2016. július 2., szombat

Crespi d’Adda munkásfalu - Crespi d’Adda, Olaszország

 

 

Crespi d’Adda egy munkásfalu Olaszországban, melyet 1878-ban alapítottak az Adda folyó partján. A terület Capriate San Gervasio településhez, Bergamo megyéhez (Lombardia) tartozik.

1995 óta az UNESCO Világörökség listáján szerepel 730-as azonosító számmal.


A falu az egyik legérdekesebb példája a munkásfalvak olaszországi megjelenésének. A hely eredeti, szinte tökéletes állapotban maradt fenn.
 
A falut érdemes először a falu szélén lévő kilátóból megnézni, nagyjából be lehet tájolni, hogy mi merre található, merre érdemes elindulni felfedezőútra.
 
Kilátó

Kilátó
 
A munkásfalu látképe a kilátóból

A gyárat és a falut a 19. század végén -az olaszországi ipari forradalom kezdete idején- alapította Cristoforo Benigno Crespi (1833. október 18-1920. január 5.), hogy elszállásolja a textil-gyári munkásokat. Cristoforo Benigno Crespi 1877-ben 85 hektár földet vásárol, valamint engedélyt kér az Adda folyó vizének használatára.

Cristoforo Benigno Crespi szobra

Adda folyó

Adda folyó

1878. július 25-én a átadják a gyárat, és 5000 orsóval megindul a munka.
 
A gyárépület főbejárata

 

A gyárépület főbejárata
 
A gyárépület
 
Ugyanebben az évben kezdik el építeni a munkásfalut. Három emeletes házakban házanként 40 szoba volt.

Lakóépületek

A falu végső formáját Cristoforo fia, Silvio Benigno Crespi adta, aki német és angol pamut malmok működését tanulmányozta. Neki köszönhető a város jelenleg is látható formája. Kényelmes házakat és szolgáltatásokat nyújtott a munkáscsaládoknak annak érdekében, hogy stabil munkaerőt tarthassanak fenn, és megakadályozzák a sztrájkot.

1884-ben megnyílik az iskola. Ugyanebben az évben kezdenek elektromos világítást használni a gyárban.

Iskola

1886-98-ig épültek az új munkásszállások. Megszűnnek a hálófülke jellegű szállások, egyedi lakások épülnek, maximum 2 család számára. A felvilágosult tőkés vállalkozók a kor szociális doktrínáinak, szociológiai áramlatainak köszönhetően munkásaiknak olyan életkörülményeket kívántak biztosítani, mellyel megóvják alkalmazottaik egészségét, biztosítják megélhetésüket, segítik családtagjaikat. A Crespi család a munkásoknak nemcsak házakat, lakásokat építtetett, hanem templomot, iskolát, kórházat, közösségi házat, színházat, közfürdőt, mosodát is.

Pékség

Fogyasztási szövetkezet

Park

Farm

Farm

Farm

Hőközpont
 
Közfürdő és víztorony


Mosoda

A köszörűs biciklivel járta az utcákat

1889-ben a falut Crespi d'Adda-nak hívják. Ugyanebben az évben, az alapító fia, Silvio, 21 évesen a gyár vezérigazgatója lesz.

1892-ben a gyár tovább nő. Már 30 000 orsóval dolgoznak. A gyárat privát telefonvonal köti össze Milánóval.

1893-ban befejezik a templom építését.

A templom, mely másolata a reneszánsz Santa Maria di Piazza kápolnának Busto Arsizio-ban, a Crespi család szülővárosában.

A templom bejárata

1894-ben elkészül a Crespi villa, a Crespi család kastélya.

A Crespi villa (sajnos nem látogatható)

1896-1907: épül a mauzóleum és a temető.




 

1904-ben megalapítják a Trezzo sull'Adda vízerőművet. A munkáscsaládok a vízerőmű révén ingyen kaptak áramot is.

1912-ben a gyár az egyike az ország legnagyobb textil exportőreinek.

1914-ben krízis a textiliparban. A család el kell hogy adja festmény-gyűjteményét.

1915-18: az I. Világháború alatt repülőkhöz gyártanak anyagokat, minden kapacitásukkal, hatalmas a profit.

A munkásfalu az 1920-as évekre készült el, és az alkalmazottaknak és családjuknak magas életszínvonalú lakhatást biztosított több családi rezidenciában, melyek mindegyikéhez saját kert tartozott, valamint közösségi szolgáltatásokat, amelyek jóval megelőzték korát.
 

Lakások

Lakások


Elöl a pap háza, mögötte a doktor háza

Az egész város egy geometriailag szabályos alakú formát kapott, melyet a Capriate főutca szel ketté. Az üzemi épületek és az irodák találhatók ennek az útnak az egyik oldalán, az Adda folyó bal partján, maga a falu pedig az út szemközti oldalán négyzetrácsosan kialakított utak mentén három sorban. A házak egymástól eltérő stílusúak, szép városképet adnak. A különböző stílusú házakban a gyárban betöltött pozíció szerint voltak elszállásolva a munkások. (A ranglétra alján lévők kisebb és egyszerűbb, a ranglétrán magasabban lévők nagyobb, villaszerű házakat kaptak.) A gyárigazgatók házai a munkások házaitól délre találhatók.

Osztályvezetők / igazgatók lakásai

Osztályvezetők / igazgatók lakásai

Osztályvezetők / igazgatók lakásai

Osztályvezetők / igazgatók lakásai

1927-ben az orsók száma 80 000.

1928-ban nagy ünnepség a gyár fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Átadják az új szabadidős klubot.

1929-ben hatalmas a gyár adóssága. A gyár tulajdonosainak paternalista gondoskodása munkásaik fölött a gazdasági világválság (1929-33) idejéig tartott, a munkásvárosban végig a Crespi társaság oltalma, gondoskodása alatt éltek az iparosok és családtagjaik.

1943-ban a bombázások során megsérül a családi kastély, és az irattár nagy része megsemmisül a tűzben.

1944-ben meghal Silvio Crespi.

1969-ben eladják a gyárat, majd innentől folyamatosan cserélődnek a tulajdonosok.

A város a cég tulajdonában maradt az 1970-es évekig, amikor aztán sok épületet, különösen a házakat, eladták magánszemélyeknek. Az elnéptelenedés következtében az ipari tevékenység jelentősen csökkent.

2003-ban a gyár bezárja kapuit. Ennek eredményeképpen maradtak sértetlenek az állami, a magán és ipari épületek, és nem bontották le vagy módosították őket lényegesen.

Napjainkban a faluban nagyrészt az egykori munkások leszármazottai élnek.

Bár a falu érintetlen maradt, a változó gazdasági és társadalmi feltételek, különösen a csökkenő népesség jelentenek potenciális veszélyt a megmaradására. Ezt a veszélyt enyhíthetik a demográfiai és társadalmi-gazdasági tervben a közelmúltban bekövetkezett kedvező változások.



 
LINKEK:
 

Crespi d'Adda UNESCO ANGOLul: http://whc.unesco.org/en/list/730

 

(A bejegyzésben szereplő képek egy része Laurent-é.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése