Amerikai álom(?) XXXIV. - Halloween

Első „kapcsolatom” halloweennel gimis koromra nyúlik vissza. Volt egy különc fazon angol tanárunk, Kevin, aki lelkesen egészítette ki a tananyagot különféle rendezvények szervezésével, helyek és programok ajánlásával, ahol tovább fejleszthettük szókincsünket, és rájöhettünk arra is, hogy senki nem harapja le a fejünket, ha valamit rosszul mondunk, sőt, inkább értékelik az erőfeszítésünket.

Az egyik ilyen rendezvénye a gimiben egy „Halloween party” volt. Döbbent arcok figyelték, ahogy Kevin csontvázakat, és egyéb fura dolgokat cipel be magával a suliba az autójából. Órákig készülődött, mi meg kíváncsian vártuk, hogy mit kapunk délután. A látnivalótól leesett az állunk! Nos, a már említett csontvázak mellett boszorkányok, fekete macskák, pókok, pókhálók, sírkövek „díszítették” a termet, és a morbid sütik sem hiányoztak. Nagyon kitett magáért!