2018. január 21., vasárnap

Németország egyik legszebb óvárosa - Dinkelsbühl



A városka Németországban, a Bajorországhoz tartozó Közép-Frankföldön, a Wörnitz folyónál található.

Dinkelsbühl egyike a Romantikus út (Romantische Straße) néven ismert témaútvonalon található híres történelmi városoknak. Két másikat láttunk mi eddig: Rothenburg ob der Taubert és Würzburgot. Ha Rothenburgot csodavárosként emlegetik, akkor igazán nem tudom, milyen becenevet kellene adni Dinkelsbühlnek! Mert ez -ha lehet-, még sokkal szebb!!! 




Romantikus út


A Romantikus út (Romantische Straße) Németország legismertebb, legnépszerűbb -és minden bizonnyal legszebb- kiránduló útja. Würzburgtól Füssenig akármerre vesszük az irányt ezen a kb. 400 km-es szakaszon, itt Németország olyan, mint egy mese, egy álomutazás; királyi kastélyokkal, romantikus középkori favázas házakkal, pompás tájakkal és kulináris ínyencségekkel.


Előző nap egész nap esett a hó. Nürnbergben egyből sózták is fel az utakat, és el is tűnt rögtön minden. L Reménykedtem benne, hogy egy olyan kisvárosban, mint Dinkelsbühl, nem fogják annyira eltüntetni, mintha nem is esett volna.

Hidegben, de ragyogó napsütésben indultunk el. Az óváros szélén, a Wörnitz kapu melletti parkolóban tettük le az autót. A városfallal szemben álltunk meg, csupa hó minden, a folyóban kacsák úszkáltak… Szuper!


Történelem és legenda


A Német-római Birodalom idején szabad császári város volt.


Dinkelsbühl történelmének legismertebb epizódja a harmicéves háborúhoz kötődik. Gusztáv Adolf svéd csapatai 1632-ben elfoglalták a várost. Egy legenda szerint egy gyermek mentette meg a várost a mészárlástól. A legenda úgy mondja, hogy amikor a svéd hadsereg ostromolta a várost, egy tizenéves lány odavezette a gyerekeket a svéd tábornokhoz, és kegyelemért könyörögtek. A svéd tábornok fiatal fia egy betegségben hunyt el picivel korábban, és mivel az egyik fiú, aki közel állt hozzá, nagyon hasonlított a saját fiához, úgy döntött, hogy megkíméli a várost. Ennek emlékére Dinkelsbühlben minden évben megtartják a gyerekek felvonulásával egybekötött történelmi fesztivált (Kinderzeche).


A város a világháborúk során teljesen sértetlen maradt, a Szent György katedrális egyik ablakát kivéve.

Látnivalók 


A várost épségben maradt falak, bástyák, tornyok, és várárok veszi körül. A Wörnitz kapun áthaladva egy csodálatos középkori város tárult a szemünk elé.


Elsétáltunk az Oroszlános kút (Löwenbrunnen) mellett, innen már látni a Szt. György katedrális hátulját.


Az Altrathausplatzon (Régi városháza tér) bementünk a turista információs irodába térképért. Mivel ez ma a Történelmi múzeum (Haus der Geschichte = a történelem háza) épülete is, picit itt is körülnéztünk. Az épület aljában börtönt, és kínzóeszközöket találtunk.









A főtéren áll a Szt. György katedrális (Münster St. Georg).
Az előtte található szobor Christoph von Schmid emlékműve, aki a városban született, római katolikus pap, és ifjúsági könyvek írója volt. (élt: 1768-1854)



Szt. György katedrális (Münster St. Georg)

A Szt. György katedrális egy mestermű, mely a XV. század végén gótikus stílusban épült. Ez az ország legnagyobb csarnoktemploma. Sűrűn egymás mellett álló, karcsú oszlopok tartják a hálós boltozatot. Elsőre nem tűnik úgy, hogy sok látnivaló lenne benne, de érdemes a sok-sok apró részletre figyelni. Ottjártunkkor még állt a betlehem, ami azért volt különleges, mert a díszlet maga Dinkelsbühl!







Borpiac (Weinmarkt)

A katedrálissal szemben volt régen a Weinmarkt, azaz a Borpiac. Öt csodálatos nyeregtetős házat (kb. 1600 körül épültek) láthatunk az egykori Borpiacon.



Az egyik a „Városatyák fogadója” (Ratsherrentrinkstube) gyönyörű tornyocskájával és díszes tetővel a város vendégházaként szolgált. Olyan fontos személyek is tartózkodtak itt, mint V. Károly (Karl V) császár (1546) és a svéd Gustav Adolf király (1632), akiről Gustav Adolf-háznak is nevezik.




Mellette egy patrícius ház lépcsősorral (jelenleg „Zur Glocke” vendégház).


Emellett a „Deutsches Haus” 1440-ből, az egyik legszebb késő reneszánsz homlokzattal és díszes szobrokkal - Bacchus, a bor istene és a könnyelműség látható a teheremelő nyílása fölött, lejjebb pedig Szűz Mária, karján a gyermek Jézussal. Ez a Drechsel-Deufstetten grófok ősi otthona.













Kettővel idébb a sárga, ívekkel díszített nyeregtetős egykori istálló hosszú épülete (Schranne) kukoricaraktár volt, és a város egyik kereskedő helye. Érdekessége, hogy az oldalában van elrejtve a Stadtbeleuchtung, azaz a városi világítás. Ha bedobunk egy 2 €-s érmét, azzal felkapcsoljuk 1 órára a városi világítást.




A Zum Kleinen Obristen (Fogadó a kis ezredeshez) nevű helyre ültünk be ebédelni. A pincér srác nem volt a legbarátságosabb, de ez étel mindenért kárpótolt! Óriási adagokat kaptunk, és minden nagyon finom volt.

Zum Kleinen Obristen

Kraftbrühe mit Pfannkuchenstreifen und Schnittlauch
Húsleves palacsinta csíkokkal és metélőhagymával

Käsespätzle mit gebratenen Zwiebeln und kleinem Salat
Sajtos nudli sült hagymával és kis salátával

Zwiebelrostbraten schwäbische Art
Zwiebelrotweinsoße, Butterspätzle und kleinem Salat
Hagymásrostélyos sváb stílusban
Hagymás-vörösboros mártással, vajas nudlival és kis salátával

Salat
Saláta

A Dr. Martin-Luther Straßén indultunk tovább. A falakon belül tett sétát szinte semmilyen modern épület nem zavarja, gondosan megőrizték a városmag eredeti középkori hangulatát. A jelenre egyedül a házak előtt parkoló autók emlékeztetnek.











Elsétáltunk a Heilig-Geist-Spital (Szentlélek kórház) és a Heilig-Geist-Kirche (Szentlélek templom) előtt.




A következő nagy épület a Kinderzech’ Zeughaus, ami egy múzeum, és ide előre be kell jelentkezni, ha valaki be akar menni. Mivel mi ezt nem tudtuk, csak kívülről néztük meg az amúgy nagyon szép épületet.



A városfal mentén sétáltunk tovább a régi gabonaház (Kornhaus) felé, ami ma ifjúsági szálló.



A régi gabonaház (Kornhaus)

A kis utcák tele vannak szebbnél szebb házakkal.



Az új városháza (Neues Rathaus) épülete is szép.


Innen már csak pár lépés volt újra a piactéren (Marktplatz) lenni.





Szent Pál templom (Sankt Paulskirche)


Most bementünk a Szent Pál templomba (Sankt Paulskirche). Szent Pál protestáns templom (1840-43) neo-bizánci stílusban épült, az egykori Szent Katalin karmelita kolostor templom helyén. A legenda szerint a kolostort, amely végül a későbbi város központjává vált, egy jámbor tönköly termesztő földműves (Dinkelbauer) alapította. Valójában azonban 1290-ben würzburgi karmelita szerzetesek alapították. 1809-ben a protestáns közösség megvásárolta. Ma a Zeneiskola használja.





Innen a Wörnitz kapun keresztül visszamentünk a parkoló felé, és elindultunk, hogy körbesétáljuk a városfalat, és megnézzük az összes tornyot.

Wörnitz Tor




Dreigangsturm



Henkersturm



Henkersturm, Bäuerlinsturm, Stadtmühle

Bäuerlinsturm



Stadtmühle (Városi malom) 


A 3. Dimenzió Múzeuma az egykori városi malomban található.




Nördlinger Tor






Salwartenturm



Krugsturm




Hertlesturm


Hertlesturm, Hagelsturm, Weißer Turm



Hagelsturm




Weißer Turm




Haymersturm




Berlinsturm



Wächtersturm



Segringer Tor





Dreikönigsturm


A jobb oldali, házakkal körbeépített a Dreikönigsturm.

Grüner Turm



Faulturm und Parkwächterhäuschen




Rothenburger Tor


  

Innen megint a Dr. Martin-Luther Straßén sétáltunk vissza. Elsétáltunk a Heilig-Geist-Spital (Szentlélek kórház) és a Heilig-Geist-Kirche (Szentlélek templom) előtt. Ezúttal bementünk az udvarába is.



Ezúttal a Café am Münsterbe ültünk be, amit már korábban kinéztünk magunknak. Forró csokit, Baileys-es cappuccinót ittunk, és sütiztünk. Szuper zárása volt ennek a napnak! J




Újra a Wörnitz kapun át mentünk ki az óvárosból a parkolóba. Elbúcsúztunk a folyóban úszkáló kacsáktól és indultunk haza.

Wörnitz Tor

Dreigangsturm


ELŐZMÉNY ITT!


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 


LINKEK/FORRÁSOK

Romantikus út NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Romantische_Stra%C3%9Fe
A LeRoutard sorozat Allemagne kötete ISBN 978-2-01-912442-7
A turista információs irodában kapott anyagok


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)



6 megjegyzés:

  1. Fantasztikus egy hely, nagyon jó bejegyzés! Ide el kell jutnom, a város hangulata igéző számomra. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik! Valóban nagyon szép hely, méltó vetélytársa Rothenburg ob der Taubernek! És itt nincsenek is olyan sokan, mint Rothenburgban ;)

      Törlés
  2. Még nem jártunk itt, de látom megérné.
    Az ételek lefotózása nekem nehezemre esik, mert időközben egyre jobban megnézik az embert és vágják a pofákat a fotózásra. Tök rossz nekem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony megérné! ;-)
      Engem nem különösebben érdekel, hogy ki mit gondol, mikor lefotózom az ételt. Nagyon ritkán van, hogy pofákat vágnak. Ha éppen ott vannak és látják, általában kedvesen mosolyognak. Az olvasók viszont szeretik látni az ételfotókat, sokuktól kaptam ilyen visszajelzést, úgyhogy megteszem a kedvükért (is). :)

      Törlés
  3. Nagyon örülök, hogy más is felfedezte ezt a gyöngyszemet. Itt lakunk nem messze tőle és egy éven keresztül dolgoztam ebben a városkában (a Gasthaus Sonne-ban, ami ott van a mellett, ahol ettetek). Nagyon nagy élmény volt minden nap besétálni még akkor is, ha hajnalban kellett haza mennem :)
    Sokkal jobb és hitelesebb mint Rothenburg, ami elpusztult és újjá lett építve nagy része. Itt minden eredeti (már a falak, mert azért a nyílászárók már sok helyen modernek még ha ésre sem veszi az ember).
    DKB annak köszönheti hogy igy megmaradt, hogy sose tudta eldönteni, ki mellé álljon és mindig a vesztes oldalt választota, illetve nem volt már választási lehetősége. Sok.sok adót kellet fizetnie, nem volt sokszor múd felűjítani az épületeket. Aztán jött egy császár 1826-ban (!), I. Ludwig, aki meghozta a műemlékvédelmi törvényét és megtiltotta, hogy elbontsák az épületeket csak felújítani volt szabad... ma sincs ez másképp. Sőt, nem lehetnek klasszikus neon meg mindenféle cégérek, neonfeliratok (ezért nincs bent a meki), kézzel vannak felfestve a házszámok és üzletnevek (egy öreg művész festi őket, legalábbis tavaly még ő festette. Ki tudja él-e még, nem volt jó bőrben).
    Mindenkinek ajánlanám, hogy a nyári őrület alatt látogasson el ide, nagy felhajtás van a Kinderzeche alatt. Aztán a rockereknek a Summerbreeze fesztivál mond valamit. Pünkösdkor meg az erdélyi szászok tartanak találkozót a városban, gyönyörű viseleteikben vonulnak fel, van tánc meg zene :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mónika, nagyon örülök a hozzászólásodnak, és a sok értékes infónak, amit megosztottál velünk!
      Nekem is jobban tetszik, mint Rothenburg, és örülök, hogy említetted a cégéreket és a feliratokat. Ez nekem is feltűnt, és ez az egyik ok, amiért jobban tetszik nekem Dinkelsbühl.
      Reméljük, hogy az idős festőművész bácsi jól van, és még sok szépet fest, illetve javítgatja a régi feliratokat.
      Még egyszer köszönöm a hozzászólást! :-)

      Törlés

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!