URBINO - Olaszország

 

 

 

Ha húsvét hétfő, akkor nem csak locsolkodni, de kirándulni is „kell”. Miután Laurent nyakon öntött egy pohár hideg vízzel (amit nagyon élvezett), és jól bereggeliztünk a sonka-tojás-torma-kalácsból (ami nagyon ízlett neki), elindultunk kirándulni.

Sikerült megfertőznöm őt a világörökség mániámmal, így a helyet ő választotta ki; Urbino városába mentünk.

Az autópályáról letérve az út eléggé lehangoló volt, iparterületen haladtunk. Csak a legvége felé láttuk meg Urbino gyönyörű, bástyákkal és fallal körülvett reneszánsz hagyományokat őrző városát a domb tetején.

Urbino

Urbino városa Olaszországban, Marche régióban fekszik, Rómától 290 km-re északra, Firenzétől 110 km-re keletre.

Történelme

A települést az umberek alapították. Az évszázadok során számos nép uralta a települést, így az etruszkok, a gallok, a kelták. A Kr.e. 3. századtól római fennhatóság alatt állt. A 9. században egyházi birtok lett, majd a 12. században a Montefeltro család kezébe került.

UNESCO Világörökség

Nekik köszönhető, hogy Urbino történelmi központja a UNESCO Világörökségének részét képezi. 1998-ban került fel a listára 828-as referencia számmal. A UNESCO védnökség számos műemlékre kiterjed: a városfal bástyákkal és kapukkal, a Palazzo Ducale (hercegi palota, vagy Dózse palota), a Duomo (Katedrális), a Fortezza Albornoz (erőd), Casa Natale di Raffaello (Raffaello szülőháza), a Palazzo Odasi (palota), a Palazzo Palma (palota). A UNESCO szerint kivételes az a hatás, amit Urbino abban a korszakban a reneszánsz európai fejlődésére gyakorolt. Szerencsére ennek a korszaknak építészeti és művészeti emlékei a mai napig kitűnő állapotban maradtak fent.

Éppen emiatt is nagyon furcsa, hogy a városról és látnivalóiról alig lehet (magyarul de még angolul is) információt találni, az útikönyvben is alig említik.

Középkori városfal

A várfalat körbejárva, a Piazza Mercatale-n a Porta Valbona (kapu) közelében tettük le az autót. Innen is jól láttuk, hogy a mai napon jó sokat fogunk lihegni, a 450 méter magas dombra épült várost a középkorban épült városfal övezi, amire itt-ott fel is lehet menni, és lépcsők, meredek macskaköves utcácskák fogadják az embert. Innen lentről jól látni a dombtetőre épült Duomo (Dóm) hátulját, Campanile-t (harangtorony) és a Palazzo Ducale-t (hercegi palota), ami elég becsapós. Két tornya között úgy néz ki, mintha a bejárata lenne, de a látszat csal; az igazi bejárat a középkori városközpont, a Via Aurelio Saffi felől van. 

 

Porta Valbona

A Porta Valbona (kapu)-n áthaladva nekivágtunk a meredek utcáknak.

 

 

Palazzo Comunale

Palazzo Comunale (Városháza)

Palazzo Comunale (Városháza) másik oldala

 

Palazzo Ducale

Először a Palazzo Ducale-ba mentünk, mely Urbino történelmi központjában található és a ​​reneszánsz kultúra figyelemreméltó öröksége. Urbino különösen Federico da Montefeltro herceg (1444-1482) védnöksége idején virágzott. Ekkor hozta létre az Urbinói Hercegséget Federico da Montefeltro, akit a hercegi székben halála után fia, Guidobaldo követett. Ekkor épült a két dalmát udvari építész Luciano Laurana és Francesco di Giorgio Martini vezetésével az egyik legszebb itáliai reneszánsz palota, a Palazzo Ducale. Francesco di Giorgio Martini, Baccio Pontelli, Ambrogio Barocci és Domenico Rosselli kyvül belül elhalmozták díszítésekkel, figurális és ornamentális plasztikákkal és faberakásokkal. A messze látszó homlokzat mellett az épület legszebb része a derűs hangulatú árkádos belső udvar, melynek vonalaiból harmónia árad.

Galleria Nazionale delle Marche

A Palazzo Ducale emeleti termei a Marche Tartomány Nemzeti Galériának (Galleria Nazionale delle Marche) adnak otthont. Ez a környék leggazdagabb, az itáliai festészet különböző iskoláit bemutató képtára, olyan festők képeivel, mint Raffaello, Piero della Francesca, Tiziano vagy Paolo Uccello. A festmények mellett figyelmet érdemel a termek szobrászati és ornamentális díszítése. A herceg dolgozószobájának egész falát beépített intarziás szekrények fedik, továbbá perspektivikus képek, allegorikus alakok, díszes kandallók, faberakások, mennyezeti stukkók díszítik a szobákat. A herceg udvarában számos olasz és külföldi tudós és művész fordult meg, és az itteni pezsgő kulturális élet példaként szolgált a korszak európai uralkodói számára. Federico da Montefeltro udvara a reneszánsz lovagi nevelés jóhírű iskolája volt, ő maga is neves condottiere (középkori zsoldoscsapat vezére) volt, s ami pénzt így keresett, városa szépítésére szánta.

Federico herceg Mátyás király reménybeli hadvezére is volt egyben. Farbaky Péter (építész, művészettörténész, a quattrocento egyik legkiválóbb magyarországi kutatója) szerint ez a palota adta a legtöbb ötletet Mátyás király egykori budai palotájához, a gyönyörű földszinti árkádsortól a studiolo-n át a -marchei illetve budai- dombokra néző, s azokkal vizuálisan eggyé olvadó függőkertig.

A város (és a palota is) húsvét hétfő lévén, tele volt turistákkal. A Palotának mi a földszinti és föld alatti részeit néztük meg. Ide nem kellett jegyet venni, így sorban állni sem. A hosszú sor miatt kihagytuk a Marche Galériát.

 

 

Duomo

Átsétáltunk a Duomo-ba, ahol éppen mise volt. A Dóm egy XI. századi régi templom romjaira épült. Építését Federico da Montefeltro rendelte meg a Dózse palota mellé. A feladatot Francesco di Giorgio Martini-re bízta, és a templomot 1534-ben szentelték fel. Jelenlegi klasszicizáló formáját a XVIII. században kapta. 1789-ben restaurálták, homlokzatát Carlo Morigia tervezte. Lépcsősorát 1859-ben építették hozzá. Belsejében Federico Barocci és Carlo Maratta oltárképei tekinthetők meg.

A főoltár mellett két kisebb kápolna van, gyönyörű barokk díszítésekkel és festményekkel. Különös ellentéte ez a nagy tér klasszicista stílusának.

 

 

 

 

 

A bal oldali kápolna

 

A jobb oldali kápolna

Palazzo Arcivescovile

Palazzo Arcivescovile (Érseki palota)

 

Kicsit megéheztünk, így a következő nagy falat előtt (megmászni a másik dombot, ahonnan gyönyörű a kilátás a Centro Storico-ra) beültünk egy bárba, ahol helyi különlegességeket ettünk.

Crescia sfogliata di Urbino con stracchino e spinaci

 

Teatro Sanzio

Egy másik úton mentünk le az autóhoz, így kívülről megnéztük a Teatro Sanzio-t (színház) is. Mivel az eső elkezdett cseperegni, és a levegő is lehűlt, magunkhoz vettük az esernyőt, és felvettünk egy pulóvert is.

Porta Valbona

A Porta Valbona (kapu) tetején

 

Óváros

Urbino óvárosa máig őrzi reneszánsz arculatát, keskeny utcáival azt a benyomást kelti, mintha a városban a középkor óta megállt volna az idő.

Parco della Resistenza

Nagy élvezettel, és lógó nyelvvel másztunk felfelé a Parco della Resistenza-hoz (park), ahol az 1367 és 1371 között épült Fortezza Albornoz (erőd) is található. Ez Urbino legmagasabb pontja, 485 méter, és tényleg pazar kilátás nyílik innen a városra, és az azt körülölelő dombokra.

 

Fortezza Albornoz

A Fortezza Albornoz erődbe jelképes összegért be is lehet menni. Néhány vitrinben edény töredékeket látni, és van egy kis szoba is, ahol egyrészt az erőd makettjét, másrészt pár fegyvert lehet látni. Amúgy meg körbe lehet sétálni az erőd falain belül.

 

Piazzale Roma

A közelben a Piazzale Roma-n Raffaello szobra látható.

 

Casa Natale di Raffaello

Innen a Via Raffaello Sanzio-n lesétáltunk az 57 szám alatt található házhoz. Itt született a híres festő, Raffaello Sanzio (Casa Natale di Raffaello). A korabeli berendezés mellett Raffaello egy freskója is megtekinthető itt.

Raffaello Sanzio vagy röviden Raffaello (egyéb névváltozatok: Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi) Urbino-ban született, 1483. április 6-án (vagy március 28-án), Rómában halt meg, 1520. április 6-án. Reneszánsz kori olasz festő és építész, a cinquecento egyik kiemelkedő alakja. Raffaello művészcsaládba született, apja Giovanni Santi festő volt, aki nem mellesleg szép szonettek költője is volt. Anyja Magia di Battista Ciarla 1491-ben meghalt. A festészetet kezdetben apjától tanulta, aki 1494-ben szintén elhunyt, a 11 éves Raffaello pedig árván maradt.

1496-ban Raffaello Perugiába került festőinasnak Pietro Perugino (Pietro Vannucci) mesterhez, akinek sokat segített a megrendelt festmények elkészítésében.
Raffaello 1504-ben, 21 évesen, Firenzébe költözött, ahol Leonardo és a fiatal Michelangelo voltak rá nagy hatással.
II. Gyula pápa 1508-ban meghívta a Vatikánba. Bámulatos tehetsége, megnyerő külseje és személyes bája révén a „festők fejedelmévé” választották. A pápa kérésére freskósorozatot készített a pápai rezidencia, a vatikáni teremsor, a Stanzák közepes méretű termeibe.
X. Leó megbízta, hogy fessen 10 falikárpitot a Sixtus-kápolna falaira. 1519-ben fel is tették őket, jelenleg is a Vatikánban vannak.
Raffaello, miközben a Krisztus színeváltozása című festményen dolgozott, 1520. április 6-án, a 37. születésnapján halt meg. Halálakor jelentős vagyonnal rendelkezett: azt tizenhatezer dukátra értékelték. Saját kérésére a római Pantheonban helyezték végső nyugalomra. A mester sírját 1833-ban XVI. Gergely pápa utasítására kibontották, és földi maradványait márvány szarkofágba zárták.

Ebben a szobában született Raffaello

Szűz Mária és az alvó gyermek freskó

A legendák szerint ezt a képet Giovanni Santi (Raffaello apja) festette feleségéről és az újszülött Raffaello-ról.

Azonban ezt a hipotézist megcáfolták, és a jelenlegi álláspont szerint ezt a képet a fiatal Raffaello festette, apja felügyelete alatt. Ezt a képen a fények ábrázolásának módja miatt gondolják így, ugyanis ebben Raffaello messze túlszárnyalta apját.

Giovanni Santi festőműhelyében ezen a kövön őrölték a festékeket

Raffaello

A fiatal Raffaello

 
 

Oratóriumok

Oratorio di San Giuseppe

Urbino városa arról is híres, hogy rengeteg (működő) oratórium is van itt. Ezek egyike az Oratorio di San Giuseppe.
Ez három teremből áll, az egyik a Chapel of the Manger (Jászol kápolna), amiben Jézus születését láthatjuk, Federico Brandani munkája.

Chapel of the Manger (Jászol kápolna)

 

 

Szent József templom

 

A másik a Szent József templom, ahol az oltáron Szent József gigantikus márványszobrát láthatjuk, Giuseppe Lironi munkája.

 

A harmadik terem a sekrestye, ahol a szekrény érdemel említést.

 

 

Oratorio di San Giovanni

Az Oratorio di San Giovanni belső falait Lorenzo és Jacopo Salimbeni 1416-ban által készített késő gótikus freskói fedik.

 

Szent Ferenc templom

Következőnek a Szent Ferenc templomba tértünk be, mely a Convento di San Francesco része. A templom a XIV. századból eredeztethető, akkor 45 méter hosszú és 20 méter széles, 2 hajós volt. 1732-1751 között Annibale Albani bíboros adományaiból felújították. A jelenlegi templomot 1751-ben szentelték fel. A legértékesebb megmaradt műalkotás Federico Barocci oltárképe, Il Perdono d’Assisi. A régi gótikus templomból csak egy freskótöredék, Cristo Crocifisso (Keresztre feszített Krisztus) a Salimbeni testvérek munkája, az oszlopcsarnok a homlokzat alatt, a harangtorony és az altemplom (kápolna) maradtak meg. A templom Urbino pantheonjának tekinthető, hisz olyan hírességek vannak itt eltemetve, mint a Montefeltro család tagjai, Giovanni Santi és felesége Magia Ciarla (Raffaello szülei), és Urbino-i költők, írók, festők, matematikusok, és sokan mások. Érdekes volt, hogy az oltár körül élő fákkal és termésekkel díszítették a teret.

 

Museo Diocesano Albani

A Duomo-hoz tartozik a Museo Diocesano Albani, a Duomo két oldalán van egy-egy bejárata, és egy jeggyel látogatható. Az egyházi múzeumokban megszokott tárgyak mellett a Duomo kriptájában egy cinquecento szobrász, a firenzei Giovanni Bandini dell’Opera Halott Krisztus c. munkája is látható.

A múzeum másik bejárata

A dóm kriptájában Giovanni Bandini dell’Opera Halott Krisztus c. munkája

 

Chiesa di San Domenico

A Palazzo Ducale és a Duomo tömbjével szemben áll a XIV. századi gótikus templom a Chiesa di San Domenico. A főhomlokzat rózsaablaka alatt gazdag reneszánsz kapuzat, lunettájában Luca della Robbia kék és fehér mázas terrakotta domborműve látható: Madonna szentekkel.

Egyiptomi olbeliszk a San Domenico templom előtti téren

 

Urbino-ban -mivel egyetemi város- sok fiatal él, a belváros kávézóiban mindig nagy az élet. Bár most szerintem inkább az olasz turistákkal volt tele a város. Érdekesség, hogy a város egyetemén több hallgató van, mint ahány lakosa van Urbino-nak.

Chiesa di San Bernardino - Mausoleo dei Duchi

Utolsó állomásként a városfalakon kívül eső, egy másik dombtetőre épült templomhoz, a Chiesa di San Bernardino-hoz mentünk, ahol a Mausoleo dei Duchi látható. Ebben a templomban található egymással szemben a két sír; Federico da Montefeltro és egyik fia, Guidobaldo da Montefeltro síremlékei.

Federico da Montefeltro síremléke

Guidobaldo da Montefeltro síremléke

 
Innen fentről a dombról, de leginkább a temető magasabb pontjáról remek a kilátás a városra.

 

Santarchangelo

Innen aztán hazafelé indultunk, de útközben megálltunk Santarchangelo városában vacsorázni. Santarcangelo di Romagna-t (röviden:Santarcangelo) már jól ismerjük korábbról, többször jártunk már itt. A település Emilia-Romagna régióban, Rimini megyében található.
Ez a kisváros nagyon hamar belopta magát a szívünkbe; szűk kis sikátoraival, macskaköves utcáival, tisztaságával, ápoltságával, és a rengeteg virággal és növénnyel, amik a járdákat és a házak falát díszítik… Lehetetlen nem szeretni!!!
Harangtornya az útmutató a régi városközpont felé, mely minden kis sikátorából jól látható. Eddig mindig a „La Sangiovesa” nevű étterembe mentünk, de most ki akartunk próbálni egy másikat, így esett a választás a Lazaroun-ra. Itt is finomakat ettünk-ittunk.

Jól belaktunk, így a desszert előtt lementünk a barlangba körülnézni. Santarcangelo érdekessége a barlangok: A Colle Giove (Jupiter domb) keleti részén a homokkőbe és agyagba mintegy 150 sír van vájva. Korábban a Sangiovese (Jupiter vére) bor raktározására, illetve pincének használták (mivel a hőmérséklet folyamatosan 12 °C körüli), illetve még korábban a tudósok szerint, a távolabbi múltban, etruszk sírok voltak itt, valamint a barlangokat korai keresztények istentiszteleti helynek is használták. A második világháborúban kiváló menedékhely volt a város lakossága számára.

 

Innen aztán már nem álltunk meg hazáig.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz! 

 
 

LINKEK:

 

Urbino MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Urbino

Raffaello élete MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Raffaello_Sanzio
Ristorante Lazaroun: http://www.lazaroun.it/

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)