Babonák és a repülés
Csatlakoztam
a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségének egy kihívásához, ahol
időnként kapunk egy-egy témát. Én csak az olyanokban veszek részt, ami
valamilyen módon kapcsolódik a blog témájához. Ez a mostani ilyen: „Te
miben (nem) hiszel?”
A 13-as számtól való félelem nem új keletű dolog, egészen az ókorig visszavezethető! A mai napig hajlamosak vagyunk nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Vannak olyan légitársaságok, melyek gépein nincs 13-as számú sor, és van olyan hotel, ahol nincs 13. emelet vagy 13-as számú szoba. Vagy 13. utca… és még sorolhatnám. Tartunk a tizenharmadikától is, pláne, ha péntekre esik.
A babonák azóta foglalkoztatnak, mióta az eszemet tudom. Van, amelyiken jót szórakozom, van, amelyikben magam is hiszek. A 13-ban pont nem. Nem volt rossz érzésem, ha ebbe a sorba kellett ülnöm, vagy ezt a számú tételt húztam egy vizsgán, és az sem, ha 13-a péntekre esett.
Soha nem érdekelt az sem, ha péntek 13-án kellett repülnöm. Azonban 2019. december 13-án -ami pont péntekre esett,- történt valami. Aznap Tel Avivba repültünk, és az út kb. 1/3-a eseménytelenül telt. Ekkor azonban munkahelyi baleset ért: egy kollégám véletlenül meglökött, miközben kapucsínót készítettem magamnak, és a forró víz a poharam helyett a kezemre folyt. Gyorsan kellett döntenem, hogy hová dobjam a poharat. Ha csak leejtem, akkor leforrázom a harisnyás lába(i)mat is, ez szóba sem jöhetett. Így befelé, a sarokba dobtam el. Nem gondolkodtam sokáig, hisz égetett a víz, de ez elég volt ahhoz, hogy jól leforrázzam magam, annyira, hogy miattam meg kelljen szakítani az utat, hogy orvosi ellátásban részesítsenek. Persze a kollégáimmal együtt megpróbáltuk rendbe hozni a kezem, hiszen ilyen esetekre is ki vagyunk képezve. Azonban, amikor a kapitány egy idő után megnézte a kezem, úgy döntött, hogy megszakítjuk az utat. Ezt be is jelentette az utasoknak, és ők elkezdték mondogatni, hogy „Na, péntek 13!”. Nekem csak ekkor esett le a tantusz, hogy jé, tényleg!
Gondolhatnánk, hogy emiatt megváltozott a hozzáállásom ehhez a naphoz, és ezután elkezdtem hinni a péntek 13 mágikus erejében, de nem! Ez volt az egyetlen olyan péntek 13, amikor valami szerencsétlenség történt velem, se előtte, se azóta semmi. (Kopp-kopp 😉) A péntek 13-a marad számomra továbbra is egy „normál” nap.
Ez a bejegyzés a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Grafomágia kihívásának része. Kíváncsi vagy, hogy a többi résztvevő miben hisz? Lent, a kék gombra kattintva elolvashatod az ő írásaikat is. És ha van kedved, válaszold meg a kérdést hozzászólásban: Te miben (nem) hiszel? 😊
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Ha máskor is szeretnél velünk utazni, inspirációért kövess minket a Mindenütt
jóóó blog Facebook oldalán, vagy a blog youtube
csatornáján, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper
közösséggel találkozhatsz!
#mbbk_grafomágia #blogkihívás #mbbk #magyarbloggerekközössége #iambloggeriamhere
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése