabású kiállításon, melyet az olasz király nyitott meg, csak a korszak legkiemelkedőbb alkotóinak műveit állították ki. A kiállításon részt vett többek között Rippl-Rónai József és Vaszary János is. A Zsolnay gyár alkotásai is nagy szerepet kaptak, például az előtér kacsás kútja Zsolnay kerámia volt, továbbá a kisebb kerámiák díszítőelemként működtek, a hatalmas, szecessziós Zsolnay váza, pedig központi helyet foglalt el az installációban. A kiállításnak nagy sikere volt Olaszországban, de nem tarthatott sokáig a csillogás, mert egy tragikus tűzvész következtében a kiállítás leégett. A kiállított műtárgyak legnagyobb része megsemmisült, ám csodával határos módon, a váza kisebb sérülésekkel, de épen maradt. Állítólag a kiállított váza körül nem volt éghető anyag, így menekülhetett meg a műalkotás a pusztulástól. A több mint száz éve történt katasztrófa egyetlen túlélőjét, a Zsolnay vázát most újra láthatták a vendégek a 2015-ös milánói világkiállításon.
A vázát nem csak tűzvész sújtotta, de évtizedekig nyoma is veszett. A világkiállítást követően egy külföldi vásárló felvásárolta a műtárgyat, onnantól kezdve kilétéről semmit nem lehetett tudni. A váza körülbelül 6-8 éve bukkant fel újra egy német műtárgykereskedésen. A váza egy 2013 végi budapesti árverésen a pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay Múzeum tulajdonába került. A Zsolnay-váza visszatérése Milánóba szimbolikus jelentőségű, és nagyban emeli a magyar pavilon fényét.
MAGYAR PAPRIKA
Az őrölt paprika a magyar konyha legalapvetőbb fűszere,
hungarikum. Magyaros étel nem létezik paprika nélkül. Bár csak a XVII-XVIII.
században terjedt el hazánkban a Közönséges paprika (Capsicum annuum), azóta
nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált a hazai ételeinknek. A paprika őshazája
Közép- és Dél-Amerika és az Antillák szigetvilága. Európába állítólag Kolombusz
hajóorvosa hozta be először. Mivel nem ismerték a növényt, eleinte
dísznövényként tartották, a főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette. Hazánkba
valószínűleg a törökök révén került, erre utal régi elnevezése is, a törökbors.
A paprika nevének eredete is a borshoz köthető, valószínűleg a szerb bors
szóból „papar” származik. A hazai klíma kedvez a paprikának, így hamar
elterjedt hazánkban és kialakultak a paprikatermő ültetvények, leginkább a
Dél-Alföldön. Ezek közül a két leghíresebb vidék Szeged és Kalocsa. Az
alföldi száraz éghajlatnak, a sok napsütésnek és a különleges magyar talajnak
köszönhetően a magyar fűszerpaprika egyedivé vált. Élénk színével, finom ízével
és kivételes aromájával fölülmúlta az Amerikában őshonos fajtákat.A paprika olcsóbb volt a borsnál, ezért paraszti konyhákban gyakran használták borspótlóként. Bár eleinte nem tudták, hogy a paprika C-vitamint tartalmaz, de jótékony hatását a betegségek ellen már fölfedezték, ez is tovább növelte népszerűségét. Érdemes paprikát fogyasztani, mert amellett, hogy finom, még egészséges is. Gazdag A, C, E és B vitaminban, ezáltal több betegség ellenszereként is alkalmazható. Jó a megfázás ellen, és fogyasztása fokozza az emésztő nedvek termelődését, így az emésztésre is jótékony hatással van. A csípős paprika pedig zsírégető tulajdonsággal bír. Továbbá a paprikából kivonható kapszaicint gyógyszerek alapanyagaként használják, amely vérbőséget okoz és gyógyítja a reumás tüneteket.
