2018. január 13., szombat

"A váci múmiák" - Memento Mori Kiállítás - Vác




Tragor Ignác Múzeum
MEMENTO MORI Kiállítóhely
Kriptaleletek a váci Fehérek templomából
 
Cím: Vác, Március 15. tér 19.
GPS: 47° 46' 40.1" N, 19° 7' 38" E
Telefon: +36 27 200 868, +36 30 555 7620
e-mail: info@muzeumvac.hu
Honlap: www.muzeumvac.hu

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-18:00 óráig

Belépő: teljes árú jegy: 1 200 Ft/fő, kedvezményes (diák, nyugdíjas): 600 Ft/fő, fotójegy: 500 Ft.

 
 



Memento Mori - Emlékezzél a halálra 



 
 

Tavaly nyáron jártunk már Vácon, meg is mutattunk mindent Laurent-nak, kivéve ezt a kiállítást. A „kedves” alkalmazott ugyanis fél órával a zárás előtt közölte velünk, hogy ezt a kiállítást 15 perc alatt úgysem tudjuk megnézni. Hogy miért 15? Mert ő a zárás előtt 15 perccel bezár, hogy le tudja kapcsolni az áramot a kiállító termekben. ??? Most nyitás után kb. félórával érkeztünk, és szerencsére nem a régi „kedves” alkalmazott volt ott, hanem két másik, akik tényleg segítőkészek voltak.


Fehérek temploma 

A Fehérek temploma néven emlegetett Domonkos templom (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesekről kapta a nevét. A szerzetesek templomát és a rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc majd természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, és a templom csak az 1770-es évekre készült el. Toronysisakja néhány évvel elkészülése után leégett, azóta ilyen a torony lezárása. Az egyhajós templom külseje szerény, rokokó stílusú belseje gazdagon díszített.



A kripták 

Az altemplom két kriptájába Vác tehetősebb családjai és egyházi személyiségei temetkeztek. A festett, díszített koporsókat sorokba rendezték, és egymásra helyezték. A templomot elég gyakran látogatták az elhunytak hozzátartozói.

A XVIII. század végén Mária Terézia korlátozta, majd az akkor uralkodó II. József megtiltotta a kriptákba történő temetkezéseket, és e helyek látogatását. De Vác polgárai ragaszkodtak a hagyományaikhoz, így számos esetben történt még temetkezés a következő évtizedekben is. Végül a lejáratot 1838-ban befalazták, és létezése is fokozatosan homályba veszett.



A felfedezés 

1994-ben a templom felújításakor a templomtorony alatt véletlenül bukkantak a kívülről nyíló kriptára, melynek bejárata majd’ két évszázadon át be volt falazva. Amikor felnyitották, kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót és további 40 személy csontmaradványát rejtik.

Mivel a koporsókat egymásra helyezték, a magasabban lévők kevésbé vizesedtek. A mumifikálódásban a koporsók anyaga is fontos szerepet játszott: fenyőfából készültek, és a testek köré is faforgácsot szórtak. A fenyőfa hatóanyaga kedvező hatással volt a konzerválódási folyamatokra, a faforgács pedig felszívta a testnedveket, így elősegítette a kiszáradást.

A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. Az egész világon ritkaságszámba megy az is, hogy ennyi jól dokumentált, természetesen mumifikálódott holttest maradjon meg, ezért felfedezésük nem csak a hazai, de külföldi kutatók figyelmét is felkeltette.



A XVIII. századi temetkezőhely „váci múmiák” néven lett közismert. A kripta különleges leleteit a MEMENTO MORI Kiállításon lehet megtekinteni a Március 15. tér 19. szám alatt található ház kőpincéjében. A kiállítás által a látogatók betekintést nyerhetnek a XVIII. század végi, XIX. század eleji temetkezési, ravatalozási szokásokba.

Március 15. tér 19.

A Március 15. tér 19. szám alatt található ház bejárata (szemben) és kőpincéjének lejárata (balra)


MEMENTO MORI Kiállítás 

A földszinten megvettük a jegyeket, majd egy helytörténeti kiállítást néztünk meg, mely erre az időszakra volt kihegyezve. Megnéztünk egy kisfilmet is, magyarul, de van hozzá angol nyelvű felirat is.





Reneszánsz majolika padlócsempék Báthori Miklós püspök udvarából










 
A másik földszinti teremben ruhák, cipők, fejrevalók, és temetési kellékek egy része tekinthető meg. Itt is van egy kisfilm, ez a kripta megtalálásáról és a múmiákról szól. Szintén magyarul, angol felirattal.










Armilláris gömb, régiesen gyűrűs teke.
Körgyűrűkből álló csillagászati eszköz, az égbolt modellje.

Csizmadia legény mestermunkája, "céhremek".

Mézeskalács sütőminta a XVIII. századból

Kis Barbara selyem pruszlikja ezüst kapcsokkal
a domonkosok kriptájából

 
Félkész termékek egy XVIII. századi fazekasműhelyből

Vörösréz ládika, 1707







Fentről lefelé: koporsótábla, szélpuska (XVIII. század),
Blaskovics Pál csizmája és dolmánygombjai a domonkos kriptából 

A kanonokok székesegyházbeli ülőhelyét (a stallumot) díszítő faragás a XVIII. századból



Kellékek egy gyógyszertárból

 
Innen mehettünk le meredek lépcsőn a lakóház középkori pincéjébe. Itt a balra eső kisteremben a koporsókból előkerült szakrális mellékletek (feszületek, rózsafüzérek, kegyérmek) kerülnek bemutatásra.



 
Láthatunk egy hosszú névsort is, mely azon váci polgárok nevét tartalmazza, akiket koporsófeliratuk alapján sikerült beazonosítani. Ugyanitt végrendelet másolatok is vannak.

 
Az 1994-ben megtalált kriptában 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsóban a XVIII. század középső harmadától kezdődően, illetve a XIX. század elején elhunyt és betemetett, a különleges klímának köszönhetően jó állapotban fennmaradt, spontán mumifikálódott váci polgárok testei nyugodtak; férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok... Már alig vártuk, hogy láthassuk őket. Ettől már csak néhány lépcsőfok választott el minket.

A pince impozáns „nagytermében” festett, színes felnőtt és gyermekkoporsók kerültek elhelyezésre.



A fakoporsók gazdag festése épen maradt. A rajtuk látható Krisztus-ábrázolások, vallásos és halálszimbólumok a korabeli ember vallási világképére, halálhoz való viszonyára is utalnak. A koporsók többségén feltüntették a nevet, a születés és a halál dátumát és némelyiken az okát is. A feltáráskor ez alapján tudták beazonosítani a személyeket.

Mivel a koporsókat egymásra helyezték, a magasabban lévők kevésbé vizesedtek.
A mumifikálódásban a koporsók anyaga is fontos szerepet játszott:
fenyőfából készültek, és a testek köré is faforgácsot szórtak.

A virágok, mint a mulandó szépség példái kerültek a koporsókat díszítő elemek közé.

A koporsókon használt díszítőmotívumok a halál, a vanitas (hiábavalóság) és a megváltás gondolata körül csoportosulnak.
Közös dísze mindegyik koporsótípusnak a kereszt ábrázolása a fedélen.
A festett kereszt alapmotívum legkorábbi díszítései stilizált indák vagy ágcsonkok,
a megváltás során elért új életre, "az élet fájára" utaló hajtások. 


A koponya, ásó, kapa, kasza, homokóra, eltört vagy kialudt gyertya, mind az elmúlásra emlékeztetnek.

Memento Mori: Emlékezzél a halálra

A koponya, ásó, kapa, kasza, homokóra, eltört vagy kialudt gyertya, mind az elmúlásra emlékeztetnek.

A virágok, mint a mulandó szépség példái kerültek a koporsókat díszítő elemek közé.

Az 1760 utáni időszakból származnak azok a koporsók, melyek fedelére a megfeszített Krisztust festették,
a keresztfa tövében az első ember, Ádám koponyájával.

A XVI-XVII. században a koporsót textillel leterítették, később kárpitként rászegecselve az anyagot, bevonták.
A festett motívumokkal díszített koporsók használata a városba beköltöző német telepesek temetkezési kultúrájának részeként kerülhetett Vácra.

A fehér alapszínű koporsó egy szerzetes koporsója.

A fehér alapszínű koporsó egy szerzetes koporsója.

A fehér alapszínű koporsó egy szerzetes koporsója.

A fehér alapszínű koporsó egy szerzetes koporsója.

A festett koporsók közül a gyerekeké zöld, majd kék alapszínű volt.
 
A terem hátsó részében 3 múmiát nézhetünk meg közelebbről. Az egyik üvegkoporsóban Stefanovics György szabómester, a másikban egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony és a harmadikban egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna nyugszik, rekonstruált, az eredeti alapján készült viseletben.

Az üvegkoporsókban balról jobbra: egy név szerint nem ismert középkorú polgárasszony,
egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna, és Stefanovics György szabómester

Stefanovics György szabómester

Stefanovics György szabómester

Stefanovics György szabómester


Stefanovics György szabómester

A 9 éves kislány, Salamon Magdolna

A 9 éves kislány, Salamon Magdolna

A 9 éves kislány, Salamon Magdolna

A 9 éves kislány, Salamon Magdolna

A név szerint nem ismert középkorú polgárasszony

A név szerint nem ismert középkorú polgárasszony

A név szerint nem ismert középkorú polgárasszony

A név szerint nem ismert középkorú polgárasszony
 
A váci domonkos kriptába betemetett többi váci polgár mumifikálódott, vagy részben mumifikálódott maradványai a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában kerültek elhelyezésre.

 
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
 


LINKEK/FORRÁSOK

Vác MAGYARul: http://www.vac.hu/
Vác látnivalói MAGYARul: http://turizmusvac.hu/latnivalok.html
Váci múmiák MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1ci_m%C3%BAmi%C3%A1k
MEMENTO MORI Kiállítás MAGYARul: http://muzeumvac.hu/programok_allando/1/MEMENTO-MORI.html
A múzeumban kihelyezett információs táblák és szórólapok

 
(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)
 

8 megjegyzés:

  1. Kicsit borzadályos a dolog... :-O
    Te hogy élted meg?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy én 'defektes' vagyok ebből a szempontból, de én szeretem a múmiákat. Laurent viszont inkább a szép festett koporsóknál maradt. :)
      A vonzódásom még gyerekkoromra nyúlik vissza, amikor egy újságban olvastam egy cikket egy Palermóban akkor talált gyönyörűséges múmiáról. A kislányt Rosalia Lombardónak hívják, és akkor még rejtély volt, hogy hogyan maradhatott meg ilyen állapotban. (Akkor még azt sem tudtam, hol van Palermo, bakancslistám meg pláne nem volt, de tudtam, hogy ezt nekem egyszer látnom kell.)
      Szóval a Katakombák régi gyerekkori álmom, az újságban láttam azt a cikket, és ezt a ritka jó állapotban megmaradt múmia kislányt. Úgy néz ki, mintha egy kisgyereket valaki letett volna, és a baba ott aludt volna 100 éven át. Picit besötétedett a bőre, megkopott a ruhája, a masni a hajában, de egyébként olyan érzése van az embernek, hogy bármelyik pillanatban felébredhet és kinyithatja a szemét.
      Óriási élmény volt végre élőben is látni! (Persze minden beteljesült álom egy katarzis.) Tényleg nagyon szép!
      Nekem ezek is tetszettek Vácon. Én egy csodaként gondolok rájuk, főleg, amikor "véletlenül" lesz belőlük múmia. Sokáig el tudom őket nézegetni, elmezgetve, hogy mi maradt meg belőlük, hogy milyen békések a vonásaik, kedves az arcuk, szép a szemük (vagy éppen nem)...

      Törlés
    2. Rosalia-t "ismerem", több filmet láttam róla, valóban különösen élethűen maradt meg az utókornak. De abban a palermói kriptában a többi múmia, meg úgy a hely hatása rám inkább borzadályos...

      Törlés
    3. Meg tudom érteni, hidd el! Némelyikük tényleg nem túl szép. Sőt, ott volt egy-két tényleg ijesztő is. :D

      Törlés
  2. Szia, baromira tetszik a cikk :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Örülök, hogy találtál kedvedre valót!
      (Ha érdekelnek a múmiák, a jobb oldali sávban keress rá a 'Múmia' címszóra, találsz még érdekeset! ;-) )
      Köszönöm, hogy benéztél! :)

      Törlés
  3. :-O
    Csak tátott szájjal nézek. Micsoda hely?
    És mennyi szép fotót készítettél. Érdekes.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Ugye?!
      Hú, pedig fényképezni nem volt ám egyszerű... vitrinek, üveg, tükröződés, lámpák, fényhiány, stb. stb. Meg kellett szenvedni értük!

      Törlés