2017. május 6., szombat

Lauf an der Pegnitz - Németország




Lauf an der Pegnitz



 


Lauf an der Pegnitz település Németországban, azon belül Bajorországban található. A Pegnitz folyó völgyében fekszik, a folyó keresztülfolyik rajta.

Egy szép napos szombat délután látogattunk el ide.


A várakkal teli Frank-Svájc

A Nürnberg, Bamberg és Bayreuth által körülzárt háromszögben fekvő vidéket szépsége miatt nevezték el Frank-Svájcnak (Fränkische Schweiz) Svájc után. Sűrű erdőket, folyók által vágott mély völgyeket, magasba törő mészkősziklákat, cseppkőbarlangokat, és rengeteg várat találunk itt. Egész Bajorországban ezen a vidéken van belőlük a legtöbb. Bármerre megyünk, kisvárosokat találunk, melyek mindegyike rejt valami érdekeset.

 
Lauf an der Pegnitz történelme

Már a város alapítása előtt a Pegnitz folyó völgyében malmok épültek. A XI. században alapított település 1355-ben IV. Károly német-római császártól (Kaiser Karl IV) városi rangot kapott. Ő építtette a Pegnitz folyó kis szigetére a Wenzelschloss (Vencel kastély)t egyedülálló címerével.
1553. június 3-án felgyújtották a várost.
1806-ban Lauf az új Bajor Királyság része lett, és különböző hivatalok és bíróságok székhelye is egyben.
A város gazdaságilag jelentős volt már az 1870 körül zajló iparosodás előtti időkben is.

 
Látnivalók

A parkoló a kastély mellett van. Mivel a Wenzelschloss egy kis szigeten van, körbe kellett mennünk, hogy megtaláljuk az egyik hidat, amin átkelve bejuthatunk a kastélyba.






Útközben elhaladtunk a régi iskolaudvaron található óvoda mellett. Ez Lauf legrégebbi óvodája, és az egyik legrégebbi Bajorországban. Anna Diez adományának köszönhetően nyílt meg 1850-ben.




Mögötte már látszik az egykori Sankt-Leonhard plébánia- és kórháztemplom tornya. Építését 1374-ben kezdték Herrmann és Elsbeth Keßler adományából. 1382-ben fejezték be. 1553-ban pusztult el az őrgrófok háborújában.





Közvetlenül a templom mellett állt egykor a kórház.


 
Egy 1580-ban épült boltív alatt áthaladva érünk el a fahídhoz, melyen át a várba jutunk. Ez tulajdonképpen a hátsó bejárat.






 
A Wenzelschloss (Vencel kastély) a Pegnitz folyó kis szigetére épült 1356-60 között IV. Károly német-római császár parancsára. A Nürnberg és Prága közti Arany Út köztes állomása volt. Kissé torz háromszögletű alaprajza van. A kastélyon át lehet sétálni, mivel két bejárata van, a másik oldalon lévő kapun áthaladva egy újabb híd vezet át a folyón vissza a városba.






 
Belsejében az egykori Címer teremben közel 100 címer látható. (Sajnos pont tatarozták a kastélyt, így május közepéig nem lehet bemenni, így ez kimaradt.)
 

A főbejárat felett a kastély tornyán Szent Vencel szobra látható.







 
A szűk kis utcákban favázas házakat, malmokat, a Zsidó-tornyot, az egykori városfal romjait találjuk.







 
A Pegnitz folyó mellett már a 13. században állt itt malom. Van egy, ami 1893 körül épült, és 1962-ig használták. A folyó túloldalán lévőt pedig 1380-ban említik először. Ez a vízimalom 1988-ig működött, ma múzeum van benne. Sajnos ez sem volt nyitva.







 
A Zsidó-torony 1430 körül épült, hat lőréssel. Kifelé félkör alakú, befelé a városközpont felé egyenes a fala. Nevét valószínűleg a „zsidó adó” miatt kapta, amit a laufi zsidó lakosok fizettek a XIII. században a városfal meghosszabbítására.



 
 
Messziről látszik a Szent János (St. Johannis) templom tornya, amely szintén a történelmi központban található. 1360-ban épült, kápolnaként. 1553-tól protestáns plébániatemplom.






 
A történelmi piac területén mindkét kapu nagyon jó állapotban maradt meg. A Szent János templomhoz közelebbi a Nürnberger Tor (Nürnbergi kapu).
 

 
 
Láthatunk még néhány gyönyörűen felújított favázas házat, és a tér közepén a régi városházát. A XIV. században itt valószínűleg kenyér- és húsüzletek voltak. 1553-ban elpusztult az őrgrófok háborújában, de később újjáépítették.



 


A piac házainak többsége alatt pince volt. Ezek a XV. századból valók és először menedékként, majd raktárként, majd sörös pinceként használták őket. A II. világháború után feledésbe merültek, egészen a XX. század végéig. Akkor a város és a tulajdonosok helyreállították őket, és ma előzetes jelentkezés alapján vezetett túrán meg lehet nézni őket.






A téren látható még a Városi gyógyszertár épülete, amit 1665-ben alapított Christoph Treu.



Ehhez közel található a másik kapu, a Hersbrucker Tor (Hersbrucki kapu). Ezt 1476-ban építették vagy építették újjá. A keleti oldalán Lauf város címere látható.





A kapun kívül található az egykori vámház. 1823-ban épült, vámházként és a vámosok számára lakóházként. 1923-ig szedtek itt az áthaladásért adót.


 

Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, és megosztjuk a tapasztalatainkat! 

 
 
LINKEK/FORRÁSOK
 

Lauf an der Pegnitz NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Lauf_an_der_Pegnitz

Valamint az épületeken elhelyezett ismertető táblák fordítása.
 

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)


8 megjegyzés:

  1. Ó, ismét egy nekem való hely! :-D
    Tanultam is valamit, Bauflaschnerei - ismeretlen volt számomra, gyorsan rá is kerestem.
    Az a vörös bika(?) vajon mit jelképezhet?
    A modern szökőkút is nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, mesélj! Mi a Bauflaschnerei? Néztem a szótárban én is, de valahogy amit írtak, meg az a logó nekem nem jött össze...
      A vörös bikás házra csak tippem van, mert azon a házon nem volt semmi felirat. Szóval, mivel szembe van vele a városháza, amit régen kenyér és húsüzlet volt, így (én csak) gondolom, hogy talán vágóhíd lehetett ott.
      A vörös bikával kapcsolatban Laurent (francia lévén) egyből azzal jött, hogy az a La vache qui rit, azaz a nevető tehén (az egy francia kockasajt, mint nálunk a medve, amin a tehén piros és nevet).

      Törlés
    2. Egy hagyományos kézműipar - már kihalóban - ami fémmunkálatokat foglal magába a tetőszerkezeteknél, homlokzatoknál.
      Lehet, hogy igazad lesz a vágóhíddal kapcsolatban.
      Ismerem azt a francia sajtot :-D

      Törlés
    3. Köszönöm! Én is ilyesmit találtam a fordítóban rá, de az a kakas nekem valahogy nem illik a képbe. De attól még nagyon szép logó. ;-)
      A vágóhíd szigorúan csak tipp.
      :-)

      Törlés
    4. A kakas a címer egy része, talán egy családi címerről van szó.
      De beugrott pl. nekem a szélkakas, amiket elég gyakran tesznek fel a háztetőkre és az is fémből van. Jól lehet ezen foglalkozású emberek készítették anno. De ez mind csak az én hangos gondolkodásom.

      Törlés
    5. Jó gondolatok ;-) Lehet, hogy igazad van!

      Törlés
  2. Nem jártam sokszor Németországban (egy kezemen meg tudom számolni, hányszor), de mindig lenyűgözött a középkori hangulat és a fachwerk házak sokszínűsége (amögött, hogy hasonlónak látszanak, valójában igen sokfélék) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tényleg hasonlónak tűnnek, de mind más! Megunhatatlanok! ;-)

      Törlés