A magyar Pavilon mennyezetét szárított piros paprikák díszítik, ennek láttán el tudjuk képzelni, milyen pompásak lehettek régen a főúri kastélyok kertjeiben dísznövényként. Ma már fűszerként, magában vagy egyéb más paprikakészítmények előállítására használjuk. A paprikát több okból is hungarikumként tartjuk számon. Egyrészt alapvető eleme a magyar konyhának, másrészt a paprika szárítás utáni őrölt formáját a magyarok találták ki, és Magyarországon lehetett először tisztán őrölt paprikát kapni. A nemzetközi hírű szegedi és kalocsai fűszerpaprika-őrleményt lehet kiemelni leginkább. Szegeden 200 éves hagyománya van a paprikatermelésnek. A második világháború előtt ez volt Szeged vezető kereskedelmi áruja. Az alapvetően csípős paprikákat paprikahasítással édesítették, vagyis kiszedték a paprika csumáját és a felhasított termésből kézzel kikaparták a csípős ereket. Ez a folyamat több mint 10 ezer embert foglalkoztatott akkoriban. Ma ezt már édes paprikanemesítéssel oldják meg. Kalocsán szintén több 100 éves hagyományra vezethető vissza a paprikatermesztés. Először famozsárral, majd lóhajtású szárazmalommal, később vízimalmok segítségével dolgozták fel a paprikát. A XX. században Kalocsa legjelentősebb paprikavállalkozása a Márer paprikamalom volt, amely paprikatermeléssel és kereskedelemmel is foglalkozott. A kalocsai megnevezés egy gyűjtőnév, mely magában foglalja a Duna melletti Kalocsai Sárközt és még 20 szomszédos dunántúli települést. A világviszonylatban is élvonalban járó paprikatermelés jó megélhetést nyújt az itt élő embereknek. A szegedi és kalocsai paprikák tehát a magyar konyha alapvető fűszerei.
MÁTÉ BENCE TERMÉSZETFOTÓI
Máté Bence, a világhírű, Magyarország egyik legtehetségesebb
fiatal természetfotósának képeit is láthatjuk a magyar Pavilonban. Bence
szenvedélyét a természet iránt számtalan díjjal jutalmazták.Az elsőt 15 évesen kapta, amikor a figyelő ürgék képével elnyerte a naturArt Év természetfotósa pályázatán az Év Ifjú Természetfotósa címet. Egy évvel később ugyanez a képe bekerült a Wildlife Photograher of The Year pályázat kiállításának kiválasztott fotói közé. Bence szenvedélye a fotózás iránt korán megmutatkozott.
Minden szabadidejét a természetben töltötte, és hamar kialakította saját stílusát a csak rá jellemző „Máté Bence” stílust. Minden fotóját hosszas felkészülés és megfigyelés előzi meg. Lesben áll, figyel, követi a hangyák nyomvonalát, alaposan kiismeri alanyai viselkedését. Kedvenc témái közé tartoznak a vadon élő madarak. Újszerű látásmódjával és technikai megoldásaival megújította a madárfényképezést.
Tőle tanulhattuk, hogy a madarakat akcióban és a jellemző viselkedésük közben érdemes fotózni, amely szemlélete egyre inkább elterjedőben van a hazai természetfotózásban.
Bence a kezdeti sikerek után megállíthatatlan volt, jöttek sorjában a díjak: BBC világpályázatán az „Év Fiatal Természetfotósa (2002), Eric Hosking-díj, a legfelkészültebb 26 év alatti természetfotósnak (2005, 2007), Év ifjú természetfotósa Magyarországon (5-ször nyerte el), a naturArt pályázatán az „Év természetfotósa” fődíj (2006), az „Év madárfotósa” Európában (2005). Máté Bence képei azért különlegesek, mert érződik rajtuk a természet iránti szenvedély és tisztelet. Nem ismer akadályt, ha valamit nagyon akar. Édesanyja elmondása szerint első gépére is maga kereste a pénzt és azóta is mindig előáll újabb ötletekkel.
„Retket termesztett, nyulakat tenyésztett, gyékény- és nádfonatokat, fülbevalókat, íjakat készített és árulta a kisteleki vásárban. Mindig megbecsülte a pénzt, és mindig voltak ötletei is arra, hogyan teremtse elő azt.” 2006-tól vállalkozóként madárfotós túrizmus szervezéséből él. Nevét már az egész világon ismerik a szakmán belül, amely megalapozta vállalkozásának sikerét is. Azóta is folyamatosan aktívan dolgozik. Újabb és újabb madárfotós-lesek tervezésével, készítésével foglalkozik itthon Magyarországon, és ma már külföldön is.
Máté Bence mára Magyarország vezető természetfotósává nőtte ki magát.
BOGÁNYI ZONGORA
A magyar Pavilon egyik fő látványossága a Bogányi Gegely,
Kossuth-díjas zongoraművész által megálmodott és megvalósított zongora, amely a
kiállítás időtartama alatt végig megtekinthető volt. A mestermű belső
indíttatásból készült, a világhírű zongoraművész tökéletesen tiszta hangzást
képzelt el, amelyet évek munkája alatt sikerült a valóságba átültetni.A zongora a magyar kultúra napja előestéjén rendezett gálán debütált, amelyen maga Bogányi Gergely és Gerald Clayton, többszörös Grammy-díjra jelölt dzsesszzongorista is megszólaltatta a hangszert. A bemutató házigazdája, Batta András kormánybiztos történelmi pillanatnak nevezte a futurisztikus kinézetű zongora bemutatását és elmondta, hogy sikerült testet öltenie a spiritualitásnak és megalkotni azt a hangzást amely Bogányi Gergely „szívében szólt”.
A zongorán Bogányi Gergely és alkotói csapata (Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, Cs. Nagy József zenetechnikus) hét évig dolgozott, két neves ihletadója Liszt Ferenc és Beregszászi Lajos voltak. A zongora több mint 18 000 alkotórészből áll. Készítői arra törekedtek, hogy időtálló zongorát alkossanak meg, amellyel tiszta, egyenes, erőteljes hangzást lehet elérni. A hangszer szerkezetébe egy egyedi fejlesztésű kompozit rezonáns, más néven hangzófenék került, amely karbon-kompozitból, az űrtechnológiában is használt összetett anyagból készült, amely a környezet hatásaival szemben sokkal ellenállóbb és magasabb fokú hangátvitelt biztosít, mint a hagyományos fából készült zongorák. A hangzást nem befolyásolja többé a levegő páratartalma sem, ezáltal kristálytiszta, egyenletes hangminőség valósulhat meg. Továbbá, a zongora formabontó, alul nyitott, két lábas tartószerkezete lehetővé teszi, hogy a hangszer felfelé és lefelé is szóljon, amely szintén a tisztább és erőteljesebb hangzást szolgálja. A zongora látványában is csodás élményt nyújt, különleges formai kialakítása révén. A finom ívek és hullámok tökéletes harmóniát alkotnak az áramló zenei hangzással.
Brit újságok luxus sportautóhoz vagy futurisztikus űrhajóhoz hasonlították a zongorát. Ez a különleges külsejű magyar csodahangszer formavédelmi oltalom alatt áll. A zongorát a jövőben körülbelül 200 ezer euróért, majdnem 64 millió forintért szeretnék majd értékesíteni.
Milánóban április 30-án a Palazzo Cusaniban mutatkozott be nagy sikerrel a csodazongora az olasz szakma és sajtó előtt. A magyar kiállításon neves hazai előadóművészeink játszottak a hangszeren, akik Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit prezentálták a közönség felé.
Népművészet
Magyar termékek
Laurent is ki lett választva az egyik produkcióhoz...
És én sem úsztam meg... :-)
Vegyes ízelítő libából: mell, máj, lekvár
Sült libacomb párolt káposztával
Somlói galuska
Tele volt az Auditorium... nagy szerencsénk volt, hogy bejutottunk, az utolsók között voltunk, akiket beengedtek.
A víz alá merülős kiszabadulós produkcióval kezdte
A produkcióban a Bogányi zongora is szerepelt, első nap ezért nem láthattuk/hallhattuk a Magyar Pavilonban, mert akkor már készültek az esti műsorszámra
Füstös/gőzös kiszabadulós produkció
"Kényszerzubbonyos" kiszabadulós
És végül tüzes kiszabadulós
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat!
http://expomilano2015.hu/en/main-page/
http://expomilano2015.hu/it/pagina-principale/
VIDEÓK
TREE OF LIFE SHOW: https://www.youtube.com/watch?v=jhsce15byHc&feature=share
MAGYAR PAVILON: https://www.youtube.com/watch?v=lYVvKHSKthM&feature=shareFRANCIA PAVILON: https://www.youtube.com/watch?v=Yx06xwi1iWc&feature=share
BOGÁNYI ZONGORA:
https://www.youtube.com/watch?v=msmtU_205mQ
https://www.youtube.com/watch?v=RuvNh-hwl1Q
https://www.youtube.com/watch?v=omNR56IjxYk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése