A Bambergi dóm

Bamberg városa Németországban, azon belül is Bajorországban található. A város híres egyetemi, érseki, sörfőző település, valamint közigazgatási központ is. Gyönyörű belvárosa a legnagyobb sértetlen történelmi városmag Németországban és 1993 óta a UNESCO világörökség listáján is szerepel 624-es azonosító számmal.

Nevét egy 902-ből származó oklevél említette először castrum Babenberg-nek. Az uralkodó Babenberg hercegi család nevének elferdítésével lett a város Bamberg.

A régi városháza után a Dómba mentünk.

Azon a dombon, ahol most a Dóm áll, a Babenberg hercegi család építtette fel az Új-várat (Neue Burg). Az Új-várat 973-ban II. Ottó császár Henrik bajor hercegnek adományozta, az ő fia, II. Henrik császár pedig 1007-ben az általa alapított püspökségnek ajándékozta.

A Bambergi dóm késő román - koragót stílusban épült bazilika a Bambergi főegyházmegye székesegyháza, Németország egyik „császárdómja”, basilica minor rangú templom. Három védőszentje van: Szűz Mária, Szent Péter és Szent György. Fő nevezetességei közé tartozik a belső terében található különleges lovasszobor, a Német-római Birodalom egyetlen szentté avatott császári párjának (Szent Henrik és Szent Kunigunda) síremléke, valamint ez az egyetlen pápai sírhely az Alpoktól északra.

Az első dóm

II. Henrik király (Szent István sógora, Gizella királyné fivére; 1014-ben koronázták császárrá) 1004-ben elhatározta, hogy dómot épített kedvenc városában, Bambergben. Mivel Henriknek és feleségének, Kunigundának nem született gyermeke, Henrik úgy határozott, hogy minden vagyonát a bambergi dómra fordítja. A Henrik-féle, román stílusban épült katedrális háromhajós, 75 méter hosszú bazilika volt kereszthajóval, lapos famennyezettel és két toronnyal. Ezt (az elsőnek tekinthető) bambergi székesegyházat 1012. május 6-án, II. Henrik születésnapján szentelték fel, 40-45 püspök (közöttük a Német-Római Császársághoz tartozó aquileiai pátriárkán kívül az egyetlen külföldi főpap Asztrik kalocsai érsek volt, István király képviseletében), valamint számos más egyházi és világi méltóság jelenlétében. Asztrik nemcsak egyszerű résztvevője volt az ünnepségnek, hanem ő szentelte fel a templom egyik mellékoltárát, éppen azt, amelynek közelében később a lovasszobrot is elhelyezték.

A második dóm 

Ez az első dóm 1081-ben súlyos károkat szenvedett egy tűzvészben, ami után nem építették újjá az egészet, csak a megsemmisült részeket pótolták.

1185-ben egy villámcsapás következtében fellobbant újabb és korábbinál pusztítóbb tűzvész ezt a (sokak által másodiknak nevezett) dómot is nagyrészt megsemmisítette.

A harmadik dóm 

A harmadik, a korábbinál nagyobb dómot a régi templom megmaradt részeinek felhasználásával az 1200-as évek elején Andechs-Merániai Eckbert bambergi püspök idején kezdték el építeni. Eckbert püspöknek (a Babenberg hercegi család egyik sarjának) a nővére volt Gertrúd, II. András magyar király felesége.

Ezt a dómot -akárcsak az elsőt- 1237. május 6-án, vagyis II. Henrik születésnapján szentelték fel. Az Eckbert-féle katedrális is nagyobbrészt késő román stílusú, de a kereszthajó, a nyugati szentély (kórus), a hajók boltíves mennyezetei már a gótika felé hajlanak, akárcsak a valamivel később elkészült nyugati torony magasabb emeletei és a templom szobrainak java része.

Szerkezete később már nem változott. A mai dóm teljes belső hossza 99 méter, teljes belső szélessége 28,50 m, a középhajó magassága 25,50 m. A keleti tornyok 76, a nyugati tornyok 74 m magasak.

Belsejét a XVII. században barokk stílusúvá alakították (falait színesre festették, a dóm közel 30 oltára a kor kedvelt stílusának megfelelő díszítést kapott), de 1829-ben, I. Lajos bajor király kezdeményezésére ezeket eltávolították, és a templom eredeti román stílusjegyeit visszaállították.

Később, a huszadik század folyamán került a dómba néhány különlegesen értékes szárnyasoltár a késői gótika korából.

1923-ban a dóm XI. Piusz pápától basilica minor rangot kapott.

Ádám-kapu

Az Ádám-kapu volt régebben a főbejárat. A bejárat két oldalán három-három szoboralak áll, bal oldalon: Szent István, Szent Kunigunda és férje, Henrik császár (kezükben a dóm makettjével) a jobb oldalon: Szent Péter, majd Ádám és Éva. Ők ketten majdnem meztelenül, ami az akkori templomépítészet történetében elég szokatlannak számított.

A kapu fölötti pápai címer a dóm basilica minor rangjára utal.

Az Ádám-kapu két oldalán őrt álló, az első dóm idejéből származó, mára eléggé elkopott kőoroszlánok küldetése a gonosz szellemek és a pogányság távoltartása.

Forrás: By Keresztes András - Saját kép, CC BY-SA 3.0

Kegyelem-kapu

A Kegyelem-kaput (Mária-kapu) ritkán, kivételes ünnepi alkalmakkor használták. A timpanon közepén Mária trónol a kis Jézussal; tőlük jobbra az első dóm alapítói: Henrik és Kunigunda, tőlük balra pedig a templom patrónusai: Szent Péter és Szent György.

A Kegyelem-kapu elnevezés arra a gyakorlatra vezethető vissza, hogy a hamvazószerdán az Ádám-kapun át kiüldözött vezeklőket nagycsütörtökön a Kegyelem-kapun át bocsátották ismét be a templomba, a bűnbocsánat jeleként.

Fejedelmi kapu

A püspöki palota felé néző fejedelmi kapu a dóm hosszanti oldalfalát töri meg. Ez a székesegyház négy kapuja közül a legdíszesebb. Régebben ezen a kapun lépett be a püspök a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával, az egyszerű nép csak a többi kaput használhatta. Különleges alkalmakkor a magas rangú egyházi tisztségviselők még ma is ezen a kapun át vonulnak be a templomba. (Sajnos mi nem láthattuk, épp felújították és el volt takarva.)

  

Bambergi lovas

A szobor a dóm legismertebb, leghíresebb műalkotása. Ez az első ismert középkori lovasszobor, és mint ilyen, Németország legrégibb lovasszobra. Ráadásul azok közé a rendkívül kisszámú lovasszobrok közé tartozik, amelyeket templom belső terében helyeztek el. A közel életnagyságú lovasszobor homokkőből készült, nyolc nagyobb és néhány kisebb darab összeillesztésével. Az alkotás a dóm egyik oldalpillérén, egy díszes talapzaton áll, közel a templom keleti és egyben fő kórusához; feje felett gazdag kiképzésű baldachin. Készítőjének nevét nem ismerjük, de készítésének ideje viszonylag pontosan behatárolható: az 1230-as évek, vagyis az az időszak, amikor az 1185 évi tűzvészben elpusztult dóm utódjának felépítése a végéhez közeledett. A kutatások jelenlegi állása szerint bizonyosnak vehető, hogy ma is az eredeti helyén áll. Ahogy nem ismerjük a szobrot készítő mester nevét, ugyanúgy nem tudjuk teljes bizonyossággal, kit ábrázol a szobor. Ezért nevezik a lovast Bamberg legismertebb ismeretlenjének. A helyi néphagyomány régóta azt tartja, hogy a szobor Szent István magyar királyt ábrázolja, és ezt vallja a Bambergi lovas kutatóinak nagyobb része is.

Császári szarkofág

Az 1024-ben elhunyt II. Henriket 1146-ben, az 1033-ban elhunyt Kunigunda császárnét pedig 1200-ben avatták szentté. A szarkofág belsejében két kis koporsó őrzi a császári pár földi maradványait.

A márványszarkofág 1499 és 1515 között készült. A fedőlapon a császári párt látjuk életnagyságú ábrázolásban, a készítés korának megfelelő díszes reneszánsz ruhákban, uralkodói jelvényekkel.

A kősír négy oldala a két szent legendáiból vett jeleneteket örökít meg.

A pfennig-csoda
(Kunigunda személyesen fizeti ki az építő munkásokat;
az egyik elégedetlenkedő munkás kezét megégette a pénzdarab)

A tűzpróba
(a hűtlenséggel megvádolt császárnénak izzó ekevasakon járva kellett bizonyítani ártatlanságát)

Henrik csodás gyógyulása
(a Monte Cassino-i bencés kolostorban időző, vesekövességben szenvedő császárt éjszaka,
álmában gyógyítja meg Szent Benedek)

Az elhunyt lélek megítélése
(Mihály arkangyal és sátán vitáznak a lélek túlvilági sorsáról
 - a mérleg karja mutatja, hogy jótettek többet nyomnak a latban a bűnöknél)

Kunigunda a haldokló Henrik császár ágyánál

Keleti kripta

A dóm keleti kriptája a harmadik székesegyház építésekor, 1200 körül nyerte el mai formáját. Itt bambergi püspökök földi maradványai, illetve III. Konrád király van eltemetve. A gémeskút a mai napig is a dóm keresztelőkútjaként szolgál.

Orgona

1976-ban szentelték fel. Az eddigi orgonák közül ez a legnagyobb: 4 manuálja, 77 regisztere és 6000 sípja van.

Szent-szög kápolna

Szentmiséket és csendes imákat tartanak itt. Nevét egy ereklyéről, Jézus keresztre feszítésének szent szögéről kapta. A hívők a XIV. század óta zarándokolnak ide.

Veit Stoß-oltár

Ezt a hársfából faragott, Veit Stoß által 1523-ban dedikált, befejezetlen szárnyas oltárt, amelyet karácsonyi vagy Mária-oltárnak is neveznek, eredetileg Nürnbergbe szánták. 1526 körül került Bambergbe, a város egy másik templomába, és csak 1937-ben hozták át a dómba.

A középső nagy kép Jézus születését ábrázolja a betlehemi istállóban, Máriával, az újszülöttet imádó pásztorokkal és angyalokkal. A bal oldali szárny felső képének jelenetei: Menekülés Egyiptomba, alul: a napkeleti bölcsek hódolata; a jobb oldali szárny felső képén: Mária születése, alul: Jézus bemutatása a templomban.

Püspöki szék

A nyugati kórus közepén lévő püspöki szék 1904-ben készült Josef von Schork érsek számára. Mögötte található a pápai sír.

A háttérben:

Krisztus keresztre feszítése

A dóm barokk berendezésekor került ide Justus Glesker 1649-ben készült alkotása. Az aranyozott hársfából készült mű Krisztust, Mária Magdolnát, szűz Máriát és Jánost ábrázolja.

II. Kelemen pápa szarkofágja

Suidger bambergi püspököt 1046-ban választották meg pápának. Püspöki címét még pápaként is megtartotta. Rövid, tíz hónapos pápaságát lezáró halála után holttestét, végrendeletének megfelelően, visszavitték szeretett városába, Bambergbe.

Szarkofágja, az egyetlen ismert pápai sír az Alpoktól északra, a XIII. században készült olasz márványból.

Mivel karácsony előtt jártunk itt, természetesen ki volt rakva a Betlehem is.

ELŐZMÉNY ITT, FOLYTATÁS ITT! 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Bamberg MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bamberg

Bambergi dóm MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bambergi_d%C3%B3m
Bambergi lovas MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bambergi_lovas

Le Routard útikönyvek sorozat Allemagne kötete ISBN 978-2-01-912442-7

A dómban kapott szórólapok

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)