Historische Felsengänge

Dél-Németország legnagyobb sziklába vájt pince-labirintusát a nürnbergi Kaiserburg (Császári vár) lábánál találjuk. A Historische Felsengänge igazi különlegesség a város látnivalói között, melynek földalatti folyosóit idegenvezetővel járhatjuk be.

Reinheitsgebot
Sörtisztasági törvény

A nürnbergi sörtörténelem nagy múltra tekint vissza. Már 1303-ban bevezette a város a sörtisztasági törvényt (Reinheitsgebot). „man sol auch kein ander chorn prauen, denn Gersten alein, weder haber noch chorn noch dinkel waitzen. Welcher Brauer oder Müller dagegen verstößt soll jahr und tag aus der Stadt fahren.” Eszerint a sörfőzéshez csak árpamaláta használható fel, a többi gabonát a pékek használhatták fel kenyérsütéshez. Amelyik sörfőző vagy pék ezt nem tartja be, annak 1 év, 6 hét és 3 napra el kell hagynia a várost! (A jahr und tag egy középkori kifejezés, mely 1 év, 6 hét és 3 napra szólt egészen pontosan.) A sörtisztasági törvény bevezetésének évétől számítják Nürnberg sörtörténelmét.

A cégér jogot jelző jel/jelvény volt a középkorban, mely az idegenek és írástudatlanok tájékozódását segítette. A sörfőzés legrégibb jelvénye a Brauerstern. Ez egy hexagramm, azaz hatágú csillag vagy más néven Wotan-csillag, amely a sörfőzés 3 fő elemét jelképezi (tűz, víz, levegő), valamint a sör 3 összetevőjét (víz, maláta és komló).

Historischen Felsengänge

Az óvárost behálózó alagútrendszer, a földalatti labirintus története a XIV. századik nyúlik vissza. Ekkoriban 30 000 lakosa volt Nürnbergnek, és 40 sörfőzde működött a városban. 1380-ban a városi tanács elrendelte, hogy annak, aki sört akar főzni Nürnbergben, a háza alatt kell, hogy legyen pincéje is, lejárattal, szellőzővel.

„Wie einer ein hause haben sol, der schenkt: jeder, der Bier brauen und verkaufen wollte, musste demnach einen eigenen Keller haben, zehen schuch tieff und sechzehen schuch weit.“

A pincének 10 láb mélynek és 16 láb szélesnek kell lennie. Ezek építését, szellőzését szigorúan ellenőrizték. A speciális mikroklíma lehetővé tette a sör érlelését, hosszú távú raktározását és hűtését is. Olyan sokan vájtak pincét, hogy azok a végén összeértek. A belváros alatt kb. 25 méter mélyen és három-négy szinten pincék vannak még ma is! A vörös homokkő -amelybe a polgárok a pincéiket vájták az évszázadok során-, a tökéletesen egymás fölött álló oszlopok kialakításának köszönhetően nagyon stabilnak bizonyult. Hihetetlen, hogy mennyi épületet tartanak ezek a pincék, és hogy nem omlottak be!

A város alatt több, sziklába vájt katakomba is húzódik, melyeknek megtekintését ma már sörös élményekkel is párosíthatjuk. Mi a „Genießerpakete” nevű csomagot választottuk, melynek végén a Hausbrauerei Altstadthofben sört és whiskyt is kóstolhattunk. A pincerendszer lejárata az Albrecht Dürer szobor mögött van, innen indult a túra, melynek során rengeteg érdekességet megtudtunk kísérőnktől.

 

Ø      Már a középkorban is létezett egy kiépített labirintus rendszer, melynek elsődleges célja a Császári várból (Kaiserburg) történő menekülés, kijutás volt. Ezt fejlesztették tovább, újabb járatokkal és termekkel toldották meg, amikor a sörös pincéket vájták a későbbi évek folyamán.

Ø      A középkorban még csak a pincerendszer felső három szintje létezett. Ezeket jégvermekkel bővítették, melyek lehetővé tették az egész éves hűtést és sörkészítést.

Ø      A németekről köztudott, hogy ma is sok sört isznak, de akkoriban kb. ötször annyi sört ittak, mint ma! Ebben közrejátszott az is, hogy a sört a fertőzött folyó- és kútvizek miatt víz helyett itták, nem csak a felnőttek, de a gyerekek is, már kétéves koruktól. Az akkori sör alkoholtartalma kb. 2% volt, amiből fejenként napi 3-5 litert fogyasztottak.

Ø      Nürnbergben 1629-ben az egy főre eső éves sörfogyasztás igazolhatóan kb. 500 liter volt!

Ø      A pincék szellőzését szigorúan ellenőrizték, hisz veszélyes lett volna ott tartózkodni a sör erjedése során keletkező szén-dioxid miatt. A sok szellőzőaknán keresztül a folyamatos légcserét a magas házak napos oldalán felemelkedő levegő húzó hatása biztosította. A házfalak mellett ma is láthatók az aknafedők.

Ø      A homokkőbe vízvezetékrendszert és víztározót is vájtak. A később kiépített fatörzs-vezetéken érkező minőségi vízzel először a Heilig-Geist Spitalt (Szentlélek ispotály), majd a piactéren lévő Schöner Brunnen kutat is ellátták.

Ø      Az ipari hűtés feltalálásáig a sör mellett más termékek is készültek itt, például savanyú uborka. Az egyik falban láthatunk egy kiálló csövet. Ez volt az uborkacsúszda, amin át a Harrer élelmiszeripari vállalat juttatta le az uborkát az alagútrendszerbe. Ez a cég 1912-től használta a pincéket főleg savanyú uborka készítésre és tárolásra. Egy uborkahordót még ma is láthatunk az egyik sarokban. Az 1798-tól 1979-ig létező Harrer társaság az ökörszájsalátájáról (Ochsenmaulsalat) is ismert volt.

Ø      A II. világháború alatt a társaságnak engedélyezték a savanyú káposzta gyártását a pincékben, melyeket éjjelente bunkerként is használtak. A savanyú káposzta készítését azért hagyták jóvá, mert magas C-vitamin tartalma miatt „háborús szempontból fontos termék”-nek (kriegswichtig) minősítették. (A C-vitamin hiánya miatt főleg a tengerészeknél gyakran kialakult a súlyos táplálkozási betegség, a skorbut.) A háború után a Harrer cég 1976-ig folytatta a pincékben konzerváruk gyártását.

Ø      A II. világháború alatt a pincerendszert bunkernek használták a nürnbergiek. Ekkoriban is bővítették a labirintust, mivel nem volt elég hely mindenki számára. Hadifoglyokkal ásatták tovább a pincerendszert nappal, éjszakára pedig kizavarták őket. Sok nürnbergi polgár a Harrer társaság hordói között vagy azokon ülve vészelte át a bombázásokat, melyek során Nürnberg óvárosa szinte teljesen megsemmisült. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra vették a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek.

Ø      A háború során gáztámadásoktól tartva a szellőzőaknákat lezárták, és elektromos szellőzőrendszert telepítettek. Később újra megnyitották a régi aknákat, ma is ezeknek köszönhető lent a száraz és friss levegő.

Ø      A pincék egy része a mai napig használatban van.

Hausbrauerei Altstadthof

A Hausbrauerei Altstadthof a város legrégebbi sörfőzdéje. Itt végződött a túránk, aminek a végén kóstolót kaptunk. A sör mellett ma már whiskyt is készítenek! A helyi whisky, az Ayrer’s lepárló a felszínen van, a raktárral együtt, ahol nagy hordókban áll az Ayrer’s. A világ legerősebb whisky-je, a 74,2%-os Mastercut is itt készül. Egyesületeknek, vállalatoknak és baráti társaságoknak bérfőzést is vállalnak, ezeket kisebb hordókban más-más logókkal láthatjuk.

Az italok mellett többek között készül itt maláta cukorka, sós és édes maláta rágcsa, de például vörös sör mustár is!

Traditionelle Nürnberger Rotbier
Tradicionális nürnbergi vörös sör

A „rotbier”, azaz a vörös sör helyi specialitás, melyet már a korai középkorban is, városi sörként főztek. Nürnbergben szigorúan ellenőrizték az alsó erjesztésű Rotbier főzését és értékesítését, és az adóterhek magasak voltak. Ennek ellenére az egy főre eső sörfogyasztás magas volt, évente mintegy 200 liter! 1597-ben 35 vörös sör, 11 búzasör főzde, plusz a városi búzasör gyár volt Nürnbergben.

A Hausbrauerei Altstadthofban maradtunk ebédre.

Egyéb látnivalók és programok Nürnbergben >> ITT <<

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!

Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!

LINKEK/FORRÁSOK

Nürnberg MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BCrnberg

Felsengänge (Nürnberg) NÉMETül: https://de.wikipedia.org/wiki/Felseng%C3%A4nge_(N%C3%BCrnberg)

Historischen Felsengänge hivatalos honlap NÉMETül, ANGOLul: https://www.historische-felsengaenge.de/en/

Hausbrauerei Altstadthof hivatalos honlap NÉMETül: https://www.hausbrauerei-altstadthof.de/

(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)