Díszesen faragott balkáni középkori sírkövek

Az eredetileg Boszniában élő bogumiloknak esze ágában sem volt behódolni sem a törököknek, sem későbbi más nagy vallásoknak. A bogumilok díszesen faragott középkori sírköveit nevezik stećak-nak (többes számban stećci-nek).

Stećak

Az ilyen sírkövek a XIV-XV. században terjedtek el, de a legrégebbiek a XII. század második feléből származnak. A XVI. századtól nem faragtak újabb köveket. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén körülbelül 70000 stećak található 3300 helyszínen. A sírkövek jelentős része feliratos, többségük boszniai cirill ábécével íródott.

Bár szorosan a középkorhoz kötődnek sokkal korábbi, történelem előtti hatások is kimutathatók rajtuk. A stećakokat leggyakrabban mészkőből faragták. A sírkövek formája változatos, lehetnek egyszerű kőlapok álló vagy fekvő pozícióban, dobozszerű vagy nyeregtetővel fedett sírkövek, keresztek vagy oszlopok. Gyakran feliratok vagy olyan egyszerű képek díszítették, mint spirálok, boltívek, csillagok, vagy vallási szimbólumok, de megtalálhatók összetettebb motívumok is, mint például állatok, valamint lovagi torna. A legismertebb motívum a jobb karját magasba emelő ember. Úgy vélik, a díszítés típusa függött a stećakot megalkotó művésztől, de az elhunyt személyétől is, mert a sírkövek egyéni kívánságoknak megfelelően vannak kifaragva. Minőségük nagymértékben függ a kőfaragó technikai felkészültségétől és a megrendelő kívánságaitól.

Bosznia-Hercegovinában, Szerbia nyugati részén, Montenegró nyugati részén és Horvátország központi és déli részén 28 helyszínen 4000 sírkövet nyilvánítottak a UNESCO világörökség részévé 2016-ban. A helyszínhez tartozó valamennyi sírkő az eredeti helyén található és viszonylag jó állapotban van. A 28 helyszín kiválasztásakor törekedtek arra, hogy a sírkövek minden jellegzetes formája képviselve legyen.

Mala Crljivica

Reggeli után elhagytuk spliti airbnb-s szállásunkat, és egy GPS koordináta alapján kelet felé indultunk Mala Crljivicába. Az út kb. ¾ óra volt.

A sírkövek egy részét az út mellett kétoldalt, szabadon találtuk. Nincs belépődíj, nincs semmi, egy ütött-kopott és néhány golyó által ütött lyukas táblán kívül, ami szinte teljesen olvashatatlan. Nagyon úgy tűnt, hogy az embereknek fogalmuk sincs, hogy mi mellett hajtanak el (jobb esetben), vagy rosszabb esetben állnak meg elvégezni „kis dolgukat”. Ez őszintén szólva elég kiábrándító volt.

A hely amúgy nagyon érdekes és izgalmas, mert nem csak sírköveket, hanem kutakat/víztározókat (Zadužbina) is találtunk a dimbes-dombos területen. Ezeket valószínűleg már a történelem előtti időkben is használták.

A távolban egy dombtetőn láthatjuk a történelem előtti időkből származó erődítmény (Gradina) romját. Miután a Kr. u. I. században a rómaiak meghódították a térséget, a Gradina elvesztette stratégiai jelentőségét.
Egy helyen láttuk kitáblázva, el is indultunk a megadott irányba, de kerítésekbe ütköztünk.

Egy másik helyre is elmentünk, itt jóval kevesebb sírkövet, egy kutat (tele üres műanyag palackokkal), és falmaradványokat találtunk.

Innen először a Bibinjében foglalt airbnb-s szállásunkra mentünk. Ez a hely nagyon jó volt, megkoronázta az utunkat. A házinéni édes fügeborral és gyümölcsökkel várt bennünket. A kapun pedig ahogy kiléptünk, a tengerparton találtuk magunkat, csak át kellett sétálnunk a keskeny utcácskán. Így mielőtt elindultunk volna megnézni Zadart is, kicsit kényeztettük magunkat a hűs tengervízben, és a házinénitől kapott finomságokkal.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK / FORRÁSOK

Horvátország MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g

Horvátország világörökségi helyszínei MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei

Stećak ANGOLul: https://whc.unesco.org/en/list/1504/

Stećak MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ste%C4%87ak

Le Routard útikönyvek sorozat Croatie című része, 2015/2016-os kiadás, ISBN 978-2-01-396014-4 


(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)