A német húsvéti szokásokkal kapcsolatban már írtam a hagyományos
nürnbergi húsvéti vásárról, és a
húsvéti vízről és a húsvéti kutakról.
Húsvéti tojás
Most egy olyan dologról mesélek, ami Magyarországon is és Németországban is megvan, bár kicsit másképp. Ez pedig a húsvéti tojás (Ostereier).
A tojás a tisztaság, a termékenység és az élet szimbóluma, az újjászületést jelzi. Az őskereszténység idejében az élet és a feltámadás jelképe volt, ezért a holtak sírjában egy tojást is elhelyeztek. A tojásban ott van valami bezárva, a lezárt sírhoz hasonlóan. Az örökkévalósághoz is kapcsolódik, alakjából adódóan, hisz nincs kezdete és vége. És ott a klasszikus kérdés is: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás?
Érdekesség, hogy hímes, azaz a maiakhoz hasonlóan díszített
tojásokat Magyarország területén már avar kori (VI-VIII. század) sírokban is
találtak a régészek.
Már a XIII. századból is vannak írásos emlékeink a tojás
festéséről, de a „húsvéti tojást” először csak 1615-ben Strasbourgban említik
írásos emlékek. Strasbourg ma Franciaország, de abban az időben még a
Német-római Birodalom része volt (neve németül Straßburg vagy Strassburg).
A tojások eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a
leginkább elterjedt szín a piros, Krisztus vérének a színe, az életé, a
győzelemé és az életörömé. Kelet-Európában pedig az arany volt az elterjedt, a
gazdagság jelképe. Csak a XVII. században kezdték többszínűvé festeni, illetve
különféle mintákkal ellátni a tojásokat.
Ostara (germán istennő) kultuszához is kapcsolódnak a
tojások. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes
tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására
nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a
germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták
azokat.
Németországban, de legfőképpen Bajorországban a mai napig több
szokás is él a húsvéti tojásokkal kapcsolatosan.
Már hamvazószerda után (a nagyböjt kezdő napja, a húsvét
vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap) elkezdik az utcákon, kertekben,
házakban a fákat/bokrokat színes tojásokkal díszíteni.
A boltokban színesre festett főtt(!) tojást árulnak,
amelyeket egymásnak ajándékoznak az emberek. Mi is kaptunk ilyet a szomszéd
nénitől, de nem tudtam, mihez kezdjek vele. Ugyanis a boltokban ezeket a főtt
tojásokat nem a hűtőpultban tárolják. Nem mertem megenni, csak egy olyan napon,
ami után nem kellett mennem dolgozni, nehogy valami bajom legyen tőle.
Szerencsére nem lett, így a többit is megettük, igaz én ahogy megkaptam őket,
egyből tettem be a hűtőbe.
Itt tehát nem húsvét hétfőn, a locsolkodásért cserébe jár (Németországban locsolkodás nincs is), hanem már a nagyböjtben.
És ott vannak a már említett kutak, amiket húsvéti díszbe
öltöztetnek kb. egy héttel húsvét előtt. A kutak feldíszítésének időpontja változó, van ahol egy
hét, van ahol picit több, vagy épphogy kevesebb. (Több húsvéti kutat ITT vagy ITT láthattok.)
Egyéb húsvéti szokások:
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!!
:-) Igen, erről én is így szoktam gondolkozni: amikor Húsvétkor tonnaszámra kapjuk a betegeinktől ezeket a nem hűtött, gépileg fesett, előre főzőtt tojásokat, amik, ki tudja hány hónaposok már??? A kolléganőim meg mind olyan jóízűen eszik, én meg eldobom. Mindig mondom is nekik, és nem értik,mit lehet ezen aggódni, mert szerintük a már megfőzött tojás soha nem romlik meg és hűtőben sem kell tartani.
VálaszTörlésBár néha már megettem én is, és valóban soha nem volt még semmi baja, vagy nekem bajom tőle. Hogy pont a precíz, mindenen aggódó, nyaraláson szállodákban hajszálat és rozsdafoltot kereső és kritizáló nép pont ettől nem tart - számomra érthetetlen. :-)
Kezdődik is, hogy hozom haza ezeket :-)
Főleg, hogy a legközepe nem is teljesen főtt, picit mintha még folyós lenne ott a sárgája... Én is félek tőle őszintén szólva, bár attól a 2-3 darabtól, amit eddig megettem (lekopogom) még nem lett bajom.
TörlésIgen, az otlet tok jo, egesz evben van nalunk is fott himes tojas.. Mindig mashol veszem mert abban remenykedem hogy valahol teljesen megfozik, igy legalabb biztos hogy tartos.. De sajnos mindenhol puhara hagyjak a kozepet, en nem is ertem..
TörlésHát ez igazán érdekes! Itt csak most húsvét előtt volt (Nürnberg), és nem tudom, hogy meddig lesz, de novembertől kb. hamvazószerdáig itt nem volt a boltokban. Na, majd figyelek, hogy mikor tűnnek el. ;-)
TörlésNem tudtam, hogy ennyire szerteágazó a tojás szimbolikája. Minden korszak hozzátette a magáét :)
VálaszTörlésÉs akkor még nem is mentem messzire, csak itt Európában "néztem szét". Festettek ám tojást már kb. 1000 éve Egyiptomban is!
TörlésHmmm. Egyre inkább az az érzésem, hogy az európai kultúra tulajdonképp egyiptomi import :)
TörlésNekem meg az, hogy réges-régen az egész egy nagy egység volt. Csak aztán "szétesett". Piramis is van "mindenhol". Jó, kicsit más, máshogy néz ki, de az alap ugyanaz. Mint ezeknél a hagyományoknál is. Kicsit más, de ha mélyre ásol, a gyökere ugyanaz. :-)
TörlésSzínes, főtt tojásokat felénk az üzletekben, a pékségekben egész évben lehet venni, húsvéttól függetlenül. Én sem vagyok híve a festett tojásoknak, - nem tudhatom milyen festékkel festették - mert a festék bizony átüt a héjon és megfesti a tojásfehérjét is. :-(
VálaszTörlésMaradok a festelten tojásnál, amit én magam főzök meg, max. természetes anyagokkal festem meg (pl. hamgymahéj, cékla, stb.)
Egész évben? Tényleg? Nálunk csak most húsvét táján van. Én is szeretem a temészetes tojásfestést, tavaly hagymahéjjal és teával kísérleteztem, idén csak hagymahéjjal csináltam. A cékláról és spenótról is hallottam már, majd egyszer azokat is kipróbálom. :-)
Törlés