Közkívánatra az új évben is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp! :-) Idén lesz egy téma, ez pedig az otthon/szülőföld/haza.
A 2018-as év első vendégírója dr. Bagó Tünde, az Élet sója blog írója. Ő egy alföldi településről indult, ahol kultúrával és tanítással foglalkozott, majd a Dunántúlon jogászkodott, most pedig Németországban a Boden-tó mellett él, és az írás a fő foglalkozása. Blogja egy nagy sószóró, melyből az élet sóját szórja szét a maga és mások életébe. Nézzetek be hozzá is, jó olvasást!
Otthonunk, a
Bodeni-tó
Az otthon az a
hely nekem, ahol a mindennapjaimat azzal élem, akit szeretek. Az otthont mi
teremtjük magunknak.
A haza számomra
a magyar nyelv, amelybe korlátok nélkül kapaszkodhatom.
A szülőföldem
Vésztő, ahol a családom – legalább két-három generációnyi felmenőm – él és élt,
ahol járni, majd beszélni tanultam, s ahol csaknem 30 éves koromig éltem,
szocializálódtam.
Három mondat,
három hitvallás, amely sokaknak egyetlen helyet jelent a világon, de többen
vagyunk, akik hármat vagy még ennél is több helyet nevezhetünk meg e három
fogalom kapcsán.
Miután
megismertem a férjem, több városban is éltünk Magyarországon, majd elköltöztünk
Németországba, ahol 5 évnél is több ideje élünk ugyanabban a faluban a
Bodeni-tó mellett.
Bodensee |
Otthon érezzük-e
magunkat itt? Mindkettőnk nevében mondhatom, hogy igen, teljes egészében. Olyan
helyen, mint a Bodeni-tó nehéz is nem otthon érezni magad. Első perctől kezdve
úgy éreztem, hogy itt mindenki boldog (persze ez általánosítás, s bizonyára nem
mindenki, de), mosolyognak az emberek, az első napsugarakkal leengedik az
autójuk tetőjét, feldobják hátra a kerékpárjaikat, vagy felakasztják a
vitorlásokat húzó utánfutókat és leugranak a tóhoz. Mindegy, hogy hétfő van,
vagy szombat, ha csak fél órára is, de úgy akarják érezni magukat, mintha
nyaralnának. A második perctől kezdve pedig azt éreztem, hogy itt mindenki
figyel mindenre. Vigyáznak a házakra, vigyáznak a természetre, vigyáznak az
emlékekre. Nagyra becsülik, ha van egy régi épület az utcában, büszkék a három
kőből álló várromra, s megmutatják a kertjüket az idegeneknek is csupán a
kellemes élményszerzés céljából.
A Bodensee hajóról |
Az otthont mi
magunk teremtjük, vallom. Azt hiszem, hogy egyetlen helyen sem volt még olyan
könnyű otthont teremteni, mint a Bodeni-tónál.
Mi az egyáltalán
nem titkos recept szerintem?
Két dolog
elengedhetetlen hozzá! Egy lakás, amelyet a saját dolgaiddal, a saját
ízléseddel, a saját kényelmedre formálva alakítasz ki. A másik a nyitottság a
környezetedre. Megismerni a helyet, ahol élsz.
A Bodeni-tó és
az azt körbe ölelő három ország (Németország, Svájc, Ausztria) annyira kitárta
karjait nekünk, hogy szíves invitálását nem lehetett visszautasítani. Mentünk
és felfedeztünk.
Konstanztól
Lindauig, Bregenztől Schaffhausenig, a Hegautól Mainauig tucatjával jegyeztem
le és fotózta le a férjem a kedvenc helyeket, amíg végül az egész környék az
otthonunkká vált. Miről tudnál a legszebben írni? Az otthonodról. Ezért írtuk
meg A Bodeni-tó – Több mint útikönyvet, amely nem lexikálisan sorolja fel a
látnivalókat, hanem élménybeszámolóként, történetekkel és információkkal próbál
csábítani. Így most, amikor az otthonomba, a Bodeni-tóhoz kell csábítanom
titeket, kedves Olvasók, csak fellapozom a könyvem, s találomra kiválasztok pár
helyet, hogy kedvet kapjatok egy utazáshoz az Európa szívében elnyúló tóhoz.
A
tó különös atmoszférját északon a szőlőültetvények, délen és keleten az
Alpok csúcsai, nyugaton a vulkánok és a Rajna alakítják. Az egyik
legnépszerűbb turisztikai célpont a három országban, amely körbeveszi, nem
véletlenül. Ausztria, Svájc és Németország vendégszeretete, a tó jól szervezett
programlehetőségei, elfogadható, európai árai, biztonságos települései és
kitűnő klímája garantálják mindenki számára az élményekkel dús nyaralást,
nemcsak nyáron.
A Bodensee egy Zeppelinnel |
Négy hely
(kirándulási tipp), ahol kinyílt a könyvem, na jó, kicsit rásegítettem, hogy ne
csak a virágsziget, Mainau, a Zeppelin városa Friedrichshafen, a magyar király
által is látogatott zsinatváros, Konstanz és a tószínpadáról is jól ismert
osztrák Bregenz jusson eszetekbe a Bodeni-tó hallatán.
Dornbirn, ahol a
Rolls-Royce-ok parkolnak
A bregenzi erdő,
a Rajna-völgye, a Bodeni-tó és az Alpok ölelésében, alig pár kilométerre
Bregenztől fekszik Dornbirn városa, amelyre érdemes a Karren hegyről egy
pillantást vetni. 975 méterrel a tengerszint felett már éppen elég magasan vagyunk
ahhoz, hogy lássuk, ahogyan a Rajna belefut a tóba, ahogy a tó nekifut a
bregenzi erdőnek, s ahogyan az Alpok mindezt távolról figyeli. A Karenről
gyalog is „lefuthatunk” egyenesen a Rolls-Royce múzeumig, amely a világ
legnagyobb gyűjteményével rendelkezik a talán leghíresebbnek is mondható
autómárkából.
A bregenzi erdő |
Rolls-Royce múzeum |
Gottlieb, a szó
szerint is édes svájci település
Aki megkóstolja
a svájci csokit, az garantáltan függővé válik, van benne valami olyan plusz,
amivel felülmúlja a versenytársait, talán csak sejthető, hogy azok a csodás
legelők az okai, amelyek mindenféle jóval elhalmozzák a csokihoz szükséges
tejet adó teheneket. A Bodeni-tó partján készülő svájci csokinak, a
Gottliebernek pedig azt a bizonyos pluszt származása is adja. III.
Napóleon, aki a tó mellett nő fel már szorgosan kóstolgatja a Gottlieber
ostyát, a gaufrettes-t, amelyet a helyi asszonyok készítenek. A csoki azonban
csak később, egy belevaló, vállalkozó hölgynek köszönhetően kerül bele az
ostyába. Gottlieben faluban el sem lehet téveszteni a csokigyárat, de
mámorunkban el ne felejtsük megnézni az édes kis svájci települést se.
Gottlieb |
Reichenau
szigete, ahol Nagy Károly fiai (a IX. században) tanultak
Reichenau szigetén
egyszerre lehet részese az utazó a zöldségtermesztés kultúrájának és a
középkori oktatás, kódexmásolás és gyógynövénytermesztés
hagyatékainak. Aki egyszer a szigetre betéved, annak nehéz lesz megválnia
tőle. Ne rémisszen meg senkit a beáramló tömeg, mert bent eltűnik majd a
nyomasztó turistahad. Számomra a legszebb panorámát és a legnagyobb
nyugalmat nyújtó hely a régi teaház melletti rész. Nehéz megtalálni, de
keressük kitartóan a sziget déli oldalán, az első templom és a sziget központja
között félúton térjünk le, majd egy autószalon mellett induljunk délnek. Ott
lesz az, csak vár bennünket és minden évszakban és napszakban bebizonyítja,
hogy Reicheanu öröksége nemcsak a kódexekben lakik.
Reichenau szigete a tóról |
Reichenau - a régi teaház |
Meersburg, a
színek orgiájának városa
A Boden-tó egyik
legszebb, s legrégebbi települése. Két dolgot biztosan észrevesz az, aki
hajóval érkezik a tavon a városhoz. Az egyik a vár, a másik a tó felé futó
szőlőtőkék. A vár, amely már a VII. században a Merovingok stratégiailag fontos
bástyája volt, III. Ottótól kaphatta nevét, aki Meresburgnak nevezi. (Meer
tengert, burg várat jelent német nyelven.) Ez a város is bővelkedik középkori
épületekben, de a legmegkapóbbak a színek. Olyan vidámmá teszik a belvárost,
hogy a látogatónak azonnal mosolyogni támad kedve. S mosolyát csak az
fokozhatja, ha megkóstolja a szőlő nedüjét, a meersburgi bort.
Meersburg |
Meersburg színei |
Meersburg vára |
A könyv megvásárolható
a Libri és a Líra üzleteiben, valamint online áruházaiban is. Továbbá a Publio Kiadó webáruházában ITT.
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!
A februári vendégíró Hartyándi Flóra lesz, aki Győrből
indult. Ő a Punctually Punch tervezője, egyedi kézműves termékeket készít, és
webshopot üzemeltet. Jelenleg Angliában egy lápvidéken, Dartmoorban él, és
írásaiban a környéket mutatja be. Honlapján mindent megtalálhattok,
ami vele kapcsolatos. Munkájáról és utazásairól is olvashattok angolul és természetesen
magyarul is. Nézzetek be hozzá is, jó olvasást!
Kedves Tünde!
VálaszTörlésSzép helyen éltek. De nem Bodeni-tó, hanem csak Boden, ahogy németül is és nem Bodenersee!!!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Boden-t%C3%B3
Pár éve mi is körbejártuk a tavat. Én 15 éve élek Németországban.
üdv
Kedves Flögi! Igen, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint Boden-tó. Egy személyes és egy köznyelvi dolog miatt használom én a Bodeni-tó kifejezést, a személyes az, hogy elsőként gyermekkoromban találkoztam a Bodeni-tóval, amikor egy kevésbé beszélő magyar vezetett körbe bennünket Mainaun. Ő folyamatosan Bodeni-tónak hívta. Én pedig, gyermekként, mindenhová, az előhívott fotóimra, a naplómba, a leveleimbe ezt írtam. Majd idekerültem a tóhoz már felnőttként, tudatában a helyesírás szabályainak és szembesültem vele, hogy minden itt élő magyar, akivel csak összefutok Bodeni-tónak hívja. A könyvem elismert nyelvi lektora konzekvensen javította Boden-tóra, velem együtt. Majd a végén jött a szakmai lektor, egy irodalomtudományi szakember, s egy marketingszakember, s jött a nagy csata köztük és a nyelvész között. Mi legyen? Mindenki Bodeni-tóként emlegeti, az internet is így ismeri, de így nem helyes. A csatát nekem kellett eldönteni ezer érv között, s akkor azt mondtam, hogy nekem András bácsi gyerekként azt mondta, hogy Bodeni-tó, így lett az én tavam, legyen annyi szerzői jogom, hogy ezt használom a jövőben, utalva arra, hogy nem személytelenül írok róla, hanem személyes kötődéssel. Szóval igen, a németről fordítás és a magyar helyesírás szerint valóban Boden-tó, de Bagó Tündje "tava" Bodeni-tó. :-)
TörlésEz így igaz, a magyarok valamimért totálisan rosszul használják. Nem okoskodásnak szántam, csak nekem nagyon bántja a fülem. De ha neked ehhez kötődésed van, megértem. Köszi a magyarázatot. üdv
TörlésNagyon szépek a fotók, és a cikkből azt érzem, egészséges lelkületű emberek élnek itt, akik a tájat is egészségesen tartják. A szó legmélyebb értelmében.
VálaszTörlés