Húsvéti nyúl és húsvéti bárány - Németország

 

A húsvéti tojás (Ostereier) és a húsvéti nyúl (Osterhase) kavarodását a németeknek köszönhetjük.

 

Húsvéti nyúl

Ostara germán istennőnek a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok tojást adtak egymásnak és megették, más források szerint elásták azokat.

 

A nyúl feltehetően félreértés miatt lett a húsvéti szokások része. A XVI. században egyes német földesuraknál a népnek húsvétra kötelezően gyöngytyúkot és annak tojásait kellett beszolgáltatnia. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, melyet röviden Hasl-nak vagy Haseln-nek neveztek. Más német földesuraknál viszont nyulat kellett szolgáltatniuk a jobbágyoknak húsvétra. A nyúl németül Hase. Csupán egy-két betű a különbség a két állat neve között; így került a nyúlhoz a tojás és keveredett össze a kettő a népi gyakorlatban.

Ebből a kötelező szolgáltatásból alakult ki később a gyerekek húsvéti megajándékozása, mely előbb úri, majd polgári szokás volt, és mely a XIX. században terjedt el szélesebb körben. A nyúl a századfordulón fokozatosan csokoládévá, cukorkává illetve süteménnyé alakult át. Németországban készítették az első édességből készült nyulat!

Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a húsvéti ajándékot a „nyuszi hozza”, amit - ha mód van rá - a szabadban, fűben, bokrok tövében, madárfészekhez hasonló kis fészekben vagy apró kosárkában helyeznek el. Nem csak otthon, de közterületen (erdőbben, mezőn, parkokban, kastélyparkokban stb) is láthatunk ajándékokat kihelyező felnőtteket, majd azokat kereső gyerekeket.

A tojást tojó nyúlról a magyarság rigmust is költött:

Tarka-barka kis nyulacska,
Hogy lehettél ilyen csacska,
Tyúk módjára fészket rakva
Tojást tojtál húsvét napra.

Vagy egy másik:

Három kis nyúl ül a réten,
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Húsvéti bárány

Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak. A húsvéti bárány mint jelkép kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra.

 

Húsvéti bárány, mint kenyér

A bárány a legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Krisztust feltámadása vezetett a húsvéti bárányok figurás kenyérként való sütéséhez, amelyeket a feltámadás győzelmi zászlajával látnak el. A húsvéti ünnepségen az ételszentelésre viszik, majd más ételekkel együtt fogyasztják el a húsvéti reggelinél. Bárány alakú kenyérrel illetve süteménnyel tele vannak a boltok és pékségek húsvét előtt, de nagyon sokan maguk is sütnek ilyen alakú édességeket. Bárány hús egyre ritkábban kerül az asztalra.

Egyéb húsvéti szokások:

A húsvéti tojás

A húsvéti víz és a húsvéti kutak 1.

A húsvéti víz és a húsvéti kutak 2.

A húsvéti víz és a húsvéti kutak 3.

Hagyományőrző húsvéti vásár

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!!

LINKEK

Húsvéti nyúl MAGYARul: Húsvéti nyúl – Wikipédia (wikipedia.org)
Húsvéti bárány NÉMETül: Agnus Dei – Wikipedia