Sétarepülés egy történelmi repülőgéppel

Junkers Tante Ju Ju-52/3m

A legöregebb, legszebb, legdrágább, legbiztonságosabb és legérdekesebb repülőgép

Tavaly is egy sétarepülést kaptam szülinapomra Laurent-tól. Akkor meglepetés volt az egész, kb. fél órát repültünk Nürnberg és a Rothsee felett egy Cessnával. Nagyon jó volt az is, de előtte kicsit ideges voltam, mert nem árulta el, hogy mire készül. Mivel látta, hogy mennyire utálom és idegesítenek a meglepetések, idén elárulta, hogy mit tervez.

Ez pedig nem más volt, mint egy újabb sétarepülés, ezúttal azonban egy történelmi repülőgéppel, egy Junkers Tante Ju Ju-52/3m-essel.

Idén is lett volna ok azonban az aggodalomra, ugyanis pár nappal a mi repülésünk előtt,

2018. augusztus 4-én a svájci Alpokban lezuhant egy Ju-52-esoldtimer repülőgép 20 emberrel a fedélzetén. A balesetet senki nem élte túl. L

Ettől függetlenül mi persze nagyon vártuk az utunkat, és eszünkbe sem jutott visszamondani.

A repülőgép nem volt ismeretlen előttünk, mert egyrészt láttuk többször is Nürnberg felett repkedni, másrészt én munka közben a reptéren is láttam már párszor. Ezen kívül a Technik Museum Sinsheimban is láttunk belőle többet is, sőt, ott az egyikbe be is lehetett menni.

Junkers Tante Ju Ju-52/3m

A hullámlemez-borítású „Nagynéni” eredetileg egy motorral készült. A fő megrendelő (Lufthansa) kérésére látták el három motorral a biztonság és a nagyobb teljesítmény miatt. Így jött létre a Junkers Tante Ju Ju-52/3m, egy motorral az orrban, és egy-egy motorral a szárnyakon. Utas- és teherszállító, valamint harci repülőgépként is használták, ha kellett sítalpakkal vagy úszótestekkel szerelték fel. A második világháború előtti időszak legismertebb, legelterjedtebb Európában (Németország, Spanyolország, Franciaország, valamint Magyarország(!)) gyártott gépe volt. Az augusztus 4-én történt baleset óta csak 6 darab repülőképes példány létezik belőle, de múzeumokban sok helyen láthatók.

A D-AQUI lajstromjelű gép a Junkers dessaui gyárában készült. 1936. április 2-án emelkedett először a levegőbe. A Lufthansa ugyanebben az évben vette meg. Bár „nőnemű”, mégis a Fritz Simon nevet kapta. Hányatott sorsa volt Európában és Amerikában egyaránt: miközben felváltva hol hidroplánként, hol polgári gépként, hol pedig a légierő szolgálatában repült, volt hogy elsüllyedt, leégett, marta a rozsda vagy múzeumban állt. Végül 1984-ben a Lufthansa vezérigazgatója úgy döntött, hogy a cég megalakulásának 60. évfordulójára visszavásárolja az akkor Amerikában lévő gépet, mely még az év december 28-án földet is ért Hamburgban. 1986. április 6-án, a Lufthansa megalakulásának 60. évfordulóján a „Berlin-Tempelhof” nevet kapta.

○ A D-AQUI nem csak a legrégebbi Junkers repülőgép, hanem a legrégebbi repülőgép, amelyet még mindig a világ kereskedelmi repülésében használnak. („ältesten zugelassenen Verkehrsflugzeugs der Welt, das noch regelmäßig mit Passagieren startet”)

○ A D-AQUI volt az utolsó gép, amely a berlini Tempelhof repülőtérről indult 2008. október 30-án, mielőtt az hivatalosan bezárt volna.

○ A D-AQUI-t 2015-ben a Denkmalschutzamt Hamburgban regisztrálta Hamburg emlékműlistáján. Ez volt az első alkalom, hogy egy kereskedelmi repülőgép, mint mozgó emlékmű védett lett.

Néhány adat a repülőgépről:

Típus: Junkers Tante Ju Ju-52/3m

Lajstromjele (kettő is van neki): D-AQUI (eredeti, történelmi), és D-CDLH (új, hivatalos)

Személyzet: 3 fő + 1 fő légiutas-kísérő

Kapacitás: 16 utas

Ülések száma: 16

Szárny fesztávolság: 29,25 m

Hossz: 18,90 m

Magasság: 4,50 m

Hajtóművek típusa: Pratt & Whitney R-1340 S1H1 G „Wasp” 9 hengeres csillagmotor

Maximális felszálló súlya: 10500 kg

Hatótávolság: 1000 km

Utazósebesség: 180-200 km/h

Végsebesség: 330 km/h

Mióta a Lufthansa visszavásárolta, ezzel az ezüst-fekete szépséggel Németország több városában is csinálnak sétarepüléseket, mint például Augsburg, Egelsbach, Friedrichshafen, Hamburg, Hannover, München, Köln, stb. Nürnbergben is lett volna, de egyrészt itt már repültünk a Cessnával, másrészt amúgy is hamar elkeltek a jegyek. (Nagyon gyorsnak kell lenni, hónapokkal előtte meg kell venni a jegyeket. (A mi esetünkben ez fél év volt, de ebben benne van az is, hogy a szabadnapjainkat nehéz volt összeegyeztetni a sétarepülés dátumaival.)) Túl messzire nem akartunk menni, ezért úgy döntöttünk, hogy Ingolstadtba megyünk.

Valamivel dél után érkeztünk meg az Ingolstadt-Manching (IGS) reptérre. Nagyon pici, de azért van egy kis bár, ahol a pultos nagyon segítőkész volt, és útbaigazított, hogy hova menjünk, ha az érkező Tante Ju-t akarjuk lencsevégre kapni. Kiderült, hogy késett, így volt időnk kimenni a megadott helyre, és láthattuk megérkezni, és landolni.

VIDEO!!!

Ezután visszamentünk a reptérre, és a Junkers Lounge-ban haraptunk valamit. Az ablakból láthattuk az előttünk induló csoportot elmenni, majd visszaérkezni. Mi is kimehettünk a géphez, körbejárni, fényképezni, bekukucskálni. Nagyon lazán ment az egész.

VIDEO!!!

VIDEO!!!

Visszamentünk az épületbe, ahol „becsekkoltunk”, azaz a listán kipipálták a nevünket. A csoport együtt ment ki a géphez. Beszállás előtt pár szóban bemutatták a gépet, és a 4 fős személyzetét: a 2 pilótát, 1 technikust és 1 légiutas-kísérőt. Utána szálltunk be. Laurent a második sorban ült a jobb oldalon, én a harmadik sorban a bal oldalon.

VIDEO!!!

VIDEO!!!

A technikus is a pilótafülkében ült (felszálláskor és leszálláskor fontos szerepe van), de utána kijött onnan, mi pedig egyesével pár percre (hogy mindenkire jusson idő) bemehettünk.

VIDEO!!!

A repülés nem volt épp csendesnek mondható, de nem volt bántóan hangos sem. Viszont a gépen nincs légkondi, és nyitható ablak is csak a pilótafülkében, illetve hátul a légiutas-kísérő mellett, illetve a mosdóban van, így nagyon meleg volt benne.

Középen: Befreiungshalle - Kelheim

Középen: Befreiungshalle - Kelheim

VIDEO!!!

A gépen lehetett emléktárgyakat venni (képeslap, kulcstartó), illetve ajándékba kaptunk egy kitűzőt.

Néhány adat az utunkról:

Felszállás: IGS 15:56

Landolás: IGS 16:27

A repülés 31 percig tartott.

Repülési magasság: kb. 600 m (3 000 láb)

Max. sebesség: kb. 115 csomó (210 km/h)

Repülési távolság: kb. 55 mérföld

Utánunk volt még csoport, így mi nem oda mentünk vissza a Junkers Lounge elé, hanem a tankoló állásra. 

A következő csoport miatt megnézhettünk még egy felszállást és még egy leszállást a már jól ismert mezőn.

VIDEO!!!

VIDEO!!!

Egyéb sétarepüléseink:

Cessna 172-R Skyhawk – a Rothsee és Nürnberg felett
Zeppelin NT – a Boden-tó felett Friedrichshafen környékén

Liszunov Li-2T - Dunakeszi és a Duna felett

Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod a linket másokkal is. A cikket viszont légy szíves, ne másold!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK / FORRÁSOK

- Video a teljes repülésről motorindítástól leszállásig

Junkers Ju-52 MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ju_52

Junkers Ju-52/3m NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Junkers_Ju_52/3m

Junkers Ju-52/3m D-AQUI NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Junkers_Ju_52/3m_D-AQUI

Sétarepülés időpontjai, foglalás NÉMETül, ANGOLul: https://www.dlbs.de/de/Ju-52-Rund-und-Streckenfluege/Ju-52-Flugplan.php

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)