2018. augusztus 16., csütörtök

Szeretettel várjuk Püspökmolnáriban! (Szerző: Kuglics Gábor)




Közkívánatra 2018-ban is folytatódik a vendégírói sorozat, bár egy kicsit másképp. :-) Az idei téma az otthon/szülőföld/haza. E havi vendégírónk, Kuglics Gábor egy kicsit speciális témában utazik: blogjában, melyet immár 7. éve vezet, folyamatosan gyűjti lakóhelye, a Vas megyei Püspökmolnári történetéhez kapcsolódó régi újságcikkeket, fotókat, térképeket, okleveleket és egyéb dokumentumokat.




Szeretettel várjuk Püspökmolnáriban!


Egy kis falu, aminek a neve hasonlít Püspökladányéhoz, bár a kettőnek semmi köze egymáshoz. Püspökmolnári ugyanis Vas megyében fekszik, a Rába mentén. Mindig ez volt a lakóhelyem, így természetesen szeretem. Történészként kutatom is a falu múltját, amelyről blogot írok. Ezúttal azonban nemcsak a település múltjáról, hanem a jelenéről is szót ejtek.


Püspökmolnári természeti környezete

A falut ilyen néven 1949. óta találjuk meg a térképen, előtte évszázadokon át 3 különálló kisközség, Püspöki, Szenttamás és Molnári élte itt a maga életét. Ezeket a falvakat a 20. században 2 lépcsőben vonták össze. Míg létrejöttekor mintegy 1300 lakója volt Püspökmolnárinak, addig ma már csak 850 fő körüli a lélekszám. De a falu így is egy hangulatos, élhető település.

A község a vasvári járásban helyezkedik el, de már a Rába északi oldalán. A folyó túlpartján, a Vasi Hegyhát lankáin a járási székhely, Vasvár fekszik. A falu északi határát a Sorok-patak érinti. E vízfolyások évszázadokon át halfogási lehetőséget biztosítottak az itt élőknek. A horgászat napjainkra már az állóvizekre települt át, és ebből községünkben több is található. Ezek részben lefűzött holtágak, részben a művelés alól kivont bányatavak. A Farkincás-tónál nyaranta rendeznek horgászversenyeket; a kerítéssel övezett, biztonságos partján pedig akár sátrazni is lehet. A falu belterületén található Nagy-tónál pedig komoly turisztikai fejlesztések zajlottak, így a tó nemcsak a horgászok, de egész családok kikapcsolódását szolgálja.

Mozgáskorlátozott horgászoknak készült stég a Nagy-tónál

A Nagy-tó félszigetén


Mivel a Rába a vadvizek szerelmeseinek kedvelt hazai folyója, ezért a községben kisebb csónakkikötő várja a vízről érkező vándorokat. (A folyó pleisztocén hordalékát pedig a falu területén 2 kavicsbánya termeli ki, munkahelyet teremtve sokaknak.)

A csónakkikötő esőbeállója a Rába-parton


Községünket vonattal is el lehet érni Szombathely vagy Nagykanizsa irányából. Az 1865-ben készült állomásépületet a GYSEV pár éve felújíttatta, így kulturált körülmények fogadják a vasúton érkezőket.

Püspökmolnári felújított vasútállomása az ott született Prinz Gyula földrajztudós emléktáblájával


Örökségünk…

A mai Püspökmolnáriban kevés régi épület található. A község díszét, a 18. században épített, a 19. században 33 szobássá kibővített Sallér-Festetics-Kinsky kastélyt 1927-ben lebontották. Nagyszerűségéről ma már csak néhány fotó tanúskodik (ezeket lásd ITT).

A mai község valószínűleg legrégebbi épülete a középkori alapokra és előzményekre a 18. században épült katolikus templom, amelyet Szent Tamás apostol tiszteletére szenteltek, és amely az egykor önálló Szenttamás község közepén áll. (Az evangélikusok is rendelkeznek imaházzal, ami 2003-ban készült.) A szakrális emlékek közé haranglábak, út menti fogadalmi kőkeresztek, egy Nepomuki Szent János-szobor és egy Szűz Mária-szobor tartoznak még.

Mária-szobor és harangláb a püspöki falurészen


Híres emberek

Püspökmolnári „híres emberekből” sokat mondhat a magáénak. A falu vasútállomásán – az állomásfőnök fiaként – született az egyik utolsó magyar földrajzi felfedező, az Ázsia-kutató Prinz Gyula (1882-1973). Emlékét tábla örökíti meg a vasútállomáson, illetve egy kő és bronz emlékmű a falu központjában, a tudós nevét viselő általános iskola épülete előtt.

Prinz Gyula felfedező-földrajztudós emlékműve
a nevét viselő iskola épülete előtt


A régi molnári temetőben nyugszik a kiegyezés utáni Andrássy-kormány egyik tagja, gróf Festetics (II.) György, a király személye körüli miniszter, a keszthelyi Georgicont alapító Festetics György unokája. (A család több tagja pedig a szenttamási katolikus templom kriptájában alussza örök álmát.)

Ugyancsak a faluban született Piry Cirjék ferences szerzetes, tartományfőnök, aki Batthyány Lajos újratemetési szertartását celebrálta. Emlékét tábla örökíti meg az egykori püspöki haranglábon. 

A régi szenttamási temetőben egy ’48-as honvédtiszt, Korchmáros Menyhért nyugszik, az új köztemetőben pedig a perui Nazca-vonalak egyik magyar – és püspökmolnári születésű – kutatója, Zelkó Zoltán.


Civilek, kulturális programok

A faluban gazdag egyesületi élet zajlik. A legrégebbi civil szervezet az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melyen belül egykor női raj is működött. Hatékonyan vigyáz az itt élők biztonságára a helyi polgárőrség. A Községi Sportkör futballcsapata egykoron az NB III-at is megjárta, jelenleg a megyei II. osztályban játszanak, és zömmel helyi fiataloknak nyújtanak sportolási lehetőséget. Futballpályájuk villanyvilágítással felszerelt.
Technikai sportokban, különösen lövészetben jeleskedik a Szabadidősportok Egyesülete tagsága. Lovaglásra is van lehetőség a faluban, egy lovas egyesület keretében. Számos községi rendezvényen fellép és tagjainak rendszeresen kirándulást szervez a helyi nyugdíjas klub. Elsősorban egyházi ünnepeken mutatja meg tudását a templomi kórus
A néhány éve szépen felújított Faluház pedig nemcsak rendezvények (falugyűlés, nemzeti ünnepek, szilveszteri bál) helyszíne, de gazdag közösségi élet is zajlik benne: kézműves foglalkozások vannak gyerekeknek és horgolószakkör is működik, továbbá itt található a könyvtár és a teleház. A gyerekeket két játszótér is várja a községben, továbbá ingyenesen használható teniszpálya is van.

Játszótér a Dózsa utcában, a háttérben a teniszpálya


A falu fiataljai – a lehetőségekhez képest – próbálják őrizni a hagyományokat, így húsvétkor locsoló fiúk, pünkösdvasárnap pedig pünkösdölő lányok járják a falut, ősszel pedig szüreti felvonulásra és bálra kerül sor. A régiekhez az elmúlt években új rendezvények zárkóztak fel: tavasszal a gyerekeknek nyusziváró, ill. májusfa-állítás és –kitáncolás, decemberben pedig karácsonyváró programok. A minden év júliusában megtartott falunap pedig már mintegy negyed évszázados múltra tekint vissza. Itt nemcsak külső fellépők szerepelnek, de a helyi közösségek és tehetségek is bemutatkozhatnak.

A helyi asszonyok falunapi műsora


Ha bejártuk Püspökmolnárit, megismerkedtünk a természeti környezetével, látnivalóival, közösségeivel, utána üljünk le a falu központjában lévő presszó teraszán, és egy pohár nedűvel csillapítsuk szomjunkat!

A presszó terasza


Viszontlátásra, Püspökmolnáriban!



Ha szívesen olvasnátok még Püspökmolnári jelenéről, de legfőképp múltjáról, látogassatok el a blogra vagy kövessétek a Facebookon.



A következő vendégíró szeptemberben Reiman Zoltán lesz. Ő is speciális témában utazik: blogjában, melyet alig több mint 1 éve vezet, célja szülővárosa, Miskolc múltjának megismerése, kutatása, felfedezése. Óriási megtiszteltetés számára, hogy a 2018-as évre elnyerte Miskolc városának művészeti és tudományos ösztöndíját. Kukkantsatok be a blogra vagy annak Facebook oldalára is, jó olvasást! 



A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!




Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy benéztél! / Thanks for your visit